5 Mózes 11-13
Hungarian Károli
11 Szeresd azért az Urat, a te Istenedet, tartsd meg az õ megtartani valóit: rendeléseit, végzéseit és parancsolatait minden idõben.
2 És tudjátok meg ma (mert nem a ti fiaitokkal [szólok], a kik nem tudják és nem látták) az Úrnak, a te Isteneteknek fenyítését, nagyságát, erõs kezét és kinyújtott karját,
3 Jeleit és cselekedeteit, a melyeket Égyiptomban cselekedett a Faraóval, az égyiptombeliek királyával, és az õ egész földével;
4 És a melyeket cselekedett az égyiptombeliek seregével, lovaival és szekereivel, mivelhogy reájok árasztá a Veres tenger vizeit, mikor üldözének titeket, és elveszté õket az Úr mind e mai napig;
5 És a melyeket cselekedett veletek a pusztában, a míg e helyre jutátok;
6 És a melyeket cselekedett Dáthánnal és Abirámmal, Eliábnak a Rúben fiának fiaival, mikor a föld megnyitá az õ száját, és elnyelé õket háznépeikkel, sátoraikkal, és minden marhájokkal egyetemben, a mely az övék vala, az egész Izráel között.
7 Mert saját szemeitekkel láttátok az Úrnak minden nagy cselekedetét, a melyeket cselekedett.
8 Tartsátok meg azért mind a parancsolatokat, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy megerõsödjetek, bemenjetek és bírjátok a földet, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt.
9 És hogy sok ideig élhessetek a földön, a mely felõl megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik és az õ magvoknak adja [azt a] tejjel és mézzel folyó földet.
10 Mert a föld, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt, nem olyan az, mint Égyiptomnak földe, a honnan kijöttetek; a melyben elveted vala a te magodat és a te lábaddal kell vala megöntöznöd, mint egy veteményes kertet;
11 Hanem az a föld, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt, hegyes-völgyes föld, az égnek esõjébõl iszik vizet.
12 [Oly] föld [az], a melyre az Úr, a te Istened visel gondot; mindenkor rajta [függenek] az Úrnak, a te Istenednek szemei az esztendõ kezdetétõl az esztendõ végéig.
13 Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, a melyeket én ma parancsolok néktek, úgy hogy az Urat, a ti Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekbõl és teljes lelketekbõl:
14 Esõt adok a ti földetekre alkalmatos idõben: korai és kései [esõt], hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat;
15 Füvet is adok a te mezõdre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel.
16 Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék, és el ne térjetek, és ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne boruljatok le elõttök.
17 Különben az Úrnak haragja felgerjed reátok, és bezárja az eget, hogy esõ ne legyen, és a föld az õ gyümölcsét meg ne teremje; és hamarsággal elvesztek a jó földrõl, a melyet az Úr ád néktek.
18 Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötõkül legyenek a ti szemeitek között;
19 És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz.
20 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra;
21 Hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, a mely felõl megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, a míg az ég a föld felett lészen.
22 Mert ha szorosan megtartjátok mind e parancsolatot, a melyet én parancsolok néktek, hogy a szerint cselekedjetek; ha szeretitek az Urat, a ti Istenteket, ha minden õ útain jártok, és õ hozzá ragaszkodtok:
23 Akkor kiûzi az Úr mind azokat a nemzeteket ti elõletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erõsebb nemzeteken.
24 Minden hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától a Libanonig, és a folyóvíztõl, az Eufrátes folyóvizétõl a nyugoti tengerig lesz a ti határotok.
25 Nem állhat meg senki elõttetek; azt míveli az Úr, a ti Istenetek, hogy féljenek és rettegjenek titeket az egész föld színén, a melyre rátapostok, a mint megmondotta néktek.
26 Lásd, én adok ma elõtökbe áldást és átkot!
27 Az áldást, ha engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, a melyeket én e mai napon parancsolok néktek;
28 Az átkot pedig, ha nem engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, és letértek az útról, a melyet én ma parancsolok néktek, és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertetek.
29 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened arra a földre, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt: akkor mondd el az áldást a Garizim hegyén, az átkot pedig az Ebál hegyén.
30 Nemde azok túl vannak a Jordánon, a napnyugoti út megett, a Kananeusok földén, a kik a síkságon laknak Gilgálnak átellenében, a Móré tölgyei mellett?!
31 Mert ti átmentek a Jordánon, hogy bemenvén bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek. Ha bírni fogjátok azt, és lakni fogtok abban:
32 Vigyázzatok, hogy mind e rendelések és végzések szerint cselekedjetek, a melyeket én ma adok ti elõtökbe.
12 Ezek a rendelések és a végzések, a melyeket meg kell tartanotok, azok szerint cselekedvén azon a földön, a melyet az Úr, a te atyáidnak Istene ád néked, hogy bírjad azt minden idõben a míg éltek a földön:
2 Pusztára pusztítsátok el mind azokat a helyeket, a hol azok a nemzetek, a kiknek ti urai lesztek, szolgáltak az õ isteneiknek a magas hegyeken, a halmokon, és minden zöldelõ fa alatt.
3 És rontsátok el azoknak oltárait, törjétek össze oszlopaikat, tûzzel égessétek meg berkeiket, és vagdaljátok szét az õ isteneiknek faragott képeit, a nevöket is pusztítsátok ki arról a helyrõl.
4 Ne cselekedjetek így az Úrral, a ti Istenetekkel;
5 Hanem azt a helyet, a melyet kiválaszt az Úr, a ti Istenetek minden ti törzsetek közül, hogy az õ nevét oda helyezze [és] ott lakozzék, [azt] gyakoroljátok és oda menjetek.
6 És oda vigyétek egészen égõáldozataitokat, véres áldozataitokat, tizedeiteket, kezeiteknek felemelt áldozatát, mind fogadásból, mind szabad akaratból való adományaitokat, és a ti barmaitoknak és juhaitoknak elsõ fajzását.
7 És ott egyetek az Úrnak, a ti Isteneteknek színe elõtt, és örvendezzetek ti és a ti házatok minden népe, kezetek minden keresményének, a melyekkel megáld téged az Úr, a te Istened.
