Zsoltárok 17
Hungarian Károli
17 Dávid imádsága.
Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jõ csalárd ajakról.
2 A te orczádtól jõjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.
3 Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi [rosszat; ha tán] gondoltam [is], nem jött ki a számon.
4 Az emberek cselekedeteinél a te ajkad igéjével vigyáztam az erõszakosnak ösvényeire.
5 Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.
6 Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet.
7 Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, a ki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól.
8 Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.
9 A gonoszok elõl, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elõl, a kik lelkendezve vesznek körül engem.
10 Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.
11 Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.
12 Hasonlók az oroszlánhoz, a mely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülõ oroszlánkölyökhöz.
13 Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le õt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;
14 Az emberektõl, oh Uram, kezeddel, a világ embereitõl! Az õ osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bõvölködnek fiakkal, a miök pedig marad, gyermekeikre hagyják.
15 Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midõn felserkenek.
Zsoltárok 17
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Dávid imádsága.
17 Örökkévaló, hallgasd meg imádságomat,
mert igazságért könyörgök!
Halld meg segélykiáltásomat,
mert őszinte szívvel jövök hozzád!
2 Te jól látod a teljes igazságot,
ítélj a javamra!
3 Örökkévaló, megvizsgáltad szívemet,
meglátogattál még éjjel is.
Próbára tettél,
de nem találtál bennem semmi hamisságot.
Megvizsgáltad gondolataimat is,
de láttad, hogy nem mondtam semmi gonoszat.
4 Minden erőmmel igyekeztem
parancsodat megtartani.
5 Ösvényeidet követtem,
le nem tértem róluk sohasem.
6 Mikor hozzád kiáltottam, Istenem,
mindig meghallgattál engem!
Fordulj felém, kérlek,
hallgasd meg most is imádságomat!
7 Örökkévaló, te megszabadítod ellenségeiktől,
akik benned bíznak!
Bizony, megszabadítod őket
jobb karod erejével!
Mutasd meg, milyen csodálatos
hűséged és szereteted!
8 Őrizz meg, mint szemed fényét!
Szárnyaid árnyékában rejts el engem
9 a gonoszok elől,
akik el akarnak pusztítani!
Ments meg halálos ellenségeimtől,
akik körülfogtak!
10 Kegyetlen szívük nem ismer irgalmat,
magabiztos büszkeséggel beszélnek.
11 Folyton a sarkamban lihegnek,
s már körül is zártak egészen.
Szemüket rám szegezik:
lesik, hogyan terítsenek a földre,
12 mint oroszlán a zsákmányát,
mint ifjú oroszlán, amely prédáját lesi.
13 Kelj fel, Örökkévaló![a]
Szállj szembe velük,
vágd le őket kardoddal,
ments meg a gonoszoktól!
14 Hatalmaddal irtsd ki őket a földről!
De azoknak, akiket szeretsz, Örökkévaló,
adj bőven minden jót,
hadd teljenek be áldásaiddal!
Még unokáik is örököljék tőlük áldásaidat!
15 Én pedig szemtől szembe
meglátom arcodat az igazságban!
Micsoda öröm tölt el, mikor felébredek
és meglátlak téged!
Footnotes
- Zsoltárok 17:13 Kelj fel, Örökkévaló Ezt mondták, amikor a Szövetségládát a papok a vállukra vették, hogy továbbvigyék. Lásd 4Móz 10:35–36.
Zsoltárok 17
Hungarian New Translation
Könyörgés szabadításért
17 Dávid imádsága. Uram, hallgasd meg igaz ügyemet, figyelj esedezésemre! Ügyelj imádságomra, mert ajkam nem csalárd.
2 Tőled jön felmentő ítéletem, hiszen látja szemed az igazságot.
3 Megvizsgáltad szívemet, meglátogattál éjjel. Próbára tettél, nem találsz bennem álnokságot, nem jön ki ilyen a számon.
4 Bármit tettek az emberek, én a te beszédedre figyelve őrizkedtem az erőszakosok útjától.
5 Lépteim ösvényeidhez ragaszkodnak, nem inognak meg lépteim.
6 Hozzád kiáltok, mert meghallgatsz, Istenem. Fordítsd felém füledet, hallgasd meg beszédemet!
7 Tégy csodát híveddel, mert te megszabadítod azokat, akik jobbodhoz menekülnek támadóik elől.
8 Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába
9 a bűnösök elől, akik erőszakoskodnak velem, halálos ellenségeim elől, akik körülfognak.
