Romans 10:11-11:2
New Revised Standard Version Catholic Edition
11 The scripture says, “No one who believes in him will be put to shame.” 12 For there is no distinction between Jew and Greek; the same Lord is Lord of all and is generous to all who call on him. 13 For, “Everyone who calls on the name of the Lord shall be saved.”
14 But how are they to call on one in whom they have not believed? And how are they to believe in one of whom they have never heard? And how are they to hear without someone to proclaim him? 15 And how are they to proclaim him unless they are sent? As it is written, “How beautiful are the feet of those who bring good news!” 16 But not all have obeyed the good news;[a] for Isaiah says, “Lord, who has believed our message?” 17 So faith comes from what is heard, and what is heard comes through the word of Christ.[b]
18 But I ask, have they not heard? Indeed they have; for
“Their voice has gone out to all the earth,
and their words to the ends of the world.”
19 Again I ask, did Israel not understand? First Moses says,
“I will make you jealous of those who are not a nation;
with a foolish nation I will make you angry.”
20 Then Isaiah is so bold as to say,
“I have been found by those who did not seek me;
I have shown myself to those who did not ask for me.”
21 But of Israel he says, “All day long I have held out my hands to a disobedient and contrary people.”
Israel’s Rejection Is Not Final
11 I ask, then, has God rejected his people? By no means! I myself am an Israelite, a descendant of Abraham, a member of the tribe of Benjamin. 2 God has not rejected his people whom he foreknew. Do you not know what the scripture says of Elijah, how he pleads with God against Israel?
Notas al pie
- Romans 10:16 Or gospel
- Romans 10:17 Or about Christ; other ancient authorities read of God
Romani 10:11-11:2
Nuova Riveduta 2006
11 Difatti la Scrittura dice: «Chiunque crede in lui, non sarà deluso»[a].
12 Poiché non c’è distinzione tra Giudeo e Greco, essendo egli lo stesso Signore di tutti, ricco verso tutti quelli che lo invocano. 13 Infatti chiunque avrà invocato il nome del Signore sarà salvato[b].
14 (A)Ora, come invocheranno colui nel quale non hanno creduto? E come crederanno in colui del quale non hanno sentito parlare? E come potranno sentirne parlare, se non c’è chi lo annunci? 15 E come annunceranno se non sono mandati? Com’è scritto:
«Quanto sono belli i piedi di quelli che annunciano [la pace, che annunciano] buone notizie!»[c]
16 Ma non tutti hanno ubbidito alla buona notizia; Isaia infatti dice:
«Signore, chi ha creduto alla nostra predicazione?»[d]
17 Così la fede viene da ciò che si ascolta, e ciò che si ascolta viene dalla parola di Cristo[e].
18 Ma io dico: forse non hanno udito? Anzi,
la loro voce è andata per tutta la terra e le loro parole fino agli estremi confini del mondo[f].
19 Allora dico: forse Israele non ha compreso? Mosè per primo dice: «Io vi renderò gelosi con una nazione che non è nazione; provocherò il vostro sdegno con una nazione senza intelligenza»[g]. 20 Isaia poi osa affermare:
«Sono stato trovato da quelli che non mi cercavano; mi sono manifestato a quelli che non chiedevano di me».
21 Ma riguardo a Israele afferma:
«Tutto il giorno ho teso le mani verso un popolo disubbidiente e contestatore»[h].
Dio non ha rinnegato il suo popolo
11 (B)Dico dunque: Dio ha forse ripudiato il suo popolo? No di certo! Perché anch’io sono israelita, della discendenza di Abraamo, della tribù di Beniamino. 2 Dio non ha ripudiato il suo popolo, che ha preconosciuto. Non sapete ciò che la Scrittura dice a proposito di Elia? Come si rivolse a Dio contro Israele [, dicendo]:
Notas al pie
- Romani 10:11 +Is 28:16.
- Romani 10:13 +Gl 2:32.
- Romani 10:15 +Is 52:7.
- Romani 10:16 +Is 53:1.
- Romani 10:17 TR e M parola di Dio.
- Romani 10:18 +Sl 19:4.
- Romani 10:19 +De 32:21.
- Romani 10:21 +Is 65:1-2.