8 Ne cselekedjetek ott mind a szerint, a mint mi cselekszünk itt most, mindenik [azt,] a mi jónak látszik néki.
9 Mert még ez ideig nem mentetek be a nyugodalmas helyre, és az örökségbe, a melyet az Úr, a te Istened ád néked.
10 Mikor pedig átmentek a Jordánon, és lakozni fogtok azon a földön, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek örökségül, és megnyugtat titeket minden ellenségetektõl, a kik körületek vannak, és bátorsággal fogtok lakozni:
11 Akkor arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a ti Istenetek, hogy ott lakozzék az õ neve, oda vigyetek mindent, a mit én parancsolok néktek: egészen égõáldozataitokat, véres áldozataitokat, tizedeiteket és kezeiteknek felemelt áldozatát, és minden megkülönböztetett fogadástokat, a melyeket fogadtok az Úrnak.
12 És örvendezzetek az Úrnak, a ti Isteneteknek színe elõtt, mind ti, mind a ti fiaitok, és leányaitok, mind a ti szolgáitok és szolgálóleányaitok, mind a lévita, a ki a ti kapuitokon belõl lészen; mert nincs néki része vagy öröksége ti veletek.
13 Vigyázz, hogy a te egészen égõáldozataidat ne áldozzad minden helyen, a melyet meglátsz;
14 Hanem azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr a te törzseid közül valamelyikben: ott áldozzad a te egészen égõáldozatidat, és ott cselekedjél mindent, a mit én parancsolok néked.
15 Mindazáltal a te lelkednek teljes kívánsága szerint vághatsz barmot és ehetel húst, minden te kapuidon belõl, az Úrnak, a te Istenednek áldásához képest, a melyet ád néked; mind a tisztátalan, mind a tiszta eheti azt, ép úgy mint az õzet és a szarvast.
16 Csakhogy a vért meg ne egyétek; a földre öntsd azt, mint a vizet.
17 Nem eheted meg a te kapuidon belõl sem gabonádnak, sem mustodnak, sem olajodnak tizedét, sem barmaidnak és juhaidnak elsõ fajzását; sem semmi fogadási [áldozatodat,] a melyet fogadsz, sem szabad akarat szerint való adományaidat, sem a te kezednek felemelt áldozatát;
18 Hanem az Úrnak a te Istenednek színe elõtt egyed azokat azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr a te Istened: te és a te fiad, leányod, szolgád, szolgálóleányod és a lévita, a ki a te kapuidon belõl van; és örvendezzél az Úrnak, a te Istenednek színe elõtt mindenben, a mire kezedet veted.
19 Vigyázz, hogy el ne hagyjad a lévitát valameddig élsz a te földeden.
20 Mikor az Úr, a te Istened kiszélesíti a te határodat, a miképen igérte vala néked, és ezt mondod: Húst ehetném! mivelhogy a te lelked húst kíván enni: egyél húst a te lelkednek teljes kívánsága szerint.
21 Ha messze van tõled a hely, a melyet az Úr, a te Istened választ, hogy oda helyezze az õ nevét, és leölsz, a mint parancsoltam néked, a te barmaidból és juhaidból, a melyeket az Úr ád majd néked: akkor egyél [azokból] a te kapuidban a te lelkednek teljes kívánsága szerint.
22 De, a mint az õzet és a szarvast eszik, úgy egyed azokat; a tisztátalan és a tiszta egyaránt ehetik abból.
23 Csakhogy abban állhatatos légy, hogy a vért meg ne egyed; mert a vér, az a lélek: azért a lelket a hússal együtt meg ne egyed!
24 Meg ne egyed azt, a földre öntsd azt, mint a vizet.
25 Meg ne egyed azt, hogy jól legyen dolgod néked és a te gyermekeidnek is utánad, mivelhogy azt cselekszed, a mi igaz az Úr szemei elõtt.
26 De ha valamit megszentelsz a tiéidbõl, vagy fogadást teszesz: vedd fel, és vidd [azt] arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr.
27 És az Úrnak, a te Istenednek oltárán áldozd meg a te egészen égõáldozataidat, azoknak húsát és vérét; [egyéb] áldozataidnak vérét azonban öntsd az Úrnak, a te Istenednek oltárára, a húsát pedig megeheted.
28 Vigyázz és hallgasd meg mindezeket az ígéket, a melyeket én parancsolok néked, hogy jól legyen dolgod, néked és a te gyermekeidnek utánad mind örökké; mivelhogy azt cselekszed, a mi jó és igaz az Úrnak, a te Istenednek szemei elõtt.
29 Mikor kiirtja elõled az Úr, a te Istened a nemzeteket, a kikhez bemégy, hogy bírjad õket, és bírni fogod õket, és lakozol majd az õ földükön:
30 Vigyázz magadra, hogy õket követvén tõrbe ne essél, miután már kivesztek elõled; és ne tudakozzál az õ isteneik felõl, mondván: Miképen tisztelik e nemzetek az õ isteneiket? én is akképen cselekszem.
31 Ne cselekedjél így az Úrral, a te Isteneddel, mert mind azt az útálatosságot, a mit gyûlöl az Úr, megcselekedték az õ isteneikkel; mert még fiaikat és leányaikat is megégetik vala tûzzel az õ isteneiknek.
32 Mindazt, a mit én parancsolok néktek, megtartsátok, és a szerint cselekedjetek: semmit ne tégy ahhoz, és el se végy abból!
13 Mikor te közötted jövendõmondó, vagy álomlátó támad és jelt vagy csodát ád néked;
2 Ha bekövetkezik is az a jel vagy a csoda, a melyrõl szólott vala néked, mondván: Kövessünk idegen isteneket, a kiket te nem ismersz, és tiszteljük azokat:
3 Ne hallgass efféle jövendõmondónak beszédeire, vagy az efféle álomlátóra; mert az Úr, a ti Istenetek kísért titeket, hogy megtudja, ha szeretitek-é az Urat, a ti Isteneteket teljes szívetekbõl, és teljes lelketekbõl?
4 Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, és õt féljétek, és az õ parancsolatait tartsátok meg, és az õ szavára hallgassatok, õt tiszteljétek, és õ hozzá ragaszkodjatok.
