Zsoltárok 90:11-17
Hungarian New Translation
11 Ki tudja, milyen erős haragod, és milyen félelmetes felháborodásod?
12 Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
13 Fordulj hozzánk, URam! Meddig késel? Könyörülj szolgáidon!
14 Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként, hogy vígadjunk és örüljünk egész életünkben!
15 Örvendeztess meg bennünket annyi napon át, ahányon át megaláztál, annyi éven át, ahányban rossz sorsunk volt!
16 Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon!
17 Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!
Read full chapter
Zsoltárok 90:11-17
Hungarian Károli
11 Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?
12 Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
13 Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.
14 Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi idõnkben.
15 Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendõkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.
16 Láttassék meg a te mûved a te szolgáidon, és a te dicsõséged azoknak fiain.
17 És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!
Read full chapter
Róma 16
Hungarian New Translation
Fébé ajánlása és személyes üdvözletek
16 Ajánlom nektek nőtestvérünket, Fébét, aki jelenleg a kenkhreai gyülekezet szolgája:
2 fogadjátok őt az Úr akarata szerint a szentekhez illően, és álljatok mellé minden olyan ügyben, amelyben szüksége van rátok, mert ő is sokaknak lett pártfogója, nekem magamnak is.
3 Köszöntsétek Priszkát és Akvilát, akik munkatársaim a Krisztus Jézusban.
4 Ők életemért saját fejüket kockáztatták, és nekik nem csak én vagyok hálás, hanem a pogányok valamennyi gyülekezete is.
5 Köszöntsétek a házukban levő gyülekezetet is. Köszöntsétek az én szeretett Epainetoszomat, aki az ázsiai tartomány első zsengéje Krisztusban.
6 Köszöntsétek Máriát, aki sokat fáradozott értetek.
7 Köszöntsétek Andronikoszt és Juniászt, rokonaimat és fogolytársaimat, akiket nagyra becsülnek az apostolok körében, akik nálam is előbb lettek Krisztus híveivé.
8 Köszöntsétek az Úrban szeretett Ampliátuszomat.
9 Köszöntsétek Urbánuszt, aki munkatársunk a Krisztusban, és az én szeretett Sztakhüszomat.
10 Köszöntsétek Apellészt, a Krisztus kipróbált emberét. Köszöntsétek az Arisztobulosz háza népéből valókat.
11 Köszöntsétek Heródiónt, az én rokonomat. Köszöntsétek a Narcisszusz háza népéből azokat, akik az Úrban hisznek.
12 Köszöntsétek Trüfainát és Trüfószát, akik fáradoznak az Úrért. Köszöntsétek a szeretett Persziszt, aki sokat fáradozott az Úrért.
13 Köszöntsétek az Úrban kiválasztott Rufuszt és anyját, aki nekem is anyám.
14 Köszöntsétek Aszünkritoszt, Flegónt, Hermészt, Patrobászt, Hermászt és a hozzájuk tartozó testvéreket.
15 Köszöntsétek Filologoszt és Júliát, Néreuszt és nőtestvérét, valamint Olümpászt és a hozzájuk tartozó szenteket mind.
16 Köszöntsétek egymást szent csókkal. Köszönt titeket Krisztus minden gyülekezete.
Óvás a zavarkeltőktől
17 Kérlek titeket, testvéreim, tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak azzal, hogy az ellenkezőjét tanítják annak, amit tanultatok. Térjetek ki előlük!
18 Mert az ilyenek nem a mi Urunknak, Krisztusnak szolgálnak, hanem a saját hasuknak, és szép szóval, ékesszólással megcsalják a jóhiszeműek szívét.
19 Hiszen a ti engedelmességetek híre eljutott mindenkihez. Nektek tehát örülök. De szeretném, ha bölcsek lennétek a jóra, és képtelenek a rosszra.
20 A békesség Istene pedig összezúzza a Sátánt lábatok alatt hamarosan. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek!