Römer 10:11-11:2
Schlachter 2000
11 denn die Schrift spricht: »Jeder, der an ihn glaubt, wird nicht zuschanden werden!«[a]
Die Wichtigkeit der Verkündigung des Evangeliums
12 Es ist ja kein Unterschied zwischen Juden und Griechen: Alle haben denselben Herrn, der reich ist für alle, die ihn anrufen,
13 denn: »Jeder, der den Namen des Herrn anruft, wird gerettet werden«.[b]
14 Wie sollen sie aber den anrufen, an den sie nicht geglaubt haben? Wie sollen sie aber an den glauben, von dem sie nichts gehört haben? Wie sollen sie aber hören ohne einen Verkündiger?
15 Wie sollen sie aber verkündigen, wenn sie nicht ausgesandt werden? Wie geschrieben steht: »Wie lieblich sind die Füße derer, die Frieden verkündigen, die Gutes verkündigen!«[c]
16 Aber nicht alle haben dem Evangelium gehorcht; denn Jesaja spricht: »Herr, wer hat unserer Verkündigung geglaubt?«[d]
17 Demnach kommt der Glaube aus der Verkündigung[e], die Verkündigung aber durch Gottes Wort.
18 Aber ich frage: Haben sie es etwa nicht gehört? Doch, ja! »Ihr Schall ist ausgegangen über die ganze Erde, und ihre Worte bis ans Ende des Erdkreises.«[f]
19 Aber ich frage: Hat es Israel nicht erkannt? Schon Mose sagt: »Ich will euch zur Eifersucht reizen durch das, was kein Volk ist; durch ein unverständiges Volk will ich euch erzürnen«.[g]
20 Jesaja aber wagt sogar zu sagen: »Ich bin von denen gefunden worden, die mich nicht suchten; ich bin denen offenbar geworden, die nicht nach mir fragten«.[h]
21 In Bezug auf Israel aber spricht er: »Den ganzen Tag habe ich meine Hände ausgestreckt nach einem ungehorsamen und widerspenstigen Volk!«[i]
Gott hat sein Volk nicht endgültig verworfen. Ein Überrest erlangt das Heil
11 Ich frage nun: Hat Gott etwa sein Volk verstoßen? Das sei ferne! Denn auch ich bin ein Israelit, aus dem Samen Abrahams, aus dem Stamm Benjamin.
2 Gott hat sein Volk nicht verstoßen, das er zuvor ersehen hat! Oder wisst ihr nicht, was die Schrift bei Elia sagt, wie er vor Gott gegen Israel auftritt und spricht:
Notas al pie
- (10,11) Jes 28,16.
- (10,13) Joel 3,5.
- (10,15) Jes 52,7. »Verkündigen« meint »als frohe Botschaft / Evangelium verkündigen«.
- (10,16) Jes 53,1.
- (10,17) w. aus dem Gehörten; so auch V. 16.
- (10,18) Ps 19,5.
- (10,19) 5Mo 32,21.
- (10,20) Jes 65,1.
- (10,21) Jes 65,2; »ungehorsam« kann auch übersetzt werden: »ein Volk, das sich weigert zu glauben«.
Róma 10:11-11:2
Hungarian New Translation
11 Az Írás is így szól: "Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg."
12 Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja;
13 amint meg van írva: "Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül."
A hit hallásból van
14 De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan is higgyenek abban, akit nem hallottak? Hogyan hallják meg igehirdető nélkül?
15 És hogyan hirdessék, ha nem küldettek el? Így van megírva: "Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!"
16 Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, ahogyan Ézsaiás mondja: "Uram, ki hitt a mi beszédünknek?"
17 A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.
18 Kérdem: talán nem hallották? Sőt nagyon is! "Az egész földre elhatott az ő hangjuk, és a földkerekség széléig az ő beszédük."
19 De tovább kérdem: Izráel talán nem értette meg? Először is ezt mondja Mózes: "Titeket egy olyan néppel teszlek féltékennyé, amely nem az én népem, értetlen néppel haragítlak meg titeket."
20 Ézsaiás pedig nyíltan beszél, és így szól: "Megtaláltak azok, akik engem nem kerestek, megjelentem azoknak, akik nem tudakozódtak utánam."
