Add parallel Print Page Options

Isteni intelmek

81 A karmesternek: "A szőlőtaposók" kezdetű ének dallamára. Ászáfé.

Vigadjatok a mi erős Istenünk előtt, ujjongjatok Jákób Istene előtt!

Kezdjetek zsoltárba, szólaltassátok meg a dobot, a szép hangú citerát és lantot!

Fújjátok meg a kürtöt újholdkor, holdtöltekor is, ünnepünk napján!

Mert Izráelnek szóló rendelkezés ez, Jákób Istenének törvénye.

Intelmül adta Józsefnek, amikor Egyiptom ellen vonult. Ismeretlen beszédet hallottam:

Levettem válláról a terhet, keze megszabadult a kosárhordástól.

Hozzám kiáltottál a nyomorúságban, és megmentettelek. Válaszoltam neked a felhőből mennydörgésben: próbára tettelek Meríbá vizeinél. (Szela.)

Hallgass meg, népem, hadd intselek! Bárcsak hallgatnál rám, Izráel!

10 Ne legyen más istened, idegen istent ne imádj!

11 Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről. Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm!

12 De népem nem hallgatott szavamra, Izráel nem engedelmeskedett nekem.

13 Ezért hagytam, hogy szívük kemény maradjon, és kövessék a maguk tanácsát.

14 Bárcsak rám hallgatna népem, az én utaimon járna Izráel!

15 Hamar megaláznám ellenségeit, ellenfeleire emelném kezem.

16 Az ÚR gyűlölői hízelegnének neki, az ő ideje pedig örökké tartana.

17 A búza legjavával etetném, kősziklából szedett mézzel tartanám jól.

81  Az éneklõmesternek, a gittithre. Aszáfé.

Örvendezzetek Istennek, a mi erõsségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!

Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörû hárfát cziterával együtt.

Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;

Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.

Bizonyságul tette õ a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék [ott,] a mit nem tudtam.

Megszabadítottam a tehertõl az õ vállát, kezei megmenekültek a kosártól.

A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. Szela.

Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!

10 Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten elõtt meg ne hajolj!

11 Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földérõl: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.

12 De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.

13 Ott hagytam azért õt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.

14 Oh, ha az én népem hallgatna reám, [s] Izráel az én utaimon járna!

15 Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.

16 Az Úrnak gyûlölõi hízelegnének néki, és örökkévaló volna az õ idejök.

17 És õ megelégítené õt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!