Példabeszédek 13-15
Hungarian Károli
13 A bölcs fiú [enged] atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
2 A férfi az õ szájának gyümölcsébõl él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
3 A ki megõrzi az õ száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
5 A hamis dolgot gyûlöli az igaz; az istentelen pedig gyûlölségessé tesz és megszégyenít.
6 Az igazság megõrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bûnöst.
7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
8 Az ember életének váltsága lehet az õ gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
10 Csak háborúság lesz a kevélységbõl: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyûjt, megõregbíti [azt.]
12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.
15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az õ bolondságát.
17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktõl magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
19 A megnyert kivánság gyönyörûséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
21 A bûnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet [Isten.]
22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bûnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
23 Bõ étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
24 A ki megtartóztatja az õ vesszejét, gyûlöli az õ fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi õt fenyítékkel.
25 Az igaz eszik az õ kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szûkölködik.
14 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.
3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.
4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.
5 A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.
7 Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.
11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.
13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.
15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.
17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.
18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.
23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.
24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.
25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.
27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.
28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.
30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.
32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.
34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.
15 Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
2 A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
3 Minden helyeken [vannak] az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
4 A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
5 A bolond megútálja az õ atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
6 Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7 A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
8 Az istentelenek áldozatja gyûlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
9 Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
10 Gonosz dorgálás [jõ] arra, a ki útját elhagyja; a ki gyûlöli a fenyítéket, meghal.
11 A sír és a pokol az Úr elõtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.
12 Nem szereti a csúfoló a feddést, [és] a bölcsekhez nem megy.
13 A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
14 Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15 Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjûnek pedig szüntelen lakodalma [van.]
16 Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
17 Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyûlölség.
18 A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a háborgást.
19 A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20 A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
21 A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
22 Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában elõmennek.
23 Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében [mondott] beszéd, oh mely igen jó!
24 Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
25 A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerõsíti pedig az özvegynek határát.
26 Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
27 Megháborítja az õ házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyûlöli az ajándékokat, él az.
28 Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29 Messze [van] az Úr az istentelenektõl; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30 A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerõsíti a csontokat.
31 A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32 A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az õ lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33 Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek elõtte jár az alázatosság.
Példabeszédek 13-15
Hungarian New Translation
13 A bölcs fiú megfogadja az apai intést, de a csúfolódó nem hallgat a dorgálásra.
2 Amit mond az ember, annak a gyümölcsével lakik jól, a hűtlenek mégis erőszakra vágynak.
3 Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra romlás vár.
4 Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik.
5 Gyűlöli az igaz a hazug beszédet, a bűnös pedig szégyent és gyalázatot okoz.
6 Az igazság megtartja a feddhetetlenül élőt, a bűn pedig elbuktatja a vétkest.
7 Van, aki gazdagnak mutatja magát, pedig semmije sincs; van, aki szegénynek, pedig nagy a vagyona.
8 A gazdagság az ember életének váltságdíja lehet, a szegény pedig fenyegetést sem hall.
9 Az igazak világossága vígan ég, de a bűnösök lámpása kialszik.
10 A kevélységből csak civódás lesz, de a tanács megfogadásában bölcsesség van.
11 Könnyen szerzett vagyon elfogy, de aki keze munkájával gyűjt, az gyarapodik.
12 A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet, de a beteljesült kívánság az élet fája.
13 Aki megveti az igét, eladósodik miatta, de aki tiszteli a parancsot, elnyeri jutalmát.
14 A bölcs tanítás az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.
15 A jóindulat kedvessé tesz, de a hűtlenek útja saját romlásukat okozza.
16 Minden eszes ember okosan cselekszik, de az esztelen bolondságot terjeszt.
17 A gonosz követ bajba esik, az igazi küldött pedig gyógyulást hoz.
18 Szegénység és gyalázat éri azt, aki megveti az intést, de tisztelik azt, aki megfogadja a feddést.
19 A beteljesült kívánság jólesik az embernek, az ostobának pedig utálatos eltérni a rossztól.
20 Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz.
21 A vétkeseket üldözi a baj, az igazaknak pedig szép jutalmuk lesz.
22 A jó ember örökséget hagy még unokáinak is, a vétkes vagyona pedig az igazra vár.
23 Sok eledelt terem a szegények szántóföldje, de van, akit tönkretesz a törvénytelenség.
24 Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti.
25 Az igaz jóllakásig ehet, de a bűnösök hasa éhen marad.
A bölcsesség és a balgaság kétféle gyümölcse
14 Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le.
2 Aki egyenes úton jár, féli az Urat, de aki letéved útjairól, az megveti őt.
3 A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk.
4 Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör.
5 Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél.
6 Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés.
7 Menj el az ostoba ember elől, mert nem szerzel ajkáról tudást!
8 Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobák pedig bolond módon becsapódnak.
9 A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van.
10 A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen.
11 A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrában lakók virulni fognak.
12 Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.
13 Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat.