5 Az a jövendõmondó pedig vagy álomlátó ölettessék meg; mert pártütést hirdetett az Úr ellen, a ti Istenetek ellen, a ki kihozott titeket Égyiptom földébõl, és megszabadított téged a szolgaságnak házából; hogy elfordítson téged arról az útról, a melyet parancsolt néked az Úr, a te Istened, hogy azon járj. Gyomláld ki azért a gonoszt magad közül.
6 Ha testvéred, a te anyádnak fia, vagy a te fiad vagy leányod, vagy a kebleden lévõ feleség, vagy lelki-testi barátod titkon csalogat, mondván: Nosza menjünk és tiszteljünk idegen isteneket, a kiket nem ismertetek sem te, sem atyáid.
7 Ama népek istenei közül, a kik körültetek vannak, közel hozzád vagy távol tõled, a földnek [egyik] végétõl a [másik] végéig:
8 Ne engedj néki, és ne hallgass reá, ne nézz reá szánalommal, ne kíméld és ne rejtegesd õt;
9 Hanem megölvén megöljed õt; a te kezed legyen elõször rajta az õ megölésére, azután pedig az egész népnek keze.
10 Kövekkel kövezd meg õt, hogy meghaljon; mert azon igyekezett, hogy elfordítson téged az Úrtól, a te Istenedtõl, a ki kihozott téged Égyiptomnak földébõl, a szolgaságnak házából;
11 És hallja meg az egész Izráel, és féljenek és ne cselekedjenek többé ahhoz hasonló gonoszt te közötted.
12 Ha valamelyikben a te városaid közül, a melyeket az Úr, a te Istened ád néked, hogy ott lakjál, ezt hallod mondani:
13 Emberek jöttek ki közüled, istentelenségnek fiai, és elfordítják városuk lakosait, mondván: Nosza, menjünk és tiszteljünk idegen isteneket, a kiket nem ismertetek:
14 Akkor keress, kutass és szorgalmatosan tudakozódjál, és ha igaz, és bizonyos a dolog, és megtörtént az efféle útálatosság közötted:
15 Hányd kard élére annak a városnak lakosait; áldozd fel azt mindenestõl, a mi benne van; a barmát is kard élére [hányd.]
16 És a mi préda van benne, hordd mind együvé az õ piaczának közepére, és égesd meg a várost tûzzel és annak minden prédáját is teljes áldozatul az Úrnak, a te Istenednek, és legyen rom mind örökké, [és] soha többé fel ne építtessék.
17 Ne ragadjon semmi a te kezedhez abból az átokra valóból, hogy szûnjék meg az Úr haragjának búsulása, és könyörületes legyen hozzád, és könyörüljön rajtad, és megszaporítson téged, a miképen megesküdt a te atyáidnak,
18 Ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván minden õ parancsolatát, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy azt cselekedjed, a mi igaz az Úrnak, a te Istenednek szemei elõtt.
5 Mózes 11-13
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Emlékezzetek az Örökkévaló nagy tetteire!
11 Mózes így folytatta: Szeressétek Istenünket, az Örökkévalót, és minden időben engedelmesen tartsátok meg mindazt, amit parancsolt: törvényeit, tanításait, rendelkezéseit és határozatait!
2 Emlékezzetek ma Istenünk, az Örökkévaló hatalmas tetteire, amelyeket láttatok és átéltetek! Hiszen hozzátok szólok, akik az Úr nagyságát, hatalmát és erejét a saját szemetekkel láttátok, nem a gyermekeitekhez, akik akkor még meg sem születtek, és nem részesültek az Örökkévaló tanításában. 3 Emlékezzetek az Örökkévaló csodáira és nagy tetteire, amelyeket Egyiptomban vitt véghez: hogyan fenyítette meg a fáraót, Egyiptom királyát, és egész birodalmát! 4 Hogyan semmisítette meg az egyiptomi hadsereget, amely üldözőbe vett bennünket, harci szekereikkel és lovaikkal együtt! Emlékezzetek, hogyan borították el a Vörös-tenger hullámai őket, amikor utánunk nyomultak — bizony, az Örökkévaló elpusztította őket! S az Örökkévaló mind a mai napig ilyen dolgokat tesz velünk!
5 Gondoljátok meg mennyi mindent tett az Örökkévaló veletek, amíg a pusztában vándoroltunk, s végül ide érkeztünk! 6 Mit tett Dátánnal és Abírámmal, Eliáb fiaival, akik Rúben törzsébe tartoztak. Láttátok, hogyan nyílt meg lábuk alatt a föld, s hogyan nyelte el őket egész családjukkal, szolgáikkal, sátraikkal és állataikkal együtt. S ez a tábor közepén történt, az egész nép előtt. 7 Mindezt a saját szemetekkel láttátok, akárcsak az Örökkévaló többi hatalmas tettét.
8 Engedelmeskedjetek az egész törvénynek és tanításnak, amelyet ma tőlem hallotok, hogy erősek legyetek, és elfoglaljátok azt a földet, amelyre a Jordánon átkelve hamarosan bementek, 9 s hogy hosszú ideig lakhassatok azon a tejjel-mézzel folyó földön, amely felől az Örökkévaló megesküdött őseinknek, hogy az utódaiknak adja.
10 Jegyezzétek meg, hogy az a föld, amelyre most készültök bemenni, nem olyan, mint Egyiptom földje, ahonnan kijöttetek! Ott, amikor elvetetted a magot, a lábaddal kellett hajtanod az öntözőszerkezetet, hogy megöntözd a vetést a csatornából, mint a veteményes kertet szokták. 11 De az a föld, ahová bementek, hogy birtokba vegyétek, hegyes-völgyes vidék, amelyet csak az ég felhői öntöznek. 12 Olyan föld az, amelyre Istenünk, maga az Örökkévaló visel gondot, és állandóan rajta tartja tekintetét az esztendő kezdetétől a végéig!
13 „Ezért, ha engedelmesen hallgattok parancsaimra — mondja az Örökkévaló —, amelyeket ma mondok nektek, és teljes szívvel-lélekkel szeretitek és szolgáljátok Istenünket, az Örökkévalót, 14 akkor esőt adok földetekre alkalmas időben. Bizony, korai és késői esőt bocsátok rátok, és bőven terem majd gabonátok, szőlőtök és olajfátok. 15 Jóllakhattok, s még állataitok is dúsfüvű legelőn legelhetnek.
