Book of Common Prayer
A teremtő és gondviselő Isten dicsérete
146 Dicsérjétek az URat! Dicsérd, lelkem, az URat!
2 Dicsérem az URat, amíg élek, zsoltárt zengek Istenemnek, míg csak leszek.
3 Ne bízzatok az előkelőkben, egy emberben sem, mert nem tud megtartani.
4 Ha elszáll a lelke, visszatér a földbe, és azonnal semmivé válnak tervei.
5 Boldog az, akinek Jákób Istene a segítsége, és Istenében, az ÚRban van a reménysége,
6 aki az eget és a földet alkotta, meg a tengert, és ami csak bennük van; ő meg is tart hűségesen mindenkor.
7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, kenyeret ad az éhezőknek, kiszabadítja a foglyokat az ÚR.
8 Az ÚR megnyitja a vakok szemeit, az ÚR fölegyenesíti a görnyedezőket, az ÚR szereti az igazakat.
9 Az ÚR őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet; de a bűnösöket tévútra vezeti.
10 Mindörökké uralkodik az ÚR, a te Istened, ó, Sion, nemzedékről nemzedékre. Dicsérjétek az URat!
Isten a világnak és IzráelnekUra
147 Dicsérjétek az URat! Milyen jó Istenünkről énekelni, milyen gyönyörű a szép dicséret!
2 Felépíti Jeruzsálemet az ÚR, összegyűjti a szétszóródott Izráelt.
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Megszabja a csillagok számát, nevet ad mindegyiknek.
5 Nagy a mi Urunk és igen erős, bölcsessége határtalan.
6 Támogatja az ÚR az alázatosokat, de porig alázza a bűnösöket.
7 Zengjetek hálaéneket az ÚRnak, énekeljetek hárfakísérettel Istenünknek!
8 Ő az, aki beborítja felhőkkel az eget, esőt bocsát a földre, füvet sarjaszt a hegyeken.
9 Eledelt ad az állatoknak, a károgó hollóknak is.
10 Nem a lovak erejében leli kedvét, nem a férfi izmaiban gyönyörködik.
11 Az istenfélőkben gyönyörködik az ÚR, azokban, akik az ő szeretetében bíznak.
12 Jeruzsálem, dicsőítsd az URat, Sion, dicsérd Istenedet!
13 Mert ő erős zárakat tett kapuidra, megáldotta benned lakó fiaidat.
14 Békét szerzett határaidon, a búza legjavával tart jól téged.
15 Elküldi parancsát a földre, beszéde gyorsan terjed.
16 Olyan havat ad, mint a fehér gyapjú, olyan deret szór szét, amilyen a hamu.
17 Darabokban dobálja a jeget, ki állhatja ki hidegét?
18 De ha kibocsátja szavát, elolvasztja azokat, és ha szelet támaszt, már víz csörgedezik.
19 Kijelentette igéjét Jákóbnak, rendelkezését és törvényeit Izráelnek.
20 Egyetlen néppel sem bánt így, a többiek nem ismerik törvényeit. Dicsérjétek az URat!
Nagyok az ÚR tettei
111 Dicsérjétek az URat! Hálát adok az ÚRnak teljes szívből a becsületes emberek körében és közösségében.
2 Nagyok az ÚR tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne.
3 Munkája fenséges és ékes, igazsága örökre megmarad.
4 Emlékezetessé tette csodáit, kegyelmes és irgalmas az ÚR.
5 Eledelt adott az istenfélőknek, örökké emlékezik szövetségére.
6 Hatalmas tetteit kijelentette népének, nekik adta a pogányok birtokát.
7 Kezének munkái igazak és jogosak, rendelkezései maradandóak,
8 rendíthetetlenek mindörökké, igazán és helyesen vannak megalkotva.
9 Gondoskodott népe megváltásáról, örökre elrendelte szövetségét, szent és félelmes az ő neve.
10 A bölcsesség kezdete az ÚR félelme. A józan eszűek mind eszerint élnek. Az ő dicsérete örökre megmarad.
Az istenfélelem jutalma
112 Dicsérjétek az URat! Boldog ember az, aki az URat féli, sok örömöt talál parancsolataiban.
2 Utódja hős lesz a földön, a becsületesek nemzedéke áldott lesz.
3 Vagyon és gazdagság lesz házában, igazsága örökre megmarad.
4 Világosság ragyog a sötétben is a becsületesekre attól, aki kegyelmes, irgalmas és igaz.
5 A jó ember könyörületes, és kölcsönt ad, ügyeit törvényesen intézi.
6 Nem is fog meginogni sohasem, örökre emlékezetes lesz az igaz.
7 Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az ÚRban.