14 A romlott szívű a magaviselete szerint fog jóllakni, meg a jó is a magáé szerint.
15 A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére.
16 A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott.
17 A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik.
18 Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti.
19 Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt.
20 A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik.
21 Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz.
22 Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.
23 Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.
24 A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság.
25 Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló.
26 Aki az Urat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az.
27 Az Úrnak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.
28 Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is.
29 A türelmes ember nagyon értelmes, a türelmetlen pedig nagy bolondságot követ el.
30 A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.
31 Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti.
32 A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is.
33 Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban.
34 Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.
35 Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.
A bölcs ember osztályrésze élet, a bolondé halál
15 A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt.
2 A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt.
3 Mindenen rajta tartja szemét az Úr, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli.
4 A szelíd nyelv életnek a fája, a romlott pedig összetöri a lelket.
5 A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást.
6 Az igaz házában nagy kincs van, a bűnös jövedelme pedig széthull.
7 A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta.
8 A bűnösök áldozatát utálja az Úr, de a becsületesek imádságát kedveli.
9 Utálja az Úr a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt.
10 Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást.
11 A halálnak és elmúlásnak helye is az Úr előtt van, mennyivel inkább az emberek szíve!
12 Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez.
13 Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket.
14 Az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik.
15 A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.
16 Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele.
17 Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van.
18 Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart.
19 A lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes.
20 A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját.
21 A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár.
22 Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó.
23 Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó!
24 Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent.
25 A gőgösök házát összedönti az Úr, de megszilárdítja az özvegyek határát.
26 Utálatosak az Úr előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak.
27 Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog.
28 Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz.
29 Távol van az Úr a bűnösöktől, de az igazak imádságát meghallgatja.
30 A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet.
31 Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad.
32 Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik.
33 Az Úr félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!
2 Korintusi 5
Hungarian Károli
5 Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentõl, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben.
2 Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat;
3 Ha ugyan felöltözötten is mezíteleneknek nem találtatunk!
4 Mert a kik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkõztetni, hanem felöltöztetni, hogy a mi halandó, elnyelje azt az élet.
5 A ki pedig minket erre elkészített, az Isten [az,] a ki a Lélek zálogát is adta minékünk.
6 Azért mivelhogy mindenkor bízunk, és tudjuk, hogy e testben lakván, távol vagyunk az Úrtól.
7 (Mert hitben járunk, nem látásban );
8 Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testbõl, és elköltözni az Úrhoz.
9 Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk.
10 Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélõszéke elõtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.
11 Ismervén tehát az Úrnak félelmét, embereket térítünk, Isten elõtt pedig nyilván vagyunk; reménylem azonban, hogy a ti lelkiesméretetek elõtt is nyilván vagyunk.
12 Mert nem ajánljuk ismét magunkat néktek, hanem alkalmat adunk ti néktek a velünk való dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek a színbõl és nem szívbõl dicsekedõknek.
13 Ha azért bolondok vagyunk, Istenért; ha eszesek vagyunk, érettetek van [az.]
14 Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket,
15 Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott.
16 Azért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint; sõt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem ismerjük.
17 Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés [az]; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.
18 Mindez pedig Istentõl van, a ki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és a ki nékünk adta a békéltetés szolgálatát;
19 Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az õ bûneiket, és reánk bízta a békéltetésnek ígéjét.
20 Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.
21 Mert azt, a ki bûnt nem ismert, bûnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk õ benne.
2 Korinthus 5
Hungarian New Translation
Krisztus ítélőszéke elé kell állnunk
5 Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk.
2 Azért sóhajtozunk ebben a testben, mivel vágyakozunk felölteni rá mennyből való hajlékunkat,
3 ha ugyan nem bizonyulunk felöltözve is mezíteleneknek.
4 Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, minthogy nem szeretnénk ezt levetni, hanem felölteni rá amazt, hogy a halandót elnyelje az élet.
5 Isten pedig, aki minket erre felkészített, zálogul adta nekünk a Lelket.
6 Tehát mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben lakunk, távol lakunk az Úrtól;
7 mert hitben járunk, nem látásban.
8 De bizakodunk, és inkább szeretnénk kiköltözni a testből, és hazaköltözni az Úrhoz.
9 Ezért arra törekszünk, hogy akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki.
10 Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat.
Krisztus szorongató szeretete
11 Mivel tehát ismerjük az Úr félelmét, embereket győzünk meg, Isten előtt pedig nyíltan állunk. Remélem azonban, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan állunk.
12 Nem önmagunkat ajánljuk ismét nektek, hanem lehetőséget adunk nektek a velünk való dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek azoknak, akik azzal dicsekednek, ami csak látszat, és nem azzal, ami a szívben van.
13 Ha ugyanis révületbe estünk, Istenért történt, ha pedig józanok vagyunk, értetek van.
14 Mert a Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt;
15 és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.
A békéltetés szolgálata
16 Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: ha ismertük is Krisztust test szerint, most már őt sem így ismerjük.
17 Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.
18 Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát.
19 Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét.
20 Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!
21 Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society