Pál munkatársainak üdvözletei
21 Köszönt titeket munkatársam, Timóteus, valamint rokonaim: Luciusz, Jázon és Szószipatrosz.
22 Köszöntelek titeket az Úrban én, Terciusz, aki leírtam ezt a levelet.
23 Köszönt titeket Gájusz, aki vendéglátóm nekem és az egész gyülekezetnek. Köszönt titeket Erásztosz, a város számvevője, és Kvártusz testvérünk. (
24 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!)
Isten dicsőítése
25 Akinek van hatalma arra, hogy megerősítsen titeket az én evangéliumom és a Jézus Krisztusról szóló üzenet szerint - ama titok kinyilatkoztatása folytán, amely örök időkön át kimondatlan maradt,
26 de most nyilvánvalóvá lett, és az örök Isten rendelkezése szerint a próféták írásai által tudtul adatott minden népnek, hogy eljussanak a hit engedelmességére.
27 Az egyedül bölcs Istené a dicsőség, a Jézus Krisztus által örökkön-örökké. Ámen.
Rómaiakhoz 16
Hungarian Károli
16 Ajánlom pedig néktek Fébét, a mi nénénket, ki a Kenkhréabeli gyülekezetnek szolgálója:
2 Hogy fogadjátok õt az Úrban szentekhez illendõen, és legyetek mellette, ha valami dologban rátok szorul. Mert õ is sokaknak pártfogója volt, nékem magamnak is.
3 Köszöntsétek Priscillát és Akvilát, kik nékem munkatársaim Krisztus Jézusban.
4 A kik az én életemért a saját nyakukat tették le; a kiknek nemcsak én mondok köszönetet, hanem a pogányok minden gyülekezete is.
5 És köszöntsétek azt a gyülekezetet, mely az õ házokban van. Köszöntsétek az én szerelmetes Epenétusomat, a ki Akhája zsengéje a Krisztusban.
6 Köszöntsétek Máriát, ki sokat munkálkodott körülöttünk.
7 Köszöntsétek Andronikust és Juniát az én rokonaimat és az én fogolytársaimat, a kik híresek az apostolok között, a kik nálamnál is elõbb voltak a Krisztusban.
8 Köszöntsétek Ampliást, ki nékem szerelmesem az Úrban.
9 Köszöntsétek Orbánt, a mi munkatársunkat a Krisztusban, és Stakhist az én szerelmesemet.
10 Köszöntsétek Apellest, ki a Krisztusban megpróbáltatott. Köszöntsétek az Aristóbulus [háznépébõl valókat.]
11 Köszöntsétek Heródiont az én rokonomat. Köszöntsétek a Nárcissus [háznépébõl] azokat, a kik az Úrban vannak.
12 Köszöntsétek Trifénát és Trifósát, kik munkálódnak az Úrban. Köszöntsétek a szerelmetes Persist, ki sokat munkálódott az Úrban.
13 Köszöntsétek Rufust, ki kiválasztott az Úrban, és az õ anyját, a ki az enyém is.
14 Köszöntsétek Ásinkritust, Flégont, Hermást, Pátrobást, Merkuriust, és az atyafiakat, kik velök vannak.
15 Köszöntsétek Filológust és Juliát, Néreust és az õ nénjét, és Olimpást és minden szenteket, kik velök vannak.
16 Köszöntsétek egymást szent csókolással. Köszöntenek titeket a Krisztus gyülekezetei.
17 Kérlek pedig titeket atyámfiai, vigyázzatok azokra, a kik szakadásokat és botránkozásokat okoznak a tudomány körül, melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el.
18 Mert az ilyenek a mi Urunk Jézus Krisztusnak nem szolgálnak, hanem az õ hasuknak; és nyájas beszéddel, meg hizelkedéssel megcsalják az ártatlanoknak szívét.
19 Mert a ti engedelmességetek mindenekhez eljutott. Örülök azért rajtatok; de akarom, hogy bölcsek legyetek a jóban, ártatlanok pedig a rosszban.
20 A békességnek Istene megrontja a Sátánt a ti lábaitok alatt hamar. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme veletek. Ámen.
