Book of Common Prayer
Vágyódás Istenhez
61 A karmesternek: Húros hangszerre. Dávidé.
2 Hallgasd meg panaszomat, Istenem, figyelj imádságomra!
3 A föld végéről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem!
4 Hiszen te vagy menedékem, erős bástyám az ellenség ellen.
5 Hadd lakjam mindenkor sátradban, hadd meneküljek szárnyad oltalmába! (Szela.)
6 Mert hallottad, Istenem, amit megfogadtam, a nevedet félőkkel együtt adtál nekem örökséget.
7 Adj napokat a király napjaihoz, évei nemzedékekre terjednek!
8 Ülhessen trónján mindenkor Isten előtt, szeretet és hűség oltalmazza őt!
9 Akkor állandóan éneklek nevedről, naponként teljesítem, amit megfogadtam.
Megnyugvás Istenben
62 A karmesternek, Jedútúnnak: Dávid zsoltára.
2 Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.
3 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig.
4 Meddig támadtok egyetlen emberre, miért akarjátok mindnyájan megölni? Olyan, mint a düledező fal és a bedőlt kerítés!
5 Csak azon tanácskoznak, hogyan taszítsák le a magasból. Hazugságban telik kedvük, szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. (Szela.)
6 Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet.
7 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom.
8 Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten.
9 Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk! (Szela.)
10 Csak pára az emberek élete, hazug látszat a halandóké. Ha mérlegre kerülnek, a páránál is könnyebb mindegyik.
11 Ne bízzatok zsarolt javakban, rablott holmival ne kérkedjetek! Ha gyarapszik is vagyonotok, ne bizakodjatok el!
12 Szólott egyszer az Isten, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél van az erő;
13 nálad van, URam, a szeretet. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.
Isten megjelenése
68 A karmesternek: Dávid zsoltáréneke.
2 Fölkel az Isten! Szétszóródnak ellenségei, elfutnak előle gyűlölői.
3 Ahogyan a füst eloszlik, ha ráfújnak, ahogyan a viasz megolvad a tűztől, úgy pusztulnak el a bűnösök az Isten színe előtt.
4 De az igazak örülnek, vigadnak; Isten színe előtt vígan örvendeznek.
5 Énekeljetek Istennek, zengjetek nevének! Készítsetek utat a pusztában száguldónak! ÚR az ő neve, vigadjatok színe előtt!
6 Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten, szent hajlékában.
7 Isten hazahozza az elhagyottakat, kihozza a foglyokat boldog életre, csak a lázadók maradnak sivár helyen.
8 Ó, Isten, amikor elindultál néped előtt, amikor vonultál a sivatagban, (Szela)
9 rengett a föld, csepegett az ég is Isten színe előtt, még a Sínai is, az Istennek, Izráel Istenének színe előtt.
10 Bőven adtál esőt örökségedre, ó Isten, és a fáradtat megerősítetted.
11 Ott lakik nyájad, és jóvoltodból gondoskodsz a nyomorultról, Istenem!
12 Az Úr ezt a kijelentést adja az örömhírt vivő nők nagy seregének:
13 A seregek királyai hanyatt-homlok menekülnek, a palota terén pedig zsákmányt osztanak.
14 Ha a felszerelést őrzitek is, ezüstszárnyú galambot kaptok, aranyos zöld tollakkal.
15 Amikor a Mindenható szétszórja a királyokat, fehér lesz a Calmón, mint a hó.
16 Istenek hegye a Básán-hegy, sokcsúcsú hegy a Básán-hegy.
17 Miért néztek irigyen, ti sokcsúcsú hegyek arra a hegyre, amelyet Isten lakóhelyéül választott? Ott is lakik az ÚR örökre!
18 Istennek harci kocsija számtalan, sok ezer, ezekkel jön az Úr a Sínairól szentélyébe.
19 Fölmentél a magas hegyre, foglyokat ejtettél, - embereket kaptál ajándékul, mégpedig lázadókat. Most már ott laksz, URam Isten!
20 Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk. (Szela.)
21 Isten a mi szabadító Istenünk, az ÚR, a mi Urunk kihoz a halálból is.
22 Bizony, szétzúzza Isten ellenségei fejét, a bűnben élők kemény koponyáját!
23 Az Úr ezt mondta: Básánból is visszahozom őket, a tenger mélyéről is visszahozom,
24 hogy lábad vérben gázoljon, és kutyáid nyelvének is jusson az ellenségből.