16 De jól vigyázzatok! Nehogy a szívetek becsapjon benneteket, hogy elforduljatok tőlem, és más isteneket imádjatok és szolgáljatok!”
17 Mert, ha mégis megteszitek — folytatta Mózes —, akkor az Örökkévaló megharagszik rátok, és bezárja az eget, hogy egy csepp esőt se adjon nektek. Akkor a föld sem terem semmit, ti pedig hamar kivesztek arról a jó földről, amelyet az Örökkévaló ad nektek.
18 Jól véssétek a szívetekbe, és el ne felejtsétek, amit most mondok nektek! Kössétek ezeket az igéket a karotokra, hogy emlékeztessenek! Kössétek a homlokotokra, hogy el ne felejtsétek! 19 Tanítsátok meg gyermekeiteknek is! Újra meg újra beszéljetek ezekről az igékről nekik, amikor otthon ültök, vagy úton jártok, amikor lefekszetek, s amikor fölkeltek! 20 Írjátok föl ezeket házaitok ajtófélfáira és kapuitokra! 21 Akkor ti és az utódaitok örökké élhettek majd azon a földön, amely felől az Örökkévaló megesküdött őseiteknek, hogy nekik adja. Bizony, akkor addig élhettek ott, amíg csak az ég a földet beborítja.
22 Ha engedelmesen megtartjátok az egész törvényt, amelyet ma parancsoltam nektek, ha szeretitek Istenünket, az Örökkévalót, ha mindig az ő útjain jártok és ragaszkodtok hozzá, 23 akkor az Örökkévaló kiűzi előletek azokat az ott lakó nemzeteket, annak ellenére, hogy erősebbek és hatalmasabbak nálatok. 24 Akkor minden talpalatnyi hely, amelyre léptek, a birtokotokba kerül. Bizony, akkor országotok határai délen a sivatagtól az északi Libanon-hegységig, és az Eufrátesz folyótól a Nyugati-tengerig[a] terjednek majd. 25 Ahogy az Örökkévaló megígérte, senki sem tud majd ellenállni nektek, mert amerre csak mentek, Istenünk, az Örökkévaló rettegést és rémületet kelt azokban a nemzetekben, akik ott laknak.
Áldás vagy átok? Válasszatok!
26 Most jól figyeljetek rám! Két utat mutatok nektek. Választanotok kell az áldás és az átok között! 27 Ha engedelmeskedtek Istenünk, az Örökkévaló parancsainak, amelyekre ma tanítalak benneteket — akkor az áldást választottátok. 28 Annak a földnek a lakói olyan isteneket imádnak, akiket ti nem ismertek. Ha nem engedelmeskedtek Istenünk, az Örökkévaló parancsainak, és letértek arról az útról, amelyet ma mutattam nektek, s ha azokat az idegen isteneket fogjátok imádni és követni, akkor az átkot választottátok!
29 Amikor majd Istenünk, az Örökkévaló bevisz titeket arra a földre, amelyet most készültök birtokba venni, hirdessétek ki az áldásokat a Garizim-hegy csúcsáról, az átkokat pedig az Ébál-hegy tetejéről! 30 Ott emelkedik ez a két hegy a Jordán nyugati partján, a kánaániak országában, akik a Jordán völgyében laknak a Gilgállal szemben lévő síkságon, Móré tölgyese közelében. 31 Hamarosan át fogtok kelni a Jordánon, hogy bemenjetek arra a földre, és birtokba vegyétek, mert Istenünk, az Örökkévaló adta nektek azt. Birtokba is veszitek, és ott fogtok élni, 32 de jól vigyázzatok, hogy akkor is megtartsátok az egész törvényt és annak minden rendelkezését, amelyet ma helyezek elétek!
Isten imádásának egyetlen helye
12 Mózes így folytatta: Ezeket a törvényeket és rendelkezéseket kell megtartanotok azon a földön, amelyet őseitek Istene, az Örökkévaló ad nektek. Engedelmeskedjetek ezeknek, ameddig csak azon a földön laktok!
2 Azt a földet más népektől fogjátok elfoglalni. Teljesen el kell pusztítanotok minden helyet, ahol ők a saját isteneiket imádták: akár dombok vagy magas hegyek tetején, vagy akármelyik zöldellő fa alatt. 3 Romboljátok szét oltáraikat, döntsétek le oszlopaikat, gyújtsátok föl szent ligeteiket, törjétek össze isteneik bálványszobrait — még emlékezetüket is gyökerestül irtsátok ki!
4 Jegyezzétek meg, hogy nektek nem szabad Istenünket, az Örökkévalót olyan módon imádni, ahogyan azok a népek tisztelik a saját isteneiket! 5 Miután letelepedtek azon a földön, Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt majd egy helyet Izráel törzseinek területéből, hogy oda helyezze nevét, és ott lakjon közöttetek. Egyedül csak azt a helyet keressétek fel, oda menjetek, amikor az Örökkévalót imádjátok! 6 Oda vigyétek égőáldozataitokat, véresáldozataitokat, tizedeiteket és ajándékaitokat, fogadalmi és önkéntes áldozataitokat, és állataitok elsőszülöttjeit. 7 Ott tartsátok meg Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében áldozati lakomáitokat egész családotokkal együtt: örvendezzetek mindannak, amivel az Örökkévaló megáldotta kezetek munkáját.
8 Miután letelepedtek azon a földön, ne folytassátok azt a gyakorlatot, ahogyan mostanáig szoktátok az Örökkévalót imádni. Hiszen most még mindenki olyan módon imádja az Örökkévalót, ahogyan jónak látja. 9 Azért van ez így, mert még nem mentetek be arra a földre, hogy birtokba vegyétek örökségeteket, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek. Még nem érkeztetek meg a nyugalom és békesség helyére.
10 De hamarosan át fogtok kelni a Jordánon, és letelepedtek azon a földön, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek örökségül. Ő majd körös-körül nyugalmat ad nektek, és békességben lakhattok, mert ellenségeitek sem háborgatnak. 11 Akkor majd Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt egy helyet, hogy neve ott lakjon közöttetek[b]. Tehát ott imádjátok őt, és oda vigyétek mindazokat az áldozatokat, amelyekről rendelkeztem nektek: égőáldozataitokat, véresáldozataitokat, tizedeiteket, ajándékaitokat és önkéntes fogadalmi áldozataitokat. 12 Ott örvendezzetek Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében gyermekeitekkel, szolgáitokkal és a lakóhelyeteken élő lévitákkal együtt. (Ne felejtsétek el, hogy a léviták nem fognak saját földbirtokot kapni, mint a többiek.)