8 Rendületlen a szíve, nem fél, végül megvetéssel néz ellenségeire.
9 Bőven adakozik a szegényeknek, igazsága örökre megmarad, hatalma dicsőségesen emelkedik.
10 Látja ezt a bűnös, és bosszankodik, fogát csikorgatja, és emészti magát. A bűnösök kívánsága semmibe vész.
Az ÚR fensége és kegyelme
113 Dicsérjétek az URat! ÚRnak szolgái, dicsérjétek, dicsérjétek az ÚR nevét!
2 Legyen áldott az ÚR neve most és mindörökké!
3 Napkelettől napnyugatig dicsérjétek az ÚR nevét!
4 Magasan fölötte van az ÚR mindennépnek, dicsősége fölötte van az egeknek.
5 Ki hasonlítható Istenünkhöz, az ÚRhoz, aki a magasban lakik,
6 és a mélybe néz, az égre is, a földre is?
7 Fölemeli a porból a nincstelent, és kiemeli a szemétből a szegényt.
8 Az előkelők közé ülteti, népe előkelői közé.
9 Megengedi, hogy a meddő úgy lakjék a házban, mint fiaknak boldog édesanyja. Dicsérjétek az URat!
Mózes a törvény megtartására inti népét
4 Most pedig, Izráel, hallgass azokra a rendelkezésekre és döntésekre, amelyekre tanítalak benneteket, és cselekedjetek azok szerint, hogy élhessetek, és hogy bemehessetek, és birtokba vehessétek azt a földet, amelyet atyáitok Istene, az Úr ad nektek.
2 Semmit se tegyetek ahhoz az igéhez, amelyet én parancsolok nektek, se el ne vegyetek abból! Tartsátok meg Isteneteknek, az Úrnak parancsolatait, amelyeket én parancsolok nektek.
3 Saját szemetekkel láttátok, mit tett az Úr Baal-Peór miatt, hogyan pusztította ki közületek Istenetek, az Úr, mindazokat, akik Baal-Peórt követték.
4 De ti, akik ragaszkodtatok Istenetekhez, az Úrhoz, ma is mindnyájan éltek.
5 Íme, én megtanítottalak benneteket azokra a rendelkezésekre és döntésekre, amelyeket az én Istenem, az Úr parancsolt meg nekem. Azok szerint cselekedjetek azon a földön, ahova bementek, hogy birtokoljátok azt.
6 Tartsátok meg, és teljesítsétek azokat, mert az által lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében. Ha meghallják mindezeket a rendelkezéseket, ezt mondják majd: Bizony, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
7 Mert melyik nagy nemzethez vannak olyan közel az istenei, mint hozzánk a mi Istenünk, az Úr, valahányszor kiáltunk hozzá?!
8 És melyik nagy nemzetnek vannak olyan igazságos rendelkezései és döntései, mint amilyen az az egész törvény, amelyet én adok ma elétek?!
9 Őrizkedj azért, és vigyázz nagyon magadra, hogy meg ne feledkezz azokról, amiket saját szemeddel láttál; ne vesszenek el emlékezetedből egész életedben! Ismertesd meg azokat fiaiddal és unokáiddal is;
Az evangéliumi szolgálat hű betöltése
4 Kérve kérlek az Isten és a Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat; az ő eljövetelére és országára kérlek:
2 hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.
3 Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük.
4 Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak.
5 Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját, töltsd be szolgálatodat.
Pál elvégezte futását
6 Mert én nemsokára feláldoztatom, és elérkezett az én elköltözésem ideje.
7 Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam,
8 végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.
Jézus megkenetése Betániában(A)
12 Jézus tehát hat nappal húsvét előtt elment Betániába, ahol Lázár élt, akit feltámasztott a halottak közül.
2 Vacsorát készítettek ott neki, s Márta szolgált fel, Lázár pedig a Jézussal együtt ülők között volt.
3 Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárduskenetet, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt a kenet illatával.
4 Tanítványai közül az egyik, Júdás Iskáriótes, aki el akarta őt árulni, így szólt:
5 "Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek?"
6 De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek.
7 Jézus erre így szólt: "Hagyd, hiszen temetésem napjára szánta;
8 mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek!"
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society