Add parallel Print Page Options

50  Asáf zsoltára.
Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétõl lenyugtáig.

A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.

Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztõ tûz van elõtte, s körülte erõs forgószél.

Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:

Gyûjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erõsítik szövetségemet!

És az egek kijelentik az õ igazságát, mert az Isten biró. Szela.

Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.

Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égõáldozataid szüntelen elõttem vannak.

[De] nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;

10 Mert enyém az erdõnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.

11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mezõ állatai [tudva vannak] nálam.

12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.

13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?

14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!

15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsõítesz engem.

16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimrõl, és veszed szádra az én szövetségemet?

17 Hiszen te gyûlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!

18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.

19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot szõ.

20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.

21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom [azokat.]

22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtõk, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:

23 A ki hálával áldozik, az dicsõít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.

Az igaz istentisztelet

50 Ászáf zsoltára. A hatalmas Isten, az Úr szól, és hívja a földet napkelettől napnyugatig.

A tökéletes szépségű Sionon ragyogva jelenik meg Isten.

Jön a mi Istenünk, nem hallgat. Előtte emésztő tűz, körülötte hatalmas szélvihar.

Hívja az eget odafent, és a földet, mert ítélni akarja népét.

Gyűljetek hozzám, híveim, akik áldozattal kötöttetek szövetséget velem!

Igazságát hirdesse az ég, mert ítéletet tart az Isten. (Szela.)

Hallgass, népem, most én beszélek! Izráel, most téged intelek! Isten, a te Istened vagyok én!

Nem feddelek meg véresáldozataidért, sem állandóan előttem levő égőáldozataidért,

de nem fogadok el házadból bikát, sem aklaidból bakokat.

10 Hiszen enyém az erdő minden vadja, és ezernyi hegynek minden állata.

11 Ismerem a hegyek minden madarát, enyém a mező vadja is.

12 Ha éhezném, nem szólnék neked, mert enyém a világ és ami betölti.

13 Eszem-e a bikák húsát, iszom-e a bakok vérét?

14 Hálaadással áldozz Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat!

15 Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem.

16 A bűnösnek pedig ezt mondja Isten: Hogy mered emlegetni rendelkezéseimet, és szádra venni szövetségemet?

17 Hiszen te gyűlölöd a feddést, és elveted igéimet!

18 Ha tolvajt látsz, vele cimborálsz, és a paráznákkal tartasz.

19 Szádból gonosz beszéd jön ki, nyelved csalárdságot sző.

20 Ahol csak vagy, testvéred ellen beszélsz, anyád fiát is bemocskolod.

21 Ilyeneket csinálsz, és én hallgassak? Azt hiszed, én is olyan vagyok, mint te? Megfeddelek, és mindezt szemedre vetem!

22 Értsétek meg ezt ti, akik elfeledkeztek Istenről, különben elragad menthetetlenül!

23 Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem, és aki ilyen úton jár, annak mutatom meg Isten szabadítását.