21 Köszöntenek titeket Timótheus, az én munkatársam, és Luczius, Jáson, és Sosipáter az én rokonaim.
22 Köszöntelek titeket az Úrban én Tertius, ki e levelet írtam.
23 Köszönt titeket Gájus, a ki nékem és az egész gyülekezetnek gazdája. Köszönt titeket Erástus a városnak kincstartója, és Kvártus atyafi.
24 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme mindnyájan ti veletek. Ámen.
25 Annak pedig, a ki titeket megerõsíthet az én evangyéliomom és a Jézus Krisztus hirdetése szerint, ama titoknak kijelentése folytán, mely örök idõtõl fogva el volt hallgatva,
26 Most pedig megjelentetett a prófétai írások által, az örök Isten parancsolata szerint, a hitben való engedelmesség végett minden pogányoknak tudomására adatván,
27 Az egyedül bölcs Istennek a Jézus Krisztus által dicsõség mindörökké. Ámen.
1 Krónikák 15:1-16:36
Hungarian New Translation
A szövetségláda mellé rendelt léviták
15 Dávid házakat épített magának városában, helyet jelölt ki az Isten ládájának, és sátort vont föléje.
2 Akkor mondta ezt Dávid: Nem szabad másnak hordoznia az Isten ládáját, csak a lévitáknak, mert őket választotta ki az Úr, hogy hordozzák, és állandóan gondozzák az Úr ládáját.
3 Összegyűjtötte azért Dávid Jeruzsálemben egész Izráelt, hogy az Úr ládáját arra a helyre vitesse, amelyet kijelölt számára.
4 Összegyűjtötte Dávid Áron fiait és a lévitákat is:
5 Kehát fiainak a vezetőjét, Úriélt és százhúsz atyjafiát,
6 Merári fiainak a vezetőjét, Aszáját és kétszázhúsz atyjafiát,
7 Gérsón fiainak a vezetőjét, Jóélt és százharminc atyjafiát,
8 Elicáfán fiainak a vezetőjét, Semaját és kétszáz atyjafiát,
9 Hebrón fiainak a vezetőjét, Eliélt és nyolcvan atyjafiát,
10 Uzzíél fiainak a vezetőjét, Ammínádábot és száztizenkét atyjafiát.
11 Ezután hívatta Dávid Cádók és Ebjátár papokat, a léviták közül pedig Úriélt, Aszáját, Jóélt, Semaját, Eliélt és Ammínádábot,
12 és ezt mondta nekik: Ti vagytok a léviták családfői, szenteljétek meg magatokat atyátokfiaival együtt, és vigyétek föl Izráel Istenének, az Úrnak a ládáját arra a helyre, amelyet kijelöltem számára.
13 Mivel az előző alkalommal nem voltatok jelen, ránk tört Istenünk, az Úr, mert nem megfelelő módon törekedtünk bánni vele.
14 Megszentelték azért magukat a papok és a léviták, hogy fölvigyék Izráel Istenének, az Úrnak a ládáját.
15 És a léviták rudakkal a vállukra vették az Isten ládáját, ahogyan Mózes parancsolta az Úr beszéde szerint.
A szövetségláda mellé rendelt énekesek
16 Dávid megparancsolta a léviták vezetőinek, hogy állítsák föl atyjukfiait, az énekeseket hangszerekkel, lantokkal, citerákkal és cintányérokkal, és zendítsenek hangos öröménekre.
17 A léviták föl is állították Hémánt, Jóél fiát, és testvérei közül Ászáfot, Berekjáhú fiát, továbbá testvéreik, Merári fiai közül Étánt, Kúsájáhú fiát.
18 Velük együtt másodrangú beosztásban testvéreiket, Zekarjáhút, Bént, Jaaziélt, Semirámótot, Jehiélt, Unnit, Eliábot, Benájáhút, Maaszéjáhút, Mattitjáhút, Elifléhút, Miknéjáhút, Óbéd-Edómot és Jeíélt, mint őröket.
