Add parallel Print Page Options

Dávidé.

27 Világosságom és Szabadítóm az Örökkévaló,
    ugyan kitől féljek?
Erős váram az Örökkévaló,
    miért félnék bárkitől?
Ha rám támadnak a gonoszok,
    hogy elevenen felfaljanak,
    ők fognak megbotlani és elesni.
Ha ellenség tábora vesz körül,
    akkor sem félek,
ha háborút indítanak ellenem,
    akkor is bízom én!

Csak egyet kérek az Örökkévalótól,
    ezért könyörgök,
hogy házában lakhassam egész életemben,
    szépségét nézhessem,
    és templomában gyönyörködhessek.
Bizony, a veszedelem napján
    hajlékában rejt el,
    sátrában[a] biztonságban leszek!
Magas sziklavárába felvisz magához!
Most is fölemeli fejemet
    ellenségeim fölé, akik körülvettek!
Ezért örömkiáltással viszek áldozatot az Örökkévalónak,
    dicséretet és zsoltárt éneklek neki.

Ó, Örökkévaló, hallgass meg, ha hozzád kiáltok!
    Légy kegyelmes, válaszolj nekem!
Szívem helyetted mondja: „Keresd az Örökkévalót!”
    Ezért jövök hozzád,
    és téged kereslek, Örökkévaló!
Ne rejtsd el arcodat előlem,
    ne fordulj el szolgádtól,
    hiszen te vagy segítségem!
Ne lökj el magadtól, ne hagyj el,
    Szabadítóm, Istenem!
10 Ha apám és anyám elhagyna,
    az Örökkévaló akkor is magához fogad engem!
11 Taníts meg, utadon járni, Örökkévaló,
    vezess egyenes ösvényen, ellenségeim miatt!
12 Ne adj ellenségeim kezébe!
    Mert sokan vannak, akik ellenem támadnak,
    hazugságokkal vádolnak, kegyetlenek és erőszakosak!
13 Mégis hiszem, hogy meglátom
    az Örökkévaló jóságát, még életemben!
14 Várj az Örökkévalóra, légy erős és bátor!
    Benne bízz, és benne reménykedj!

Footnotes

  1. Zsoltárok 27:5 hajlékába… sátrában Utalhat a Szent Sátorra vagy a jeruzsálemi Templomra (lásd a Szójegyzékben), de Isten mennyei lakóhelyére és jelenlétére is.

27  Dávidé.
Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitõl féljek? Az Úr az én életemnek erõssége: kitõl remegjek?

Ha gonoszok jõnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - õk botlanak meg és hullanak el.

Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis [õ benne] bízom én.

Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az õ templomában.

Bizony elrejt engem az õ hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.

Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az õ sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.

Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!

Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!

Ne rejtsd el orczádat elõlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítõm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!

10 Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.

11 Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözõim miatt.

12 Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erõszakot lihegnek.

13 Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élõknek földén!

14 Várjad az Urat, légy erõs; bátorodjék szíved és várjad az Urat.

Békesség Istennél

27 Dávidé. Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?

Ha rám támadnak is a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak, és elesnek.

Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.

Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy az Úr házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az Úr, és gyönyörködhessem templomában.

Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem.

Így hát fölemelt fővel állok ellenségeim között, ezért örvendezve mutatok be áldozatot az Úr sátrában, és éneket zengek az Úrnak.

Halld meg, Uram, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg!

Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! - szívem így válaszol: Színed elé járulok, Uram!

Ne rejtsd el előlem orcádat, ne utasítsd el haragosan szolgádat! Te vagy az én segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem!

10 Ha apám, anyám elhagyna is, az Úr magához fogad engem.

11 Uram, taníts meg utadra, vezess a helyes ösvényen, mert ellenségeim vannak!

12 Ne dobj oda ellenségeim indulatának, mert hamis tanúk támadtak rám, bosszút lihegnek.

13 De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén.

14 Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!