21 Izráelről viszont így szól: "Egész nap kitártam karjaimat az engedetlen és ellenszegülő nép felé."
Isten nem vetette el Izráelt
11 Azt kérdem tehát: elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla! Hiszen én is izráelita vagyok, Ábrahám utódai közül, Benjámin törzséből.
2 Az Isten nem vetette el az ő népét, amelyet eleve kiválasztott. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor az Isten előtt vádat emel Izráel ellen:
Romains 10:11-11:2
La Bible du Semeur
11 En effet, l’Ecriture dit :
Celui qui met en lui sa confiance |ne connaîtra jamais le déshonneur[a].
12 Ainsi, il n’y a pas de différence entre Juifs et non-Juifs. Car tous ont le même Seigneur qui donne généreusement à tous ceux qui font appel à lui. En effet, il est écrit : 13 Tous ceux qui invoqueront le Seigneur seront sauvés[b].
Israël n’a pas eu la foi
14 Mais comment feront-ils appel à lui s’ils n’ont pas cru en lui ? Et comment croiront-ils en lui s’ils ne l’ont pas entendu[c] ? Et comment entendront-ils s’il n’y a personne pour le leur annoncer ? 15 Et comment y aura-t-il des gens pour l’annoncer s’ils ne sont pas envoyés ? Aussi est-il dit dans l’Ecriture :
Qu’ils sont beaux |les pas de ceux qui annoncent |de bonnes nouvelles[d] !
16 Mais, malheureusement, tous n’ont pas obéi à cette Bonne Nouvelle. Esaïe déjà demandait : Seigneur, qui a cru à notre message[e] ?
17 Donc, la foi naît du message que l’on entend, et ce message vient par la parole de Christ.
18 Maintenant donc je dis : Ne l’ont-ils pas entendu ? Mais si ! N’est-il pas écrit :
Leur voix a retenti par toute la terre.
Leurs paroles sont parvenues |jusqu’aux confins du monde[f] ?
19 Je demande alors : Le peuple d’Israël ne l’a-t-il pas su ? Moïse a été le premier à le leur dire :
Je vous rendrai jaloux |de ceux qui ne sont pas un peuple.
Je vous irriterai |par une nation dépourvue d’intelligence[g].
20 Esaïe pousse même la hardiesse jusqu’à dire :
J’ai été trouvé |par ceux qui ne me cherchaient pas,
Je me suis révélé |à ceux qui ne se souciaient pas de moi[h].
21 Mais parlant d’Israël, il dit :
A longueur de journée, |j’ai tendu les mains |vers un peuple désobéissant et rebelle[i].
Le reste d’Israël
11 Je demande donc : Dieu aurait-il rejeté son peuple ? Assurément pas ! En effet, ne suis-je pas moi-même Israélite, descendant d’Abraham, de la tribu de Benjamin ? 2 Non, Dieu n’a pas rejeté son peuple qu’il s’est choisi d’avance. Rappelez-vous ce que dit l’Ecriture dans le passage rapportant l’histoire d’Elie dans lequel celui-ci se plaint à Dieu au sujet d’Israël :
Notas al pie
- 10.11 Es 28.16 cité selon l’ancienne version grecque.
- 10.13 Jl 3.5.
- 10.14 Autre traduction : s’ils ne l’entendent pas ?
- 10.15 Es 52.7.
- 10.16 Es 53.1 cité selon l’ancienne version grecque.
- 10.18 Ps 19.5 cité selon l’ancienne version grecque.
- 10.19 Dt 32.21.
- 10.20 Es 65.1 cité selon l’ancienne version grecque.
- 10.21 Es 65.2 cité selon l’ancienne version grecque.
Matthew 11:16-20
New Revised Standard Version Catholic Edition
16 “But to what will I compare this generation? It is like children sitting in the marketplaces and calling to one another,
17 ‘We played the flute for you, and you did not dance;
we wailed, and you did not mourn.’