19 Az énekesek: Hémán, Ászáf és Étán a cintányérokat szólaltatták meg.
20 Zekarjá, Aziél, Semirámót, Jehiél, Unni, Eliáb, Maaszéjáhú és Benájáhú a magas hangú lantokat,
21 Mattitjáhú, Elifléhú, Miknéjáhú, Óbéd-Edóm, Jeíél és Azazjáhú a mélyebb hangú citerákat kezelték.
22 Kenanjáhú volt a léviták vezetője az éneklésben, ő irányította az éneklést, mivel értett hozzá.
23 Berekjá és Elkáná őrködtek a ládánál,
24 Sebanjáhú, Jósáfát, Netanél, Amászaj, Zekarjáhú, Benájáhú és Eliezer papok fújták a harsonákat Isten ládája előtt, Óbéd-Edóm és Jeíél pedig őrködtek a ládánál.
A ládát Jeruzsálembe viszik(A)
25 Dávid, Izráel vénei és az ezredparancsnokok elmentek, hogy elhozzák örvendezve az Úr szövetségládáját Óbéd-Edóm házából.
26 Mivel Isten megsegítette a lévitákat, akik az Úr szövetségládáját vitték, hét bikát és hét kost áldoztak.
27 Dávid lenvászon palástba volt burkolózva, a ládát vivő összes léviták, az énekesek meg Kenanjá, az éneklés vezetője pedig énekeltek. Dávidon gyolcs éfód volt.
28 Így vitte egész Izráel az Úr szövetségládáját ujjongva, kürtszó, harsonák, cintányérok, lantok és citerák hangja mellett.
29 Amikor az Úr szövetségládája Dávid városába ért, Míkal, Saul leánya kitekintett az ablakon és látta, hogy Dávid király ugrándozva járja a szent táncot, ezért szívből megvetette.
A szövetségládát elhelyezik a sátorban
16 Ezután bevitték az Isten ládáját, és elhelyezték annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid vont föl. Majd égőáldozatokat és békeáldozatokat mutattak be az Isten színe előtt.
2 Miután Dávid befejezte az égőáldozat és békeáldozat bemutatását, megáldotta a népet az Úr nevében.
3 És kiosztott minden izráeli férfinak és nőnek fejenként egy darab kenyeret, préselt datolyát meg aszú szőlőt.
4 Rendelt az Úr ládájához szolgálattevő lévitákat, hogy hirdessék, magasztalják és dicsérjék Izráel Istenét, az Urat.
5 Ászáf volt a vezetőjük, a helyettese Zekarjá, továbbá Jeíél, Semirámót, Jehiél, Mattitjá, Eliáb, Benájáhú és Óbéd-Edóm. Jeíél a lanton és a citerán, Ászáf pedig a cintányéron játszott.
6 Benájáhú és Jahaziél papok voltak az állandó harsonások az Úr szövetségládája előtt.
7 Azon a napon bízta meg először Dávid Ászáfot és atyjafiait, hogy magasztalják az Urat.
Dávid hálaadó éneke(B)
8 Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!
9 Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját!
10 Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az Urat.
11 Folyamodjatok az Úrhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen!
12 Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire,
13 ti, Izráel utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott.
14 Ő, az Úr, a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései,
15 Örökké emlékezik szövetségére, ezer nemzedéken át adott szavára,
16 amit Ábrahámmal kötött, ahogy Izsáknak megesküdött.
17 Jákób elé tárta, elrendelte Izráelnek örök szövetségül:
18 Neked adom - mondta - Kánaán földjét kiosztott örökségül.
19 Akkor még alig néhányan voltatok, kevesen voltatok ott, mint jövevények.
20 Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez.
21 De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk:
22 Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok!
23 Énekelj az Úrnak, te egész föld! Hirdessétek szabadítását nap mint nap!
24 Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodatetteit minden népnek!
25 Mert nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, félelmesebb minden istennél.
26 Hiszen a népek istenei csak bálványok, az Úr pedig az ég alkotója.
27 Fenség és méltóság jár előtte, erő és öröm van lakóhelyén.