25 Látták, ó Isten, hogyan vonultál be, hogyan vonultál be, Istenem, királyom, a szentélybe.
26 Elöl mentek az énekesek, hátul a hárfások, középen a doboló nők.
27 Áldjátok Istent a gyülekezetekben, az URat, akik Izráeltől származtok!
28 Élükön jön Benjámin kicsiny törzse, Júda vezetői tömegestül, Zebulon vezetői, Naftáli vezetői.
29 Parancsolj, Isten, hatalmaddal, isteni hatalmaddal, amellyel értünk munkálkodsz,
30 jeruzsálemi templomodból: királyok hozzanak neked ajándékot!
31 Dorgáld meg a nádas vadját, a hatalmasok seregét, a népek fejedelmeit! Tipord el a pénzsóvárokat, szórd szét azokat a népeket, amelyek háborút akarnak!
32 Egyiptomból követek jönnek, az etiópok Istenhez emelik kezüket.
33 Ti, földi országok, énekeljetek Istennek, zengjetek az Úrnak! (Szela.)
34 Száguld az egeken át, az ősi egeken át. Halld, hogyan mennydörög hatalmas hangja!
35 Hirdessétek Isten hatalmát, fenségét Izráelen, erejét a fellegekben!
36 Félelmes vagy, Isten, szentélyedben! Izráel Istene ad hatalmat és erőt a népnek. Legyen áldott az Isten!
Az Emberfia ítéletet tart
14 És láttam: íme, egy fehér felhő, és a felhőn ült valaki, az Emberfiához hasonló: a fején aranykorona volt, a kezében pedig éles sarló.
15 Egy másik angyal jött ki a templomból, és hatalmas hangon kiáltott a felhőn ülőnek: "Ereszd neki a sarlódat, és arass, itt az aratás órája, mert beérett az aratnivaló a földön."
16 A felhőn ülő pedig ledobta a sarlóját a földre; és learatták a földet.
17 Egy másik angyal is jött ki a mennyei templomból, akinél szintén éles sarló volt.
18 Az oltártól pedig ismét egy angyal jött ki, akinek hatalma volt a tűzön, és hatalmas hangon kiáltott annak, akinél az éles sarló volt: "Ereszd neki éles sarlódat, és szüreteld le a föld szőlőjének fürtjeit, mert megértek a szemei".
19 Az angyal ledobta éles sarlóját a földre, leszüretelte a föld szőlőjét, és belevetette Isten haragjának nagy borsajtójába;
20 megtaposták a borsajtót a városon kívül, és a borsajtóból vér ömlött ki, amely a lovak zablájáig ért ezerhatszáz futamnyira.
A győztesek éneke az üvegtenger mellett
15 És láttam egy másik nagy és csodálatos jelet a mennyben: hét angyalt, akiknél az utolsó hét csapás volt, mert ezekkel teljesedett be az Isten haragja.
2 És láttam valami üvegtengerfélét, amely tűzzel volt vegyítve, és láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat, annak képmását és nevének számát, amint az üvegtengernél álltak az Isten hárfáival,
3 és énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: "Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya:
4 ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid".
Hét angyal hét aranypohárral
5 Ezek után láttam, hogy megnyílt a bizonyságtétel sátrának szentélye a mennyben,
6 és kijött a szentélyből a hét angyal, akiknél a hét csapás volt: tiszta fénylő gyolcsba voltak öltözve, és mellüket aranyöv vette körül.
7 És a négy élőlény közül az egyik átadott a hét angyalnak hét aranypoharat, telve az örökkön-örökké élő Isten haragjával.
8 A szentély megtelt füsttel Isten dicsőségétől és hatalmától, és senki sem mehetett be a szentélybe, míg be nem teljesedett a hét angyal hét csapása.
Pilátus vérengzése és a siloámi torony leomlása
13 Voltak ott abban az időben néhányan, akik hírt adtak neki azokról a galileaiakról, akiknek a vérét Pilátus az áldozatukéval elegyítette.
2 Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: "Azt gondoljátok, hogy ezek a galileai emberek bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük?
3 Nem! Sőt - mondom nektek -: ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen vesztek el.
4 Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámban, és megölte őket, vétkesebb volt minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik?
5 Nem! Sőt - mondom nektek -: ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el."
A terméketlen fügefa
6 Azután ezt a példázatot mondta: "Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált.
7 Azt mondta erre a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába?
8 De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom,
9 hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society