13-14 Vigyázzatok, hogy az Örökkévalónak szánt égőáldozataitokat ne áldozzátok máshol, csakis azon a helyen, amelyet az Örökkévaló majd erre a célra kiválaszt Izráel egyik törzsének területén. Minden egyéb általam elrendelt áldozatot is csak ezen a helyen mutassatok be.
15 Amikor nem áldozat céljából vágsz le egy állatot — akár háziállat az, akár gazella vagy szarvas —, hanem egyszerűen csak húst kívánsz enni, ezt megtehetitek bármelyik helyen, ahol csak lakni fogtok. Ha Istenünk, az Örökkévaló megáldotta majd kezetek munkáját, élvezzétek az Örökkévaló áldását, és egyetek húst. Az ilyen húsból minden ember ehet, még az is, aki éppen tisztátalan állapotban van. 16 De vigyázzatok! A hússal együtt nehogy a vért is megegyétek! A levágott állat vérét folyassátok ki a földre, mint a vizet!
17 Vannak olyan dolgok, amelyeket nem szabad a lakóhelyeteken elfogyasztanotok: gabonátok, borotok és olívaolajotok termésének tizedét, háziállataitok elsőszülöttjeit, a fogadalmi áldozatokat, önkéntes áldozataitokat és az Örökkévalónak szánt ajándékaitokat. 18 Ezeket csakis azon a helyen szabad elfogyasztanotok, amelyet majd Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt. Azon a helyen, Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében egyétek meg ezeket, gyermekeitekkel és szolgáitokkal, meg a lakóhelyeteken élő lévitákkal együtt. Így örvendezzetek Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében mindannak, amivel megáldott benneteket. 19 Jól vigyázzatok, hogy el ne feledkezzetek a lévitákról, ameddig csak azon a földön laktok!
20-21 Istenünk, az Örökkévaló megígérte, hogy kiszélesíti országotok határait. Amikor ez megtörténik, lehet, hogy a nép egy része már túl messzire fog lakni attól a helytől, amelyet Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt magának, hogy neve ott lakjon közöttetek. Ha ilyenkor húst kívántok enni, nyugodtan vágjatok le állataitok közül, amelyeket az Örökkévaló adott nektek — úgy, ahogyan rendelkeztem nektek. Tehát ehettek húst a lakóhelyeteken is. 22 Ugyanúgy megehetitek az ilyen húst, mint a gazella vagy a szarvas húsát. Közületek mindenki ehet belőle, még az is, aki éppen tisztátalan állapotban van.
23 De arra nagyon vigyázzatok, hogy a hússal együtt nehogy a vért is megegyétek, mert az élet a vérben van! Ne egyétek meg a húst, amíg még benne van az élet! 24 A levágott állat vérét folyassátok ki a földre, mint a vizet! 25 Tehát a vért soha ne egyétek meg, hogy jó dolgotok legyen mind nektek, mind az utódaitoknak! Ha így jártok el, azt az Örökkévaló jónak és helyesnek tartja.
26 Ellenben minden olyan áldozatot, amelyet az Örökkévalónak szenteltek — még az önkéntes vagy fogadalmi áldozatot is —, oda kell vinnetek, arra a helyre, amelyet az Örökkévaló kiválaszt erre a célra. 27 Az égőáldozatot teljes egészében — húsát és benne a vérét is — tegyétek Istenünk, az Örökkévaló oltárára. A hálaáldozatok esetében a vért öntsétek az oltárra, a húst pedig megehetitek. 28 Ha gondosan engedelmeskedtek mindannak, amit parancsolok nektek, akkor azt teszitek, amit Istenünk, az Örökkévaló jónak és helyesnek tart. Akkor örökké jó dolgotok lesz nektek is, meg utódaitoknak is.
29 Istenünk, az Örökkévaló kiirtja majd előletek azokat a nemzeteket, ti pedig elfoglaljátok és birtokba veszitek földjüket, és letelepedtek a helyükre. 30 De nagyon vigyázzatok! Ne essetek ugyanabba a csapdába, amelybe ők! Ha már kipusztítottátok őket arról a földről, ne kérdezősködjetek azoknak a nemzeteknek a bálványai felől! Ne akarjátok tudni, hogy azok a nemzetek hogyan imádták a saját bálványisteneiket. Semmiképpen ne kövessétek azoknak a népeknek a szokásait! 31 Nektek nem szabad még megkísérelnetek sem, hogy Istenünket, az Örökkévalót hasonló módon imádjátok, mint azok a nemzetek a saját isteneiket. Mert ők sokféle utálatos dolgot műveltek isteneik tiszteletére, amelyeket az Örökkévaló gyűlöl. Még a gyermekeiket is megégették a tűzben az isteneiknek áldozatul! 32 Tartsátok meg gondosan, amit parancsolok nektek, de ne tegyetek hozzá semmit, és el se vegyetek belőle!
Ne hagyjátok magatokat más istenekhez csábítani!
13 Mózes így folytatta: Előfordulhat, hogy próféták, álomlátók támadnak közöttetek, akik mindenféle jeleket és csodákat ígérnek. 2 Még az is lehet, hogy azok a jelek és csodák valóban bekövetkeznek. De ha ezek a próféták vagy álomlátók arra csábítanak, hogy más isteneket kövessetek és szolgáljatok, akiket addig nem ismertetek, 3 akkor semmiképpen se hallgassatok rájuk! Így tesz benneteket próbára Istenünk, az Örökkévaló, hogy kiderüljön, vajon teljes szívvel-lélekkel szeretitek-e őt.
4 Csak Istenünket, az Örökkévalót kövessétek, csak őt tiszteljétek és féljétek! Az ő parancsait tartsátok meg, az ő szavának engedelmeskedjetek, őt szolgáljátok, és hozzá ragaszkodjatok!
