Book of Common Prayer
Imádság a királyért
72 Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának,
2 hogy igazságosan ítélje népedet, és törvényesen a nyomorultakat.
3 Teremjenek a hegyek békét a népnek, és a halmok igazságot!
4 Szolgáltasson igazságot a nép nyomorultjainak, segítse meg a szegényeket, de tiporja el az elnyomókat!
5 Éljen addig, míg nap és hold lesz, nemzedékről nemzedékre!
6 Mint amikor eső hull a rétre, és zápor áztatja meg a földet:
7 úgy virágozzék napjaiban az igazság, és legyen nagy békesség, amíg meg nem szűnik a hold.
8 Uralkodjék tengertől tengerig, és a folyamtól a föld széléig.
9 Hajtsanak térdet előtte a pusztalakók, nyalják a port ellenségei!
10 Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szeba királyai fizessenek adót!
11 Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja!
12 Mert megmenti a segítséget kérő szegényt, és a nyomorultat, akinek nincs segítője.
13 Megmenti a nincstelent és a szegényt, a szegény embereket megsegíti.
14 Elnyomástól és erőszaktól megváltja őket, mert drága számára a vérük.
15 Éljen ő, és adjanak neki sábai aranyat, imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden nap!
16 Legyen bőven gabona az országban, a hegyek tetején hullámzó kalászok legyenek olyanok, mint a Libánon; virágozzanak a városok, mint földön a fű!
17 Maradjon meg neve örökké, terjedjen híre, amíg a nap ragyog! Nevével mondjanak egymásra áldást; mondja őt boldognak minden nép!
18 Áldott az ÚRisten, Izráel Istene! Egyedül ő tud csodákat tenni!
19 Áldott legyen dicső neve örökre, töltse be dicsősége az egész földet! Ámen, ámen.
20 Itt végződnek Dávidnak, Isai fiának az imádságai.
73 Kezed alkotott és megerősített, tégy értelmessé, hogy megtanuljam parancsolataidat!
74 Látnak engem, és örülnek az istenfélők, mert igédben reménykedem.
75 Tudom, URam, hogy igazak döntéseid, igazad volt, hogy megaláztál.
76 Vigasztaljon meg engem szereteted, ahogyan megígérted szolgádnak.
77 Teljesedjék be rajtam irgalmad, hogy éljek, mert törvényedben gyönyörködöm.
78 Szégyenüljenek meg a kevélyek, mert galádul bántak velem, én pedig utasításaidon elmélkedem.
79 Forduljanak hozzám az istenfélők, akik ismerik intelmeidet.
80 Bár lenne szívem tökéletes rendelkezéseid szerint, hogy ne valljak szégyent!
81 Szabadításod után sóvárog lelkem, igédben reménykedem.
82 Sóvárogva tekintek ígéretedre: Mikor vigasztalsz meg engem?
83 Bár olyan vagyok, mint a füstre tett tömlő, nem feledkezem meg rendelkezéseidről.
84 Hány napja van még szolgádnak? Mikor tartasz ítéletet üldözőimen?
85 Vermeket ástak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek.
86 Minden parancsolatod igaz. Galádul üldöznek, segíts meg!
87 Csaknem kiirtottak a földről, mert nem hanyagoltam el utasításaidat.
88 Tartsd meg életemet kegyelmesen, én pedig megtartom intelmeidet.
89 URam, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég.
90 Nemzedékről nemzedékre megmarad igazságod. Megszilárdítottad a földet, ezért áll.
91 Döntéseid szerint áll ma is, mert téged szolgál a mindenség.
92 Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban.
93 Sohasem felejtem el utasításaidat, mert azokkal éltetsz engem.
94 Tied vagyok! Szabadíts meg, hiszen utasításaidat kutatom.
95 Arra várnak a bűnösök, hogy elpusztíthassanak, de én intelmeidre figyelek.
96 Látom, hogy vége lesz mindennek, ami megvan, de a te parancsolatod végtelen.
A harag hét poharának kiöntése
16 Ekkor hallottam, hogy a szentélyből egy hatalmas hang így szólt a hét angyalhoz: "Menjetek el, és öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre!"
2 Elment az első, kiöntötte a poharát a földre, és csúnya, rosszindulatú fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt, és akik az ő képmását imádták.
3 A második angyal is kiöntötte a poharát a tengerbe, és az olyanná lett, mint a halott vére, és minden élőlény elpusztult a tengerben.
4 A harmadik angyal is kiöntötte a poharát a folyókba és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak.
5 És hallottam, hogy a vizek angyala így szólt: "Igazságos vagy te, a Szent, aki vagy, és aki voltál, hogy így ítéltél;
6 mivel szentek és próféták vérét ontották ki, te is vért adtál nekik inni: megérdemelték."
7 És hallottam, hogy így szólt az oltár: "Igen, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid".
8 A negyedik angyal is kiöntötte a poharát a napra, és megadatott neki, hogy gyötörje az embereket annak tűző sugarával;
9 és az emberek gyötrődtek a nagy hőségben, és káromolták az Isten nevét, akinek hatalma van ezek fölött a csapások fölött, de nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki.
10 Az ötödik is kiöntötte a poharát a fenevad trónjára: országa elsötétült, nyelvüket rágták kínjukban,
11 kínjaik és fekélyeik miatt káromolták a menny Istenét, de nem tértek meg cselekedeteikből.
Jézus meggyógyítja a meggörnyedt asszonyt
10 Egyszer valamelyik zsinagógában tanított szombaton.
11 Íme, volt ott egy asszony, akiben betegség lelke lakott tizennyolc éve, és annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem volt képes felegyenesedni.
12 Amikor Jézus meglátta őt, előszólította, és ezt mondta neki: "Asszony, megszabadultál betegségedből."
13 És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.
14 A zsinagógai elöljáró azonban megharagudott, hogy szombaton gyógyított Jézus, és így szólt a sokasághoz: "Hat nap van, amelyen munkálkodni kell; azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat, ne pedig szombaton!"
15 Az Úr így válaszolt neki: "Képmutatók, vajon szombaton nem oldja-e el mindegyikőtök a maga ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem vezeti-e ki itatni?
16 Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit tizennyolc éve megkötözött a Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton?"
17 Amikor ezt mondta, ellenfelei mindnyájan megszégyenültek, de az egész sokaság örült mindazoknak a csodáknak, amelyeket ő vitt véghez.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society