18 For John came neither eating nor drinking, and they say, ‘He has a demon’; 19 the Son of Man came eating and drinking, and they say, ‘Look, a glutton and a drunkard, a friend of tax collectors and sinners!’ Yet wisdom is vindicated by her deeds.”[a]
Woes to Unrepentant Cities
20 Then he began to reproach the cities in which most of his deeds of power had been done, because they did not repent.
Read full chapterNotas al pie
- Matthew 11:19 Other ancient authorities read children
Matteo 11:16-20
Nuova Riveduta 2006
16 Ma a chi paragonerò questa generazione? È simile ai bambini seduti nelle piazze che gridano ai loro compagni[a] e dicono: 17 “Vi abbiamo suonato il flauto e non avete ballato; [vi] abbiamo cantato dei lamenti e non avete pianto”. 18 Difatti è venuto Giovanni, che non mangia e non beve, e dicono: “Ha un demonio!” 19 È venuto il Figlio dell’uomo, che mangia e beve, e dicono: “Ecco un mangione e un beone, un amico dei pubblicani[b] e dei peccatori!” Ma la sapienza è stata giustificata dalle sue opere[c]».
Gesù rimprovera le città impenitenti
20 (A)Allora egli prese a rimproverare le città nelle quali era stata fatta la maggior parte delle sue opere potenti, perché non si erano ravvedute:
Read full chapterNotas al pie
- Matteo 11:16 Così TR e M; NA che gridano agli altri…
- Matteo 11:19 Pubblicani, funzionari incaricati di esigere le tasse e i diritti di dogana.
- Matteo 11:19 TR e M è stata giustificata dai suoi figli.
Matthäus 11:16-20
Schlachter 2000
16 Wem soll ich aber dieses Geschlecht vergleichen? Es ist Kindern gleich, die an den Marktplätzen sitzen und ihren Freunden zurufen
17 und sprechen: Wir haben euch aufgespielt, und ihr habt nicht getanzt; wir haben euch Klagelieder gesungen, und ihr habt nicht geweint!
18 Denn Johannes ist gekommen, der aß nicht und trank nicht; da sagen sie: Er hat einen Dämon!
19 Der Sohn des Menschen ist gekommen, der isst und trinkt; da sagen sie: Wie ist der Mensch ein Fresser und Weinsäufer, ein Freund der Zöllner und Sünder! Und doch ist die Weisheit gerechtfertigt worden von ihren Kindern.
Weheruf über unbußfertige Städte
20 Da fing er an, die Städte zu schelten, in denen die meisten seiner Wundertaten geschehen waren, weil sie nicht Buße getan hatten:
Read full chapter
Máté 11:16-20
Hungarian New Translation
16 "De kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlók azokhoz a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és ezt kiáltják a többieknek:
17 Furulyáztunk nektek, és nem táncoltatok; siratót énekeltünk, és nem gyászoltatok.
18 Mert eljött János, aki nem eszik, és nem is iszik, és ezt mondják: Ördög van benne!
19 Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és ezt mondják: Íme, falánk és részeges ember, vámszedők és bűnösök barátja! De cselekedetei által nyert igazolást a bölcsesség."
Jézus kárhoztatja a meg nem térő városokat(A)
20 Akkor azokat a városokat, amelyekben legtöbb csodája történt, feddeni kezdte, mert nem tértek meg:
Read full chapter
Matthieu 11:16-20
La Bible du Semeur
16 A qui donc pourrais-je comparer les gens de notre temps ? Ils sont comme ces enfants assis sur la place du marché qui crient à leurs camarades :
17 Quand nous avons joué de la flûte,
vous n’avez pas dansé !
Et quand nous avons chanté des airs de deuil,
vous ne vous êtes pas lamentés !
18 En effet, Jean est venu, il ne mangeait pas et ne buvait pas de vin. Et qu’a-t-on dit ? « Il a un démon en lui ! » 19 Le Fils de l’homme est venu, il mange et boit, et l’on dit : « Cet homme ne pense qu’à faire bonne chère et à boire du vin, il est l’ami des collecteurs d’impôts et des pécheurs notoires. » Et cependant, la sagesse de Dieu se fait reconnaître comme telle par les œuvres qu’elle accomplit[a].
Les reproches aux villes rebelles(A)
20 Alors Jésus adressa de sévères reproches aux villes où il avait fait la plupart de ses miracles, parce que leurs habitants n’avaient pas changé :
Read full chapterNotas al pie
- 11.19 Autre traduction : mais la sagesse a été reconnue juste d’après ses effets.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.