5 Az ilyen hamis prófétát vagy álomlátót pedig halállal kell büntetni, mert el akart fordítani titeket Istenünk, az Örökkévaló iránti hűségtől, és le akart téríteni arról az útról, amelyet az Örökkévaló jelölt ki számotokra. Pedig az Örökkévaló az, aki kihozott bennünket Egyiptomból, megváltott a szolgaság házából! Ezért az ilyen embereket meg kell ölni, hogy a gonoszt kiirtsátok magatok közül!
6-7 Előfordulhat, hogy egy hozzátok közel álló személy csábít benneteket titokban, hogy más isteneket szolgáljatok. Mindegy, hogy az illető a testvéretek, gyermeketek, szeretett feleségetek vagy akár a legjobb barátotok. Mindegy, hogy ezeket az idegen isteneket — akiket sem őseitek, sem ti nem ismertetek — a szomszédos, vagy a távoli nemzetek imádják.
8 Ti semmilyen körülmények között ne hallgassatok rájuk, és ne engedjetek a csábításuknak! Ne könyörüljetek az ilyen rosszra csábító személyen! Ne kíméljétek, se ne mentegessétek! 9 Kímélet nélkül halállal lakoljon az ilyen! Az dobja rá a kivégzendő személyre az első követ, akit az el akart csábítani, hogy más isteneket imádjon. Azután az egész közösség kövezze meg a rosszra csábítót!
10 Bizony, kövezzétek meg az ilyet, hogy meghaljon, mert megpróbált eltéríteni benneteket Istenünk, az Örökkévaló iránti hűségtől! Pedig az Örökkévaló az, aki kihozott bennünket Egyiptomból, a szolgaság házából! 11 Ezt az esetet pedig tudja meg Izráel népének egész közössége, hogy féljenek, és senki se merészeljen többé ilyen gonoszságra vetemedni!
12 Amikor majd azon a földön laktok, azokban a városokban, amelyeket Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, előfordulhat, hogy valamelyik városról rossz híreket hallotok. Azt hallhatjátok, hogy 13 annak a városnak a lakosait némely közülük való elvetemült emberek rávették, hogy ne az Örökkévalót imádják, hanem olyan idegen isteneket tiszteljenek, akiket korábban nem is ismertetek.
14 Ha ilyen híreket hallotok, nagyon alaposan vizsgáljátok ki, és járjatok utána, hogy a hír igaz-e. Ha pedig igaznak bizonyul, és valóban elkövették a város lakói ezt a szörnyű és utálatos bűnt, 15 akkor irgalom nélkül öljétek meg annak a városnak minden egyes lakosát kicsinytől nagyig! Sőt, még a háziállataikat is irtsátok ki, a várost pedig romboljátok le teljesen. 16 A lakosok minden vagyonát hordjátok egy halomba a város főterén, és gyújtsátok fel az egész várost — legyen az égőáldozat Istenünknek, az Örökkévalónak mindenestől! A város helye pedig maradjon romhalmaz örökké — soha, senki se építse újjá!
17-18 Vigyázzatok, hogy közületek senki se zsákmányoljon magának semmit annak a városnak a vagyonából, mert az mind pusztulásra van ítélve! Ha így jártok el, akkor az Örökkévaló izzó haragja megszűnik, és ismét kegyelemmel fordul hozzátok. Ha engedelmeskedtek Istenünk, az Örökkévaló szavának, és megtartjátok minden parancsát, amelyet én parancsolok nektek, akkor az Örökkévaló kegyelmében megsokasít benneteket, ahogy őseinknek azt megígérte.
Footnotes
- 5 Mózes 11:24 Nyugati-tengerig Vagyis a Földközi-tengerig.
- 5 Mózes 12:11 neve… közöttetek Valószínű utalás arra, hogy a honfogalalás után a Szent Sátor (és később a Templom) állandó helyen volt. A 20–21 versben is.
5 Mózes 11-13
Hungarian New Translation
Emlékeztetés az Úr csodáira
11 Szeresd az Urat, a te Istenedet, és tartsd meg mindenkor, amit ő elrendelt: rendelkezéseit, döntéseit és parancsolatait!
2 Ti már ismeritek, nem úgy mint fiaitok, akik nem ismerik, mert nem látták Isteneteknek, az Úrnak a fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját,
3 azokat a jeleket és cselekedeteket, amelyeket Egyiptomban vitt véghez Egyiptom királyán, a fáraón és egész országán;
4 és hogy mit tett Egyiptom haderejével, lovaival és harci kocsijaival, hogyan árasztotta rájuk a Vörös-tenger vizét, amikor üldöztek benneteket, és hogyan veszítette el őket az Úr mindmáig;
5 és hogy mit tett veletek a pusztában, míg el nem érkeztetek erre a helyre;
6 mit tett Dátánnal és Abírámmal, Rúben fiának, Eliábnak a fiaival, amikor feltátotta száját a föld, és elnyelte őket házuk népével, sátraikkal és minden jószágukkal együtt, ami az övék volt egész Izráelben.
7 Ti a saját szemetekkel láttátok az Úrnak valamennyi nagy tettét, amelyet véghezvitt.
Az engedelmesség áldása és az engedetlenség átka
8 Tartsátok meg mindazt a parancsolatot, amelyet én ma parancsolok nektek, hogy erősek legyetek, bemehessetek és birtokba vehessétek azt a földet, ahova most átkeltek, hogy birtokba vegyétek;
9 és hogy hosszú ideig élhessetek azon a földön, amelyről megesküdött az Úr atyáitoknak, hogy nekik és utódaiknak adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.
10 Mert az a föld, ahova most bemégy, hogy birtokba vedd, nem olyan, mint Egyiptom földje, ahonnan kijöttetek. Ott, ha elvetetted a magot, a lábaddal kellett öntöznöd, mint a zöldséges kertet.
11 Az a föld pedig, ahova most átkeltek, hogy birtokba vegyétek, hegyes-völgyes föld, az égből hulló eső vize itatja.
12 Az Úr, a te Istened viseli gondját annak a földnek, állandóan szemmel tartja azt Istened, az Úr, az év elejétől az év végéig.
13 Ha engedelmesen hallgattok parancsaimra, amelyeket ma parancsolok nektek, ha szeretni fogjátok Isteneteket, az Urat, ha teljes szívvel és teljes lélekkel szolgáljátok őt,
14 akkor esőt adok földetekre a maga idejében, korai és kései esőt, és betakaríthatod gabonádat, mustodat és olajodat.
