Egyiptom népe az alvilágba süllyed

¹⁷ A száműzetés tizenkettedik évében, a hónap tizenötödik napján az Örökkévaló szava érkezett hozzám: ¹⁸ „Ember fia, kezdj gyászéneket Egyiptom tömegeiről, és vesd őket az alvilágba! Más hatalmas népekkel együtt küldd le őket azokhoz, akik már korábban a sírba feküdtek!

¹⁹ Ó, Egyiptom! Különbnek tartod magad a népeknél? Szállj csak le a sírba te is, mint a többiek! Feküdj a körülmetéletlenek^[a] közé!

²⁰ Tömegeid bizony lehullanak a holtak közé, kiket kard vágott le, mint téged is. Egyiptom fegyver martaléka lett, vonszoljátok hát le őt is a többiekhez!

²¹ Rég meghalt hősök szólnak a fáraóhoz és segítőihez az alvilágból, hogy lám, ezek is lehullottak, itt fekszenek a körülmetéletlenek között, a többi karddal megölt között!

²² Itt van Asszíria és egész serege! Sírjaik körülveszik őket, mindannyian fegyver által estek el. ²³ Az alvilág legmélyén van a helyük, sírjaik körülveszik őket, mindannyian fegyver által estek el, pedig népek rettegtek tőlük az élők földjén.

²⁴ Itt van Élám is, egész seregével, sírjaik körülveszik őket, mindannyian fegyver által estek el, ők is a körülmetéletlenek közé feküdtek, pedig népek rettegtek tőlük az élők földjén. Gyalázattal szálltak alá a sírba, a többi halott közé. ²⁵ A sírban vetettek ágyat Élámnak és seregének, a megöltek közé, sírjaik körülveszik őket, mindannyian fegyver által estek el, ők is a körülmetéletlenek közé feküdtek, pedig népek rettegtek tőlük az élők földjén. Gyalázattal szálltak alá a sírba, a többi halott, a fegyverrel megöltek közé.

²⁶ Itt fekszik Mesek és Tubal, egész seregükkel. Sírjaik körülveszik őket, mindannyian fegyver által estek el, ők is a körülmetéletlenek közé feküdtek, pedig népek rettegtek tőlük az élők földjén. ²⁷ Nem fekszenek együtt azokkal az elesett körülmetéletlen hősökkel, akiknek kardját a fejük alá tették, úgy fektették őket a sírba; s akiknek gonoszsága csontjaikra nehezedik, mert amíg éltek, rettegtek tőlük a népek.

²⁸ Egyiptom, te is a körülmetéletlenek közé kerülsz, összetörve fekszel majd a karddal megöltek között!

²⁹ Itt van Edom is, királyaival, fejedelmeivel: vitéz harcosok voltak, mégis a fegyverrel megöltek mellé feküdtek, körülmetéletlenek közé, akik a sírba szálltak.

³⁰ Itt vannak mind az északi fejedelmek, meg a szidóni férfiak mindannyian. Ők is a sírba kerültek, noha rettegtek tőlük a népek. Most megszégyenültek, gyengék lettek ők is. Itt fekszenek a körülmetéletlenekkel, fegyverrel megöltekkel, viselik szégyenüket a halottak között.

³¹ Látja őket a fáraó, és megvigasztalódik népe sorsa miatt, mert őt is, népét is, ugyanúgy fegyver ölte meg.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

³² „Mert én tettem a fáraót és seregét félelmetessé az élők földjén, mégis a körülmetéletlenek közé kellett feküdniük, a karddal megöltekhez!” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

Az őrszem felelőssége^(A)

33 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: ² „Ember fia, ezt mondd népednek: Azt üzeni nektek Uram, az Örökkévaló: Amikor egy országra ellenség fegyverét küldöm, az ország lakosai választanak maguk közül egy férfit, és őrszemmé teszik, ³ hogy figyelje az ellenség közeledtét, és figyelmeztesse a többieket. Mikor az őrszem látja, hogy jön az ellenség, belefúj a sófárba, így ad jelt a többieknek, hogy veszély közeledik. ^4-5 Aki hallja ugyan a sófár hangját, de nem törődik vele, azt eléri az ellenség fegyvere, és meghal. Az ilyen ember maga felelős a haláláért, mert hallotta a sófár hangját, de nem vette figyelembe. Aki viszont hallgat a figyelmeztetésre, megmenekül a haláltól.

⁶ De ha az őrszem látja, hogy közeledik az ellenség, mégsem fújja meg a sófárt, akkor a nép nem kap figyelmeztetést, az ellenség fegyvere pedig eléri őket. Akit ilyenkor megöl a kard, az ugyan a saját bűnei miatt hal meg, én azonban mégis az őrszemet teszem felelőssé a haláláért.