10 Konok szívük elzárkózik, szájuk gőgösen beszél.
11 Lépten-nyomon körülvesznek, arra igyekeznek, hogy földre terítsenek.
12 Olyanok, mint a zsákmányra vágyó oroszlán és a rejtekében lapuló oroszlánkölyök.
13 Lépj elő, Uram! Szállj szembe vele, és terítsd le! Ments meg engem kardoddal a bűnösöktől!
14 Ments meg kezeddel az emberektől, a világ embereitől, Uram, akik kiveszik részüket az életből! Töltsd meg hasukat azzal, amit nekik tartogatsz, lakjanak jól vele a fiaik is, és ami megmarad, hagyják gyermekeikre!
15 Én pedig meglátom orcádat, mint igaz ember, öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek.
Zsoltárok 35
Hungarian Károli
35 Dávidé.
Perelj Uram a velem perlõkkel; harczolj a velem harczolókkal.
2 Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
3 Szegezz dárdát és rekeszd el üldözõim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
4 Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
5 Legyenek olyanok, mint a polyva a szél elõtt; az Úrnak angyala verdesse [õket].
6 Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse õket.
7 Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
8 Érje õt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
9 Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
10 Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erõsebbtõl, a szegényt és szûkölködõt az õ megrablójától.
11 Erõszakos tanúk állnak elõ; azt kérdezik tõlem, a mirõl nem tudok.
12 Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
13 Pedig én az õ betegségökben gyászba öltöztem, bõjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
14 Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem [érte;] mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
15 Õk pedig örültek az én bukásomon és összegyûltek; összegyûltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
16 Ingyenélõk léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
17 Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktõl az én egyetlenemet.
18 Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erõs nép között magasztallak téged.
19 Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyûlölõim se hunyorgassanak rám.
20 Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
21 Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
22 Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tõlem!
23 Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
24 Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
25 Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük õt!
26 Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be õket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
27 Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az õ szolgájának békességét.
28 Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsõségedet minden napon.
Zsoltárok 35
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Dávidé.
35 Örökkévaló, te küzdj azokkal, akik velem küzdenek,
harcolj azokkal, akik harcolnak ellenem!
2 Ragadd meg fegyvereidet,
és siess segítségemre,
3 lándzsád és csatabárdod
sújtson üldözőimre!
Mondd nekem:
„Itt vagyok, hogy megmentselek!”
4 Szégyen és vereség érje azokat,
akik életemre törnek!
Fordítsanak hátat, fussanak el,
akik vesztemet kívánják!
5 Mint polyva a szélben, úgy szóródjanak szét,
fejvesztve meneküljenek,
az Örökkévaló Angyala kergesse szét őket!
6 Sötét, síkos úton meneküljenek,
az Örökkévaló Angyala üldözze őket!
7 Mert ártatlan vagyok, mégis csapdát állítottak,
ok nélkül vermet ástak nekem!
8 Érje őket hirtelen veszedelem,
saját csapdájuk fogja meg őket,
és a verembe maguk essenek!
9 Én pedig ujjongani fogok az Örökkévalóban,
és szabadításának örvendezek!
10 Egész bensőmmel énekelem:
„Nincs hozzád fogható, Örökkévaló!
Mert megmented a gyengét az erősebbtől,
kiszabadítod a szegényt a rablók kezéből!”
11 Hamis tanúk támadnak ellenem,
bűnökkel vádolnak, melyekről mit sem tudok.
12 Rosszal viszonozzák a jót, amit velük tettem,
és gyötrik lelkemet.
13 Mikor betegek voltak, zsákruhát viseltem,
böjtöltem, és értük imádkoztam.
14 Úgy bánkódtam értük, mint testvéreimért,
úgy szomorkodtam, mintha anyámat gyászolnám.
15 Ők pedig kinevettek, mikor bajban voltam,
körülvettek, mint az idegenek,
szüntelen szidalmaztak,
16 fogukat vicsorgatták rám,
és gúnyoltak.
17 Örökkévaló, meddig tűröd még ezt?
Ments meg, mielőtt elpusztítanak,
mentsd meg lelkem az oroszlánoktól!
18 Dicsérlek majd a nagy sokaság között!
Dicsérlek, Örökkévaló, a hatalmas gyülekezetben!
19 Ne engedd, hogy ellenségeim kinevessenek!
Ne engedd, hogy titkon vesztemet tervezzék!
20 Mert békességről beszélnek ugyan,
de gonosz tervet szőnek azok ellen,
akik békében élnek.