15 Adok füvet a meződre állataidnak, és te is ehetsz, és jóllakhatsz.
16 Vigyázzatok, hogy szívetek el ne csábítson benneteket, el ne hajoljatok, ne szolgáljatok más isteneket, és ne boruljatok le azok előtt,
17 mert akkor fellángol az Úr haragja ellenetek, bezárja az eget, nem lesz eső, és a föld nem hozza meg termését, ti pedig hamar kivesztek arról a jó földről, amelyet az Úr ad nektek.
18 Vegyétek azért a szívetekre és lelketekre ezeket az igéket, kössétek jelül a kezetekre, és legyenek fejdíszként a homlokotokon.
19 Tanítsátok meg ezeket a fiaitoknak is, beszélj róluk, ha otthon vagy, és ha úton jársz, ha lefekszel, és ha felkelsz.
20 Írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra,
21 hogy hosszú ideig éljetek, és éljenek fiaitok is azon a földön, amelyről megesküdött az Úr atyáitoknak, hogy nekik adja, amíg csak ég lesz a föld fölött.
22 Ha hűségesen megtartjátok mindezeket a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok nektek, és teljesítitek; ha szeretni fogjátok Isteneteket, az Urat, és mindenben az ő útjain jártok, és hozzá ragaszkodtok,
23 akkor meghódoltatja előttetek az Úr mindezeket a népeket, nálatok nagyobb és erősebb népeket hódítotok meg.
24 Tietek lesz minden hely, amelyre lábatokkal léptek. A pusztától a Libánonig, és a folyamtól, az Eufrátesz folyamtól a nyugati tengerig terjed határotok.
25 Senki sem állhat meg veletek szemben. Rettegést és félelmet kelt Istenetek, az Úr, az egész országban, ahova csak léptek, ahogyan megígérte nektek.
26 Nézd, én ma áldást és átkot adok elétek.
27 Áldást, ha hallgattok az Úrnak, Isteneteknek a parancsolataira, amelyeket én ma megparancsolok nektek.
28 De átkot, ha nem hallgattok az Úrnak, Isteneteknek a parancsolataira, és letértek arról az útról, amelyet én ma megparancsolok nektek, és más isteneket követtek, akiket nem ismertek.
29 Amikor bevisz téged Istened, az Úr arra a földre, amelyre bemégy, hogy birtokba vedd azt, mondd el az áldást a Garizim hegyén, az átkot pedig az Ébál hegyén.
30 Ott vannak ezek a Jordánon túl a nyugati út mögött a kánaániak földjén, akik a síkságon laknak Gilgállal szemben, Móre tölgyfái mellett.
31 Ti most átkeltek a Jordánon, hogy bemenjetek, és birtokba vegyétek azt a földet, amelyet Istenetek, az Úr ad nektek. Birtokba is veszitek, és ott laktok majd.
32 De vigyázzatok, teljesítsétek mindazokat a rendelkezéseket és döntéseket, amelyeket én ma elétek adok!
Csak egy helyen szabad áldozni
12 Ezeket a rendelkezéseket és döntéseket kell azon a földön, amelyet atyáid Istene, az Úr ad nektek birtokul, megtartanotok és teljesítenetek mindenkor, amíg csak azon a földön éltek:
2 El kell pusztítanotok mindazokat a helyeket, ahol az általatok meghódítandó népek szolgálják isteneiket, a magas hegyeken és halmokon, és minden zöldellő fa alatt.
3 Romboljátok le oltáraikat, törjétek össze szent oszlopaikat, égessétek el szent fáikat, isteneik szobrait pedig vágjátok darabokra! Még a nevüket is irtsátok ki arról a helyről!
4 De ne így tegyetek Istenetekkel, az Úrral.
5 Hanem azt a helyet keressétek fel, és oda menjetek, amelyet kiválaszt Istenetek az Úr valamennyi törzsetek közül, hogy oda helyezze nevét, és ott lakjék.
6 Oda vigyétek égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket és felajánlásaitokat, fogadalmi és önkéntes áldozataitokat, marháitok és juhaitok elsőszülöttjét.
7 Ott egyetek Isteneteknek, az Úrnak a színe előtt, és örüljetek házatok népével együtt minden szerzeményeteknek, amellyel megáld Istenetek, az Úr.
8 Ne tegyetek úgy, ahogyan mi itt ma teszünk: mindenki ahogyan jónak látja.
9 Mert még nem mentetek be a nyugalom helyére, az örökségbe, amelyet Istened, az Úr ad neked.
10 Majd ha átkeltek a Jordánon, és letelepedtek azon a földön, amelyet örökségül ad nektek Istenetek, az Úr, amikor már nyugton lesztek a körülöttetek levő összes ellenségetektől, és biztonságban laktok,
11 akkor arra a helyre, amelyet kiválaszt Istenetek, az Úr, hogy ott lakjék az ő neve, oda vigyétek mindazt, amit parancsolok nektek: égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket, felajánlásaitokat és fogadalmi áldozataitok legjavát,amit csak az Úrnak fogadtok.
12 Örvendezzetek Isteneteknek, az Úrnak színe előtt fiaitokkal és leányaitokkal, szolgáitokkal és szolgálóitokkal együtt, meg a lévitával együtt, aki a lakóhelyeden van, mert neki nincs örökrésze közöttetek.
13 Vigyázz, ne áldozd fel égőáldozataidat bármelyik helyen, amelyet látsz,
14 hanem csak azon a helyen, amelyet kiválaszt az Úr egyik törzsedben. Ott áldozd fel égőáldozataidat, és ott teljesítsd mindazt, amit én parancsolok neked!
15 Amikor csak kívánod, bármely lakóhelyeden vághatsz és ehetsz húst, amennyivel megáldott és amit adott neked Istened, az Úr. Tisztátalan és tiszta ember egyaránt eheti azt, gazellát vagy szarvast is.
16 Csak a vért nem ehetitek meg. Öntsd azt a földre, mint a vizet!
17 Nem szabad megenned lakóhelyeden sem gabonádnak, sem mustodnak, sem olajodnak a tizedét, sem marhádnak és juhodnak az elsőszülöttjét, sem fogadalmi ajándékaidat, amelyeket fogadsz, sem önkéntes áldozataidat, sem felajánlásaidat.