⁷ Lásd, ember fia, én akartam, hogy őrszem legyél Izráel népe számára. Halld meg, ha szólok hozzád, és mondd meg nekik, amit tőlem hallasz: így figyelmeztesd őket a nevemben.

⁸ Ha szólok neked: »Ezékiel, ennek a bűnösnek meg kell halnia!« — akkor figyelmeztesd, hogy változtassa meg az életét. Ha mégsem szólsz neki, és nem figyelmezteted, akkor ő ugyan a bűnei miatt hal meg, de haláláért téged teszlek felelőssé.

⁹ Ha figyelmezteted, akkor megmenekülsz a felelősségtől. Ha ennek ellenére sem változtat az életén, akkor meghal a bűnei miatt, de a halálát nem kérem számon rajtad.”

Nem kívánom a bűnös halálát!^(B)

¹⁰ „Ember fia, ezt mondd Izráel népének: Hallom, amint egymásnak mondogatjátok: »Bűneink és törvényszegéseink súlya ránk nehezedik! Bizony, elpusztulunk e szörnyű teher alatt! Hogyan is maradhatnánk életben?«

¹¹ Ezt feleld nekik, ember fia: Azt üzeni nektek Uram, az Örökkévaló: Életemre mondom, hogy nem abban telik örömöm, ha a bűnös meghal, hanem abban, ha megváltoztatja életét, és megmenekül a haláltól! Ezért fordítsatok hátat eddigi gonoszságaitoknak, és jöjjetek vissza hozzám, ó Izráel népe! Jöjjetek vissza! Miért is halnátok meg, Izráel, hiszen ha megfordultok, élhettek!

¹² Ember fia ezt mondd népednek: Ha valaki egy ideig igazságosan és istenfélő módon él, azután mégis vétkezik, akkor meg kell halnia. Korábbi istenfélő élete és igazságos tettei nem mentik meg a haláltól. Ugyanígy, ha valaki istentelen és igazságtalan módon él, de később megváltoztatja az életét, és jó útra tér, nem kell meghalnia régebben elkövetett bűnei miatt.

Az istenfélő sem maradhat életben, korábbi istenfélő életére és igazságos tetteire való tekintettel, ha később mégis vétkezik.

¹³ Ha azt mondom az istenfélő és igazságos embernek, hogy bizonyosan élni fog, ő azonban elbízza magát, és a saját igazságos voltában bízva bűnt követ el, akkor bűne miatt meg kell halnia. Korábbi igazságos tettei nem mentik meg őt a haláltól.

¹⁴ Ha azt mondom a bűnösnek, hogy bűnei miatt bizonyosan meg kell halnia, ő azonban megváltoztatja életét, bűneinek hátat fordít, azt teszi, ami a törvény szerint helyes és jó, ¹⁵ visszaadja adósának a tőle vett zálogát, visszaadja, amit mástól erőszakkal elvett, a törvény életet adó parancsait követi, többé nem követ el igazságtalanságot, akkor nem kell meghalnia, hanem bizonyosan életben marad. ¹⁶ Korábban elkövetett bűneit nem rovom fel neki, mert megváltoztatta életét, a törvény szerint helyesen és jól cselekszik — tehát nem kell meghalnia, hanem élni fog.

¹⁷ Ezékiel, néped erre azt mondja: »Urunk nem bánik velünk igazságosan!«

Pedig az ő életmódjuk és tetteik nem igazságosak! ¹⁸ Amikor az istenfélő ember hátat fordít az igazságnak, és bűnt követ el, meg kell halnia bűne miatt. ¹⁹ Amikor pedig a bűnös fordít hátat a bűnnek, és a törvény szerint helyesen cselekszik, akkor igazságossága által élni fog. ²⁰ Erre mondjátok ti, hogy »Urunk nem bánik velünk igazságosan«?! Ó, Izráel népe, én mindegyikőtöket a saját életmódja és tettei alapján fogom megítélni!”

Ez összesen 4 600 fő.

Simeon leszármazottjai

²⁴ Simeon fiai: Nemuél, Jámin, Járib, Zerah és Saul. ²⁵ Saul fia Sallum, ennek fia Miszbám, ennek fia Mismá ²⁶ ennek fia Hammuél, ennek fia Zakkúr, ennek fia Simei.

²⁷ Simeinek tizenhat fia és hat leánya volt. Simei fiútestvéreinek azonban nem volt sok gyermekük, és a családjaik kisebbek voltak, mint a többi Júda törzsébe tartozó nemzetségek.

^28-31 Simei utódai a következő városokban laktak: Beérsebá, Móládá, Hacar-Súál, Bilha, Ecem, Tólád, Betuél, Horma, Ciklág, Bét-Markábót, Hacar-Szúszim, Bét-Biri és Saarim. Dávid uralkodásának kezdetéig ők ezekben a városokban és falvakban laktak. ³² További öt falujuk is volt: Étám, Ain, Rimmón, Tóken és Ásán. ³³ Ezeken kívül még számos községben laktak egészen Baalátig. Ezek voltak a lakóhelyeik. Családjaik származási jegyzékét is összeállították.