21 Nagy hangon beszélnek ellenem,
azt mondják: „Haha, láttuk, mit tettél!”
22 Örökkévaló, te biztosan láttad ezt!
Kérlek, ne hallgass!
Ne légy távol tőlem, Uram!
23 Kelj fel!
Kelj fel, és ítélj a javamra!
Uram, Istenem, védd meg igazságomat!
24 Igazságosságod szerint ítélj meg engem,
Örökkévaló Istenem!
Ne gúnyolódhassanak rajtam ellenségeim!
25 Ne mondhassák: „Ez az, ezt akartuk!”
Ne mondják: „Végeztünk vele!”
26 Azokat érje szégyen és vereség,
akik vesztemet tervezték!
Borítsa őket szégyen és gyalázat,
mert lenéztek engem!
27 De örüljenek és vigadjanak,
akik javamat kívánják!
Mondják: „Milyen hatalmas az Örökkévaló!
Bizony, örül szolgái sikerének!”
28 Nyelvem hirdeti igazságosságodat, Örökkévaló,
és minden nap dicsérlek!
Zsoltárok 35
Hungarian New Translation
Könyörgés oltalomért
35 Dávidé. Perelj, Uram, a velem perlőkkel, harcolj az ellenem harcolókkal!
2 Ragadj pajzsot, vértet, és siess segítségemre!
3 Végy elő lándzsát, csatabárdot üldözőim ellen! Szólj így hozzám: Én megsegítlek téged!
4 Érje szégyen és gyalázat azokat, akik életemre törnek! Hátráljanak meg, és piruljanak, akik rosszat terveznek ellenem!
5 Legyenek olyanok, mint a szélhordta polyva. Az Úr angyala szórja szét őket!
6 Legyen útjuk sötét és síkos, az Úr angyala üldözze őket!
7 Mert ok nélkül vetették ki rám hálójukat, ok nélkül ástak vermet nekem.
8 Érje őket váratlan veszedelem, fogja meg őket a háló, amelyet kivetettek, ők maguk essenek gödörbe!
9 Én pedig ujjongok az Úrnak, és örvendezek szabadításának.
10 Minden porcikám ezt mondja: Ki volna hozzád fogható, Uram? Mert megmented a nyomorultat az erőszakostól, a nyomorultat és szegényt a fosztogatótól.
11 Hamis tanúk állnak elő, olyanról faggatnak, amiről nem tudok.
12 Rosszal fizetnek a jóért, életemre törnek.
13 Pedig ha ők betegek voltak, én zsákruhát öltöttem, böjttel gyötörtem magamat, újra meg újra szívből imádkoztam.
14 Úgy jártam-keltem, mintha barátomról, testvéremről lett volna szó, mély bánatba merültem, mint aki anyját gyászolja.
15 De mikor én meginogtam, örömükben összegyűltek. Összegyűltek körülöttem mint idegenek és ismeretlenek, szitkozódnak szünet nélkül.
16 Elvetemülten gúnyolódnak, acsarkodnak ellenem.
17 Uram, meddig nézed el ezt? Ments meg engem az ordítozóktól, életemet az oroszlánoktól!
18 Magasztallak a nagy gyülekezetben, hatalmas nép között dicsérlek.
19 Ne engedd, hogy kinevessenek hazug ellenségeim, és összekacsinthassanak, akik ok nélkül gyűlölnek.
20 Mert nem jó szándékkal beszélnek, csalárd dolgokat terveznek azok ellen, akik szelíden élnek a földön.
21 Feltátották rám szájukat, hahotázva mondják rólam: Saját szemünkkel láttunk!
22 Láttad mindezt, Uram! Ne hallgass, Uram, ne légy távol tőlem!
23 Serkenj fel, ébredj, tégy igazságot peremben, Uram, Istenem!
24 Ítélj meg igazságod szerint, Uram, Istenem, ne engedd, hogy kinevessenek!
25 Ne mondhassák magukban: Ez az, ezt akartuk! Ne mondhassák: Végeztünk vele!
26 Szégyenkezve piruljon mindenki, aki örül bajomnak! Szégyen és gyalázat borítsa azokat, akik dölyfösek velem szemben!
27 Ujjongjanak, örüljenek, akik igazamat kívánják! Beszéljék mindenkor, hogy nagy az Úr, aki szolgája javát akarja.
28 Nyelvem hirdeti igazságodat és dicséretedet minden nap.
Zsoltárok 54
Hungarian Károli
54 Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása;
2 Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid?