18 Csak Istenednek, az Úrnak a színe előtt, azon a helyen, amelyet kiválaszt Istened, az Úr, ott eheted meg azokat fiaddal és leányoddal, szolgáddal és szolgálóddal együtt, meg a lévitával együtt, aki lakóhelyeden van, és örvendezzél Istenednek, az Úrnak színe előtt minden szerzeményednek.
19 Vigyázz, ne hagyd magára a lévitát, amíg csak földeden élsz!
A vért nem szabad megenni
20 Ha majd kiterjeszti határodat Istened, az Úr, ahogyan megígérte, és arra gondolsz, hogy jó volna húst enni, mert húst kívánsz enni: egyél húst, amennyit csak kívánsz.
21 Ha messze lesz tőled az a hely, amelyet kiválaszt Istened, az Úr, hogy odahelyezze nevét, akkor is vághatsz marháidból és juhaidból, amit az Úr ad neked, ahogy parancsoltam neked. Ehetsz lakóhelyeden, amennyit csak kívánsz.
22 Megeheted ugyanúgy, ahogy a gazellát és a szarvast megeszik, tisztátalan és tiszta ember egyaránt megeheti.
23 De abban légy állhatatos, hogy vért ne egyél, mert a vér lélek. Ne egyél lelket a hússal együtt!
24 Ne edd meg azt, hanem öntsd a földre, mint a vizet.
25 Ne edd meg azt, hogy jó dolgod legyen neked és utódaidnak. Ha így cselekszel, azt helyesnek látja az Úr.
26 De ha abból, amid lesz, valamit az Úrnak szentelsz, vagy fogadalommal felajánlasz, azt vidd el magaddal arra a helyre, amelyet kiválaszt az Úr.
27 Égőáldozataidat húsával-vérével együtt tedd Istenednek, az Úrnak az oltárára. Véresáldozataidnak a vérét pedig öntsd Istenednek, az Úrnak az oltárára, a húsát megeheted.
28 Tartsd meg engedelmesen mindezeket az igéket, amelyeket én parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked és utódaidnak mindenkor. Ha így cselekszel, azt jónak és helyesnek tartja majd Istened, az Úr.
29 Ha majd kiirtja Istened, az Úr azokat a népeket onnan, ahova bemégy, hogy elűzd azokat magad elől, és ha elűzöd őket, és a földjükön laksz,
30 vigyázz, hogy tőrbe ne ess, azokat követve, akik kipusztultak előled. Ne kérdezősködj isteneikről, és ne mondd: Hogyan tisztelik ezek a népek az isteneiket? Én is úgy akarok tenni!
31 Ne tégy úgy az Úrral, a te Isteneddel, mert azok csupa olyan dolgot tettek isteneik tiszteletére, ami az Úr előtt utálatos, és amit gyűlöl. Még fiaikat és leányaikat is elégették isteneiknek.
A bálványimádásra csábítók büntetése
13 Tartsatok meg és teljesítsetek minden igét, amelyet én parancsolok nektek! Semmit se tégy hozzá, se el ne végy belőle!
2 Ha próféta vagy álomlátó támad közötted, és jelet vagy csodát ad tudtodra,
3 és bekövetkezik az a jel vagy csoda, amelyről beszélt neked, és azt mondta, hogy kövessünk és tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertél,
4 akkor se hallgass annak a prófétának a beszédére, vagy arra az álomlátóra, mert csak próbára tesz benneteket Istenetek, az Úr, hogy megtudja, valóban teljes szívvel és lélekkel szeretitek-e Isteneteket, az Urat.
5 Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, és őt féljétek, az ő parancsait tartsátok meg, és az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és hozzá ragaszkodjatok!
6 Annak a prófétának és annak az álomlátónak pedig meg kell halnia, mert el akart téríteni Istenetektől, az Úrtól, aki kihozott benneteket Egyiptom földjéről, és kiváltott a szolgaság házából. El akart tántorítani arról az útról, amelyet megparancsolt neked Istened, az Úr, hogy azon járj, azért takarítsd ki a gonoszt a magad köréből!
7 Ha testvéred, anyádnak a fia, vagy a saját fiad, leányod, kedvelt feleséged vagy testi-lelki jó barátod titokban így csábítgat: Menjünk és tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertél te sem, atyáid sem,
8 azoknak a népeknek az istenei közül, akik körülötted vannak, akár közel, akár távol, a föld egyik végétől a föld másik végéig,
9 ne engedj neki, és ne hallgass rá, ne szánd meg, ne kíméld és ne mentegesd azt,
10 hanem öld meg irgalom nélkül! Te emelj rá először kezet, amikor kivégzik, és csak azután az egész nép!
11 Kövezd halálra, mert arra törekedett, hogy eltántorítson Istenedtől, az Úrtól, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
12 Hallja meg az egész Izráel, és féljen, és többé senki se cselekedjék ilyen gonosz dolgot köztetek!
13 Ha valamelyik városodról, amelyet Istened, az Úr ad neked, hogy ott lakj, azt hallod, hogy
14 elvetemült emberek támadtak köztetek, akik eltántorítják városuk lakóit, ezt mondván: menjünk, tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertetek,
15 akkor keress, kutass és kérdezz utána alaposan, és ha valóban igaz a dolog, és megtörtént ez az utálatosság közöttetek,
16 irgalom nélkül hányd kardélre annak a városnak a lakóit, és irtsd ki minden benne levővel együtt, még az állatokat is hányd kardélre!
17 Összes zsákmányát pedig gyűjtsd a város terének a közepére, azután égesd fel a várost összes zsákmányával együtt, Istenednek, az Úrnak szóló teljes áldozatul. Maradjon örökre romhalmaz, ne építsétek fel többé!
18 Semmi se tapadjon kezedhez abból, ami kiirtandó, hogy így elforduljon rólad az Úr izzó haragja, és irgalmazzon neked, és irgalmában megszaporítson, ahogyan azt esküvel ígérte atyáidnak,
19 ha hallgatsz Istenednek, az Úrnak szavára, és megtartod minden parancsolatát, amelyeket én ma parancsolok neked, és azt cselekszed, amit helyesnek tart Istened, az Úr.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society