Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Book of Common Prayer

Daily Old and New Testament readings based on the Book of Common Prayer.
Duration: 861 days
Hungarian New Translation (NT-HU)
Version
Zsoltárok 119:49-72

49 Emlékezz szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál.

50 Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem.

51 Bármennyire csúfolnak is a kevélyek, mégsem hajolok el törvényedtől.

52 Ha ősrégi döntéseidre gondolok, megvigasztalódom, URam!

53 Elragad az indulat a bűnösök miatt, akik elhagyták törvényedet.

54 Rendelkezéseid olyanok nekem, mint az énekek, azon a helyen, ahol jövevény vagyok.

55 URam, éjjel is gondolok nevedre, megtartom törvényedet.

56 Ez jutott nekem, mert megfogadtam utasításaidat.

57 URam, én örökségem! Ígérem, hogy megtartom igéidet.

58 Teljes szívből esedezem előtted: légy kegyelmes hozzám ígéreted szerint!

59 Utaimat megfontolom, lépteimet intelmeidhez igazítom.

60 Sietek, nem tétovázom, megtartom parancsolataidat.

61 Ha bűnösök kötelei fonnak is körül, nem feledkezem meg törvényedről.

62 Éjfélkor fölkelek, hogy hálát adjak neked igazságos döntéseidért.

63 Barátja vagyok mindazoknak, akik istenfélők, és megtartják utasításaidat.

64 URam, kegyelmed betölti a földet. Taníts engem rendelkezéseidre!

65 Jót tettél szolgáddal ígéreted szerint, URam!

66 Taníts engem helyes értelemre és ismeretre, mert hittel fogadtam parancsolataidat.

67 Mielőtt nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet.

68 Jó vagy te, és jót teszel, taníts engem rendelkezéseidre!

69 Hazugságot koholtak ellenem a kevélyek, de én megfogadom utasításaidat tiszta szívből.

70 Kövér a szívük, érzéketlen, én pedig törvényedben gyönyörködöm.

71 Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet.

72 Jobb nekem a te törvényed, mint ezernyi arany és ezüst.

Zsoltárok 49

Az élet rejtélyei

49 A karmesternek: Kórah fiainak zsoltára.

Halljátok ezt mind, ti népek, figyeljen a világ minden lakója,

közemberek és előkelők, gazdag és szegény egyaránt!

Bölcs dolgokat beszél majd szám, szívem gondolatai értelmesek.

Példázatra figyel fülem, hárfakísérettel adom elő talányomat.

Miért féljek a gonosz napokon, ha körülvesz az alattomosok bűne,

akik vagyonukban bíznak, és nagy gazdagságukkal dicsekszenek?

Hiszen senki sem válthatja meg magát, nem adhat magáért váltságdíjat Istennek.

Mert olyan drága az élet váltsága, hogy végképp le kell tennie róla,

10 még ha örökké élne is, és nem látná meg a sírgödröt.

11 Pedig meglátja! Meghalnak a bölcsek, a bolond és ostoba is elpusztul, és másokra hagyják vagyonukat.

12 Azt képzelik, hogy házuk örökké megmarad, lakásuk nemzedékről nemzedékre, földeket neveznek el róluk.

13 De a gazdag ember sem marad meg, hasonló az állatokhoz, amelyek kimúlnak.

14 Ez a bolondok sorsa, és követik őket azok, akiknek tetszik beszédük. (Szela.)

15 Mint juhok kerülnek a holtak hazájába, a halál lesz a pásztoruk. Alakjuk eltűnik a holtak hazájában, nem lesz lakásuk. Reggelre a becsületesek uralkodnak.

16 De Isten engem kivált a holtak hazájából, és magához fog venni. (Szela.)

17 Ne törődj azzal, ha valaki meggazdagszik, ha sok kincs lesz is házában.

18 Úgysem vihet magával semmit, ha meghal, nem követi kincse.

19 Bár életében áldottnak tartja magát, és dicsérik, hogy jól megy sora,

20 mégis őseinek nemzedékéhez kerül, soha többé nem lát napvilágot.

21 Mert a gazdag ember sem marad meg, hasonló az állatokhoz, amelyek kimúlnak.

Zsoltárok 53

Az emberek romlottsága(A)

53 A karmesternek: "A betegség" kezdetű ének dallamára. Dávid tanítókölteménye.

Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten! Romlottak és utálatosak tetteik, senki sem tesz jót.

Isten letekint a mennyből az emberekre, hogy lássa, van-e köztük értelmes, aki keresi az Istent?

Mindnyájan elpártoltak tőle, egyaránt megromlottak. Senki sem tesz jót, egyetlen ember sem.

Nem tudják a gonosztevők, akik úgy eszik népemet, ahogy a kenyeret eszik, de Istenhez nem kiáltanak,

hogy majd egyszer igen megrettennek, akik addig nem rettegtek! Mert szétszórja Isten támadóid csontjait, megszégyeníted őket, mert Isten megvetette őket.

Bárcsak eljönne a Sionról Izráel szabadulása! Amikor Isten jóra fordítja népe sorsát, ujjong majd Jákób, és örül Izráel.

