Book of Common Prayer
A királyi menyegző
45 A karmesternek: "A liliomok" kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak tanítókölteménye. A szeretet éneke.
2 Szívem zsong a szép szavaktól, művemet a királynak mondom el, nyelvem gyors, mint az írnok tolla.
3 Legszebb vagy az emberek közt, kedves szavak áradnak ajkadról, meg is áld Isten örökre!
4 Kösd derekadra kardodat, te hős, ölts pompás díszruhát!
5 E díszedben járj sikerrel az igaz ügyért, az igazság védelmében! Jobbod félelmetes dolgokra tanítson!
6 Nyilaid hegyesek, átjárják a király ellenségeinek szívét, népek kerülnek hatalmadba.
7 Trónod Istentől való, mindörökké megmarad, királyi pálcád igazság pálcája.
8 Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, ezért kent föl téged társaid közül Isten, a te Istened öröm olajával.
9 Mirha, aloé, kasszia illata árad minden öltözetedből, elefántcsont palotákból hárfák vidámítanak.
10 Királylányok viselik ékszereidet, jobbod felől a királyné áll ófíri arannyal ékesítve.
11 Halld csak, leány, nézz, és figyelj ide! Feledd el népedet és atyádnak házát!
12 Szépségedet a király kívánja, mert ő a te urad, borulj le előtte!
13 Tírusz leánya! A nép gazdagai ajándékkal hízelegnek neked.
14 Csupa dísz a királylány odabent, arannyal van átszőve ruhája.
15 Hímzett ruhákban vezetik a királyhoz, szüzek, barátnői követik, így vonulnak hozzád.
16 Ujjongó örömmel vezetik őket, úgy vonulnak be a királyi palotába.
17 Őseid helyébe fiaid lépnek, akiket fejedelmekké teszel az egész földön.
18 Hirdetem nevedet minden nemzedéknek. Ezért magasztalnak majd a népek örökkön örökké.
Isten a föld királya
47 A karmesternek: Kórah fiainak zsoltára.
2 Ti népek, mind tapsoljatok, harsogó hangon ujjongjatok Isten előtt!
3 Mert a felséges Úr félelmetes, nagy király az egész földön.
4 Népeket vet alánk, nemzeteket lábaink alá.
5 Kiválasztja a mi örökségünket, Jákób büszkeségét, akit szeret. (Szela.)
6 Felvonul Isten ujjongás közben, kürtzengéssel jön az Úr.
7 Zengjetek Istennek, zengjetek! Zengjetek királyunknak, zengjetek!
8 Mert az egész föld királya Isten, zengjetek neki éneket!
9 Isten uralkodik a népeken, szent trónusán ül az Isten.
10 Összejöttek a népek előkelői Ábrahám Istenéhez, mert Istené a föld minden uralkodója, igen magasztos ő!
Isten városa
48 Ének. Kórah fiainak zsoltára.
2 Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék Istenünk városában, szent hegyén.
3 Szépen emelkedik a Sion hegye az egész ország örömére az északi oldalon; a nagy király városa,
4 melynek palotáiban úgy ismerik Istent, mint erős várat.
5 Mert a királyok szövetkeztek, együttesen fölvonultak ellene,
6 de amint meglátták, megdöbbentek, megriadtak és megfutamodtak.
7 Reszketés fogta el őket, mint a vajúdó asszonyt,
8 mint mikor a keleti szél összezúzza a tengerjáró hajókat.
9 Amiről hallottunk, azt láttuk is a Seregek Urának városában, Istenünk városában: megtartja Isten örökre. (Szela.)
10 Jóságodról elmélkedünk templomodban, ó Isten.
11 Nevedhez méltóan dicsérnek a föld kerekségén, Istenünk, jobbod csupa igazság.
12 Örül Sion hegye, vigadoznak Júda leányai, mert igazságot osztasz.
13 Járjátok körül Siont, kerüljétek meg, számláljátok meg tornyait!
14 Jól nézzétek meg bástyáit, járjátok be palotáit, hogy beszélhessetek róla a jövő nemzedéknek.
15 Bizony, itt van Isten, a mi Istenünk örökkön örökké, ő vezet minket mindhalálig.
A Messiás uralkodása
9 A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog.
2 Te megszaporítod a népet, nagy örömöt szerzel neki. Úgy örülnek színed előtt, mint aratáskor szoktak örülni; ahogyan vigadnak, ha zsákmányt osztanak.
3 Mert terhes igáját, a hátát verő botot, sanyargatójának vesszejét összetöröd, mint Midján napján.
4 Mert minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég, és tűz martaléka lesz.
5 Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!
6 Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt!
Isten megbünteti Izráelt
7 Egy igét küldött az Úr Jákóbnak, eljutott Izráelhez,
Az apostoli prófécia bizonyossága
12 Ezért ezekre mindig emlékeztetni foglak titeket, bár ismeritek mindezt, és a közöttünk jelenlevő igazságban szilárdak vagytok.
13 De helyesnek tartom, hogy míg ebben a földi porsátorban vagyok, emlékeztetéssel ébresztgesselek titeket.
14 Mert tudom, hogy hamar leteszem porsátoromat, amint a mi Urunk Jézus Krisztus is kijelentette nekem.
15 Igyekszem azonban, hogy elköltözésem után is mindig megemlékezhessetek ezekről.
16 Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének.
17 Mert amikor az Atya Istentől tisztességet és dicsőséget nyert, és ilyen szózatot intézett hozzá a felséges dicsőség: "Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm",
18 ezt a mennyből jött szózatot mi hallottuk, mert együtt voltunk vele a szent hegyen.
19 Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben.
20 Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból,
21 mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek.
Jézus a főpap házában Péter megtagadja Jézust(A)
54 Miután pedig elfogták őt, elvitték és bekísérték a főpap házába. Péter pedig távolról követte.
55 Mikor az udvar közepén tüzet raktak, és körülülték, Péter is leült közéjük.
56 Amint ott ült a tűz világánál, meglátta őt egy szolgáló, szemügyre vette, és így szólt: "Ez is vele volt."
57 Ő azonban letagadta, ezt mondva: "Asszony, nem ismerem őt!"
58 Röviddel ezután más látta meg, és rászólt: "Te is közülük való vagy!" De Péter így válaszolt: "Ember, nem vagyok!"
59 Körülbelül egy óra múlva másvalaki is bizonygatta: "De bizony, ez is vele volt, hiszen ő is Galileából való."
60 Péter azonban ismét tagadta: "Ember, nem tudom, mit beszélsz." Még beszélt, amikor hirtelen megszólalt a kakas.
61 Ekkor megfordult az Úr, és rátekintett Péterre. Péter pedig visszaemlékezett az Úr szavára, amikor azt mondta neki: "Ma, mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem."
62 Aztán kiment, és keserves sírásra fakadt.
63 Azok a férfiak, akik őrizték Jézust, gúnyolták, és verték őt,
64 majd eltakarták a szemét, és ezt kérdezték: "Prófétáld meg, ki ütött meg téged!"
65 És sok más szidalmat is szórtak reá.
Jézus a nagytanács előtt(B)
66 Amint megvirradt, összegyűlt a nép véneinek tanácsa, a főpapok és az írástudók, és bekísértették őt a nagytanácsba,
67 s ott felszólították: "Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk." Ő pedig így válaszolt: "Ha megmondom nektek, nem hiszitek,
68 ha pedig én kérdezlek titeket, nem feleltek.
69 De mostantól fogva ott ül majd az Emberfia Isten hatalma jobbján."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society