^34-38 Családfőik a következők voltak: Mesóbáb, Jamélek, Jósá (Amacjá fia), Jóel, Jéhú (aki Josibjá fia, aki Szerájá fia, aki Asziél fia volt), azután Eljóénaj, Jaakóbá, Jesóhájá, Aszájá, Adíél, Jeszímiél, Benája és Zizá (aki Sifi fia, aki Allón fia, aki Jedájá fia, aki Simrí fia, aki Semájá fia volt).

Ezeknek a családjai igen megszaporodtak, ³⁹ ezért Gedór felé terjeszkedtek, a völgy keleti részére, hogy ott keressenek a nyájaiknak legelőt. ⁴⁰ Találtak is ott dús és tágas legelőket. Az egész vidék csendes és békés volt. Korábban hámiak laktak ott. ⁴¹ Ezékiás, Júda királya idejében az említett családfők legyőzték a hámiakat, a sátraikat lerombolták, és a helyükre telepedtek. Hasonlóképpen teljesen kiirtották onnan a meúniakat is. Mindmáig a meúniak közül senki nem lakik ott. Azóta az említett családfők nemzetségei laknak ezen a vidéken, mert ott találtak a nyájaiknak legelőt.

⁴² Simeon törzséből ötszáz férfi felment a Széír-hegységbe, Jisí fiainak a vezetésével. Ezek a vezetők a következők voltak: Pelatjá, Nearjá, Refájá és Uzzíél. Azért mentek, hogy elfoglalják azt a vidéket. ⁴³ Akkoriban már csak kevesen maradtak meg az amálekiek közül. A Simeon törzséből valók pedig végleg kiirtották őket, és attól fogva mindmáig ők laknak a Széír-hegységben.

Rúben leszármazottjai

5 Itt következnek Rúben leszármazottjai: Izráel elsőszülöttje Rúben volt, ezért őt illette volna az elsőszülöttség joga. Azonban, mivel Rúben az apja feleségével hált, elvesztette elsőszülöttségi jogát, amely Józsefnek, Izráel fiának az utódaira szállt. Ezért a származási jegyzékben Rúben neve nem úgy szerepel, mint az elsőszülötté. ² Júda törzse erősebb és hatalmasabb lett, mint Júda testvéreinek a törzsei. A fejedelem is Júdából származott, az elsőszülöttségi jog mégis József törzsénél maradt.

³ Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének a fiai: Hanók, Pallú, Hecrón és Karmi.

⁴ Jóel utódai a következők: Jóel fia Semajá, ennek fia Góg, ennek fia Simei, ⁵ ennek fia Miká, ennek fia Reájá, ennek fia Baál, ⁶ ennek fia Beérá. Rúben törzsének a fejedelme Beérá volt, de Tiglat-Pileszer asszír király fogságba hurcolta.

⁷ Jóel testvérei és a családjaik a következők, amint azt feljegyezték: Jeiél volt a nemzetségfő, azután Zakarjáhú, ⁸ azután Bela, Ázáz fia (aki Sema fia, aki Jóel fia volt). Bela családja Aróérban lakott, egészen Nebóig és Baál-Meónig, ⁹ kelet felé pedig egészen az Eufrátesz folyótól nyugatra elterülő sivatagnak a széléig terjeszkedtek, mert a nyájaik nagyon megszaporodtak Gileád földjén. ¹⁰ Saul király idejében Bela nemzetsége harcolt a hagriak ellen, és legyőzte őket. Ezután a hagriak helyére telepedtek, és attól kezdve ők laktak a Gileádtól keletre elterülő vidéken.

Gád leszármazottjai

^11-12 Gád törzse Básán vidékén lakott, Rúben törzse közelében, egészen Szalká városáig.

Gád törzsének első vezetője Básánban Jóel volt, utána Sáfám lett a vezető, majd Janaj következett.

¹³ A rokonaik a következők voltak: Mikáél, Mesullám, Seba, Jóraj, Jakán, Zia és Héber — összesen heten. ¹⁴ Ezek mind Abihail leszármazottjai voltak. Abihail Húri fia, aki Járóah fia, aki Gileád fia, aki Mikaél fia, aki Jesísa fia, aki Jahdó fia, aki Búz fia volt. ¹⁵ Ahi volt a család vezetője. Ahi Abdiél fia, aki Gúni fia volt.

¹⁶ Gád törzse Gileádban és Básánban lakott, és az ottani falvakban, azután Sáron legelőin, egészen a határig.

¹⁷ Mindezeket felírták a nemzetségek jegyzékébe Jótám és

Jeroboám idejében. Jótám Júda királya, Jeroboám pedig Izráel királya volt.