Jób 29:1

Jób visszagondol régi boldogságára

29 Jób folytatta beszédét, és ezt mondta:

Jób 30:1-2

Jóbtól elfordultak az emberek

30 Most azonban kinevetnek engem, akik fiatalabbak nálam, akiknek az apját annyira sem becsültem, hogy juhászkutyáim közé soroljam.

Mire mentem volna kezük erejével? Hiszen életerejük odalett.

Jób 30:16-31

Jób Istentől kér segítséget

16 Fogytán van már a lelkierőm, a nyomorúság napjai tartanak fogva.

17 Éjszaka nyilallás van a csontjaimban, és kínjaim nem csillapodnak.

18 Nagy erejével megfogja öltözetemet, ruhámnál fogva megragad.

19 Sárba dobott engem, hasonló lettem a porhoz és a hamuhoz.

20 Segítségért kiáltok hozzád, de nem válaszolsz. Eléd állok, de te csak figyelsz engem.

21 Kegyetlenné váltál irántam. Erős kézzel üldözöl engem.

22 Fölemelsz, és elsodortatsz a széllel, szétmállasztasz a viharban.

23 Jól tudom, hogy halálba viszel, abba a házba, ahol minden élő találkozik.

24 De a roskadozó nem nyújthatja ki a kezét? Aki veszélyben van, nem kiálthat segítségért?

25 Nem sírtam-e, ha valakinek nehéz napja volt? Nem volt-e lelkem szomorú a szegény miatt?

26 Bizony, jót reméltem, és rossz jött. Világosságot vártam, és sűrű homály jött.

27 Forr a bensőm, nincs nyugtom, elértek a nyomorúság napjai,

28 Feketén járok, de nem a nap hevétől. Fölkelek, hogy segítségért kiáltsak a gyülekezethez.

29 A sakálok testvére lettem, és a struccok társa.

30 Bőröm megfeketedett, csontom pedig ég a láz miatt.

31 Citerám gyászosan szól, sípom síró hangon.

Apostolok cselekedetei 14:19-28

Pált megkövezik, de életben marad

19 Antiókhiából és Ikóniumból azonban zsidók érkezetek oda, akik annyira felbujtották a tömeget, hogy megkövezték Pált, és kivonszolták a városon kívülre, mivel halottnak hitték.

20 De amikor körülvették a tanítványok, felkelt, és visszament a városba. Másnap pedig Barnabással együtt elment Derbébe.

Pál és Barnabás visszatér a szíriai Antiókhiába

21 Miután hirdették az evangéliumot ebben a városban, és sokakat tanítvánnyá tettek, visszatértek Lisztrába, Ikóniumba és Antiókhiába.

22 Erősítették a tanítványok lelkét, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.

23 Miután pedig gyülekezetenként elöljárókat választottak nekik, böjtölve és imádkozva az Úrnak ajánlották őket, akiben hittek.

24 Azután Pizidián áthaladva eljutottak Pamfíliába,

25 hirdették az igét Pergében, és lementek Attáliába.

26 Innen Antiókhiába hajóztak, ahonnan az Isten kegyelmébe ajánlva indították el őket a most elvégzett munkára.

27 Amikor megérkeztek, összehívták a gyülekezetet, és elbeszélték, milyen nagy dolgokat tett velük az Isten, és hogy kaput nyitott a pogányoknak a hitre.

28 Aztán elég sok időt töltöttek ott a tanítványokkal.

János 11:1-16

Lázár feltámasztása

11 Volt pedig egy beteg ember, Lázár, Betániából, Máriának és testvérének, Mártának a falujából.

Mária volt az, aki megkente az Urat kenettel, és megtörölte a lábát a hajával: az ő testvére, Lázár volt a beteg.

A nővérei megüzenték Jézusnak: "Uram, íme, akit szeretsz, beteg."

Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta: "Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia."

Jézus szerette Mártát, ennek nővérét és Lázárt.

Amikor tehát meghallotta, hogy beteg, két napig azon a helyen maradt, ahol volt,

de azután így szólt tanítványaihoz: "Menjünk ismét Júdeába!"

A tanítványok ezt mondták neki: "Mester, most akartak megkövezni a zsidók, és ismét oda mégy?"

Jézus így válaszolt: "Nem tizenkét órája van-e a nappalnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világ világosságát,

10 de ha valaki éjjel jár, megbotlik, mert nincs világossága."

11 Ezeket mondta nekik, és azután hozzátette: "Lázár, a mi barátunk elaludt, de elmegyek, hogy felébresszem."

12 A tanítványok ezt felelték rá: "Uram, ha elaludt, meggyógyul."

13 Pedig Jézus a haláláról beszélt, de ők azt gondolták, hogy álomba merülésről szól.

14 Akkor azután Jézus nyíltan megmondta nekik: "Lázár meghalt,

15 és örülök, hogy nem voltam ott: tiértetek, hogy higgyetek. De menjünk el hozzá!"

16 Tamás, akit Ikernek neveztek, azt mondta tanítványtársainak: "Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele."

Hungarian New Translation (NT-HU)

Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society