3 Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!
4 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.
5 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. Szela.
6 Ímé, Isten segítõm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.
7 Bosszút áll az utánam leselkedõkön; a te igazságod által rontsd meg õket.
8 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.
9 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.
Zsoltárok 54
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Dávid tanítása abból az időből, amikor a Zifben lakók elárulták Saulnak, hogy Dávid náluk rejtőzik.
54 Istenem, ments meg neved erejével!
Szolgáltass nekem igazságot hatalmaddal!
2 Hallgasd meg imádságomat, ó, Istenem,
figyelj szavamra!
3 Rám támadtak az idegenek,
akik nem ismerik Istent.
Erőszakos emberek üldöznek,
és meg akarnak ölni. Szela
4 Nézzétek, Isten a segítőm,
az én Uram azokkal van,
akik védenek és segítenek engem!
5 Megbünteti ellenségeimet!
Kérlek, Istenem, mutasd meg hűségedet,
és pusztítsd el őket!
6 Örömmel viszek majd neked hálaáldozatot, Örökkévaló!
Dicsérem nevedet, mert jó vagy!
7 Kimentettél engem minden bajból,
és láttam ellenségeim vereségét!
Zsoltárok 54
Hungarian New Translation
Könyörgés segítségért
54 A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye,
2 abból az időből, amikor a zífiek Saulhoz mentek és ezt mondták neki: Nem tudod, hogy Dávid nálunk rejtőzködik?
3 Istenem, segíts meg neveddel, szolgáltass nekem igazságot hatalmaddal!
4 Istenem, hallgasd meg imádságomat, figyelj beszédemre!
5 Mert idegenek támadtak rám, erőszakos emberek törtek életemre, akik nem törődnek Istennel. (Szela.)
6 De Isten megsegít engem, az Úr megtartja életemet.
7 Szálljon a baj támadóimra, semmisítsd meg őket igazságoddal!
8 Készségesen áldozok neked, magasztalom neved, Uram, mert jó vagy.
9 Mert minden nyomorúságból kimentettél engem, megvetéssel nézek ellenségeimre.
Zsoltárok 63
Hungarian Károli
63 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.
2 Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
3 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsõségedet.
4 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
5 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
6 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
7 Ha reád gondolok ágyamban: õrváltásról õrváltásra rólad elmélkedem;
8 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
9 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
10 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
11 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
12 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri õt mindaz, a ki õ reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.
Zsoltárok 63
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt.
63 Ó, Isten, én Istenem!
Sóvárogva kívánkozom hozzád,
hogy nálad lehessek!
Ahogy a kiszikkadt, kopár föld az esőre,
testem-lelkem úgy szomjazik jelenlétedre,
úgy kívánkozom hozzád!
2 Felnézek rád szentélyedben,
hogy dicsőségedet és erődet lássam!
3 Mert hűséges szereteted jobb, mint az élet!
Teljes szívvel dicsérlek!
4 Kezeimet hozzád emelem,
teljes szívvel-lélekkel áldalak,
amíg csak élek!
5 Lelkem megtelik jóságoddal:
jóllakik, mint egy bőséges lakomán,
mikor téged dicsérlek, Istenem!
6 Ha ágyamban rád gondolok,
még éjjel is veled beszélgetek,
7 mert megsegítettél engem,
szárnyaid árnyékában örvendezek.
8 Lelkem ragaszkodik hozzád,
mert jobboddal fogod a kezem.
9 De akik vesztemre törnek,
maguk fognak a föld mélyébe kerülni!
10 Kard élére jutnak,
sakálok falják fel őket,
11 de a király örül Istennek!
Dicsérik Istent mind,
akik hűséget esküdtek neki,
mert Isten bezárja a hazugok száját!
Zsoltárok 63
Hungarian New Translation
Sóvárgás Isten után
63 Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt.
2 Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld.
3 Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet.
4 Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít.
5 Ezért téged áldalak, amíg élek, nevedet imádva emelem föl kezem.
6 Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól, úgy ujjong az ajkam, és dicsér a szám.
7 Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem.
8 Mert te voltál a segítségem, szárnyad árnyékában ujjongok.
9 Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem.
10 De akik pusztulásomra törnek, a föld mélyébe kerülnek.
11 Kardélre hányják őket, sakálok eledelévé lesznek.
12 De a király örül Isten előtt. Dicséretet mondanak, akik rá esküsznek, a hazugok szája azonban bezárul.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society