Book of Common Prayer
Imádság segítségért
83 Ászáf zsoltáréneke.
2 Istenem, ne maradj csendben, ne hallgass, és ne légy tétlen, Istenem!
3 Hiszen háborognak ellenségeid, gyűlölőid fenn hordják fejüket.
4 Néped ellen titkon ármányt szőnek, tanácskoznak védenceid ellen.
5 Jertek - mondják - irtsuk ki e népet, ne is emlékezzenek többé Izráel nevére!
6 Mert egyetértésben tanácskoznak, szövetséget kötnek ellened
7 Edóm lakói és az izmáeliek, a móábiak és a hagriak,
8 Gebál, Ammón és Amálék, Filisztea, Tírusz lakóival.
9 Asszíria is hozzájuk csatlakozott, támasza lett Lót fiainak. (Szela.)
10 Úgy bánj velük, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábínnal a Kísón-pataknál,
11 akik megsemmisültek Éndórnál, és a föld trágyájává lettek!
12 Tégy úgy előkelőikkel, mint Órébbel és Zeébbel, minden főemberükkel úgy, mint Zebahhal és Calmunnával,
13 akik ezt mondták: Foglaljuk el Isten birtokát!
14 Istenem, tedd őket olyanná, mint az ördögszekér, vagy mint a szélhordta polyva!
15 Ahogyan a tűz fölgyújtja az erdőt, és a láng égeti a hegyeket,
16 úgy üldözd őket viharoddal, úgy rémítsd őket forgószeleddel!
17 Borítsd el gyalázattal arcukat, hogy keressék nevedet, URam!
18 Szégyenüljenek meg, és rémüldözzenek örökké, pironkodjanak, és vesszenek el!
19 Tudják meg, hogy egyedül te vagy az, akinek ÚR a neve, aki felséges az egész földön!
A teremtett világ dicséri az URat
145 Dávid dicsérete. Magasztallak téged, Istenem, királyom, áldom nevedet mindörökké.
2 Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké.
3 Nagy az ÚR, méltó, hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan.
4 Nemzedékről nemzedékre dicsérik műveidet, hirdetik hatalmas tetteidet.
5 Fenségeden, ragyogó dicsőségeden és csodálatos dolgaidon én is elmélkedem.
6 Elmondják, milyen félelmes hatalmad, én is felsorolom nagy tetteidet.
7 Áradoznak, emlékezve nagy jóságodra, és örvendeznek igazságodnak.
8 Kegyelmes és irgalmas az ÚR, türelme hosszú, szeretete nagy.
9 Jó az ÚR mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez.
10 Magasztal, URam, minden teremtményed, és híveid áldanak téged.
11 Elmondják, hogy országod milyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról,
12 megismertetve az emberekkel az ÚR hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét.
13 Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart.
14 Támogat az ÚR minden elesettet, és fölegyenesít minden görnyedezőt.
15 Mindenki várakozva néz rád, és te idejében adsz nekik eledelt.
16 Kinyitod kezedet, és kielégítesz minden élőlényt kegyelmesen.
17 Az ÚRnak minden útja igaz, és minden tette jóságos.
18 Közel van az ÚR mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja.
19 Teljesíti az istenfélők kívánságát, meghallja kívánságukat, és megsegíti őket.
20 Megtartja az ÚR mindazokat, akik őt szeretik, de a bűnösöket mind elpusztítja.
21 Az ÚR dicséretét hirdeti ajkam, áldja mindenki az ő szent nevét mindörökké!
Vigasztalódás elnyomatás után
85 A karmesternek: Kórah fiainak a zsoltára.
2 Megkegyelmeztél, URam, országodnak, jóra fordítottad Jákób sorsát.
3 Megbocsátottad néped bűnét, elengedted minden vétkét. (Szela.)
4 Visszatartottad nagy haragodat, elfojtottad haragod hevét.
5 Fordulj felénk, szabadító Istenünk, ne haragudj ránk többé!
6 Örökké akarsz haragudni ránk? Nemzedékről nemzedékre tart haragod?
7 Nem akarsz új életet adni nekünk, és örömöt szerezni népednek?
8 Mutasd meg, URam, hogy szeretsz minket, és adj nekünk szabadulást!
9 Hadd halljam meg, mit hirdet az ÚRisten! Bizony, békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok.
10 Mert közel van a szabadulás az istenfélőkhöz, hogy dicsősége lakozzék földünkön.
11 Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást.
12 Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le a mennyből.
13 Az ÚR is megad minden jót, földünk is meghozza termését.
14 Igazság jár előtte, az készít utat lépteinek.
Üldözött ember imádsága
86 Dávid imádsága. Figyelj rám, és hallgass meg, URam, mert nyomorult és szegény vagyok!
2 Tartsd meg életemet, mert híved vagyok én! Istenem, szabadítsd meg szolgádat, aki benned bízik!
3 Légy kegyelmes, Uram, mert hozzád kiáltok minden nap.
4 Örvendeztesd meg szolgád lelkét, mert hozzád emelem lelkemet, Uram!
5 Mert te jó vagy, Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, akik hozzád kiáltanak.
6 Hallgass, URam, imádságomra, és figyelj könyörgő szavamra!
7 A nyomorúság idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.
8 Nincs hozzád hasonló, Uram, az istenek között, műveidhez fogható nincsen.
9 Eljön minden nép, amelyet alkottál, leborulnak előtted, Uram, és tiszteletet adnak nevednek.
10 Nagy vagy te, csodákat teszel, te vagy Isten egyedül!
11 Taníts engem utaidra, URam, hogy igazságod szerint járjak, és teljes szívvel féljem nevedet.
12 Magasztallak, Uram, Istenem, teljes szívből, és tisztelem nevedet örökké.
13 Hiszen annyira szeretsz engem, hogy a sír mélyéből is kimentettél.
14 Istenem! Kevélyek támadtak rám, erőszakosok hada tört életemre, de nem számolnak veled!
15 Pedig te, Uram, irgalmas és kegyelmes Isten vagy, hosszú a türelmed, nagy a szereteted és hűséged.
16 Fordulj hozzám, légy kegyelmes! Adj erőt szolgádnak, segítsd meg szolgálólányod fiát!
17 Mutasd meg rajtam jóságod jelét, hadd lássák gyűlölőim, és szégyenkezzenek, mert te, URam, megsegítesz, és megvigasztalsz engem.
22 Ezután azt mondták az izráeliek Gedeonnak: Uralkodj rajtunk te, aztán a fiad és az unokád is, mivel megszabadítottál bennünket Midján kezéből!
23 De Gedeon így válaszolt nekik: Én nem uralkodom rajtatok, és nem fog uralkodni rajtatok a fiam sem. Az Úr uralkodjék rajtatok!
Gedeon bálványimádása és halála
24 Majd ezt mondta nekik Gedeon: Csak egyet kérek tőletek: Adja nekem mindenki a függőket, amelyeket zsákmányolt! Azok ugyanis aranyfüggőket viseltek, mivel izmaeliek voltak.
25 Ők így feleltek: Örömest odaadjuk. Leterítettek egy felsőruhát, és arra dobta mindenki a zsákmányolt függőket.
26 Az elkért aranyfüggők súlya ezerhétszáz aranysekel volt, azokon a holdacskákon, fülbevalókon és bíborruhákon kívül, amelyek Midján királyain voltak; meg a láncokon kívül, amelyek a tevéik nyakán voltak.
27 Gedeon éfódot csináltatott abból, és felállította a városában, Ofrában. Ott paráználkodott azzal egész Izráel. Csapda lett ez a dolog Gedeonnak és háza népének.
28 Így kellett megalázkodnia Midjánnak Izráel fiai előtt, nem is emelték fel többé a fejüket. És béke lett az országban negyven esztendeig Gedeon idejében.
29 Jerubbaal, Jóás fia azután elment, és otthon lakott.
30 Gedeonnak volt hetven fia, akik tőle származtak, mert sok felesége volt.
31 Sikemből való másodrangú felesége is szült neki egy fiút, akinek az Abímelek nevet adta.
32 Azután meghalt Gedeon, Jóás fia szép öreg korban, és eltemették apjának, Jóásnak a sírjába, az abíezeri Ofrában.
33 Miután Gedeon meghalt, ismét paráználkodni kezdtek Izráel fiai a Baalokkal, és Baal-Berítet tették meg istenüknek.
34 Nem törődtek Izráel fiai Istenükkel, az Úrral, aki kimentette őket minden környező ellenségük kezéből.
35 De nem voltak hűségesek Jerubbaalnak, azaz Gedeonnak a háza népéhez sem, mindazért a jóért, amit Izráelért cselekedett.
Pétert és Jánost börtönbe vetik
4 Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok;
2 bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból.
3 Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig.
4 De azok közül, akik hallgatták az igét, sokan hittek, és a hívő férfiak száma mintegy ötezerre emelkedett.
Péter a nagytanács előtt
5 Másnap összegyűltek Jeruzsálemben a vezetők, a vének és az írástudók;
6 Annás a főpap, Kajafás, János, Sándor és a főpapi család valamennyi tagja.
7 Középre állították és vallatták őket: "Milyen hatalommal, vagy kinek a nevében tettétek ti ezt?"
8 Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk: "Népünk vezetői, Izráel vénei!
9 Ha minket ma egy beteg emberen gyakorolt jótett felől vallattok, hogy mitől gyógyult meg,
10 vegyétek tudomásul valamennyien, Izráel egész népével együtt, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból: őáltala áll ez előttetek egészségesen.
11 Ez lett a sarokkő, amelyet ti, az építők, megvetettetek,
12 és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk."
43 Másnap Jézus Galileába akart indulni. Ekkor találkozott Fülöppel, és így szólt hozzá: "Kövess engem!"
44 Fülöp pedig Bétsaidából származott, András és Péter városából.
45 Fülöp találkozott Nátánaéllel, és így szólt hozzá: "Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, aki Názáretből származik."
46 "Származhat-e valami jó Názáretből?" - kérdezte tőle Nátánaél. Fülöp így válaszolt: "Jöjj, és lásd meg!"
47 Amikor Jézus látta, hogy Nátánaél közeledik feléje, azt mondta róla: "Íme, egy igazi izráelita, akiben nincsen álnokság."
48 Nátánaél megkérdezte tőle: "Honnan ismersz engem?" Jézus így válaszolt neki: "Mielőtt Fülöp idehívott, láttam, hogy a fügefa alatt voltál."
49 Nátánaél így szólt hozzá: "Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya!"
50 Jézus így válaszolt neki: "Mivel azt mondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel? Ennél nagyobb dolgokat fogsz látni."
51 És hozzátette: "Bizony, bizony, mondom néktek: meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak, és leszállnak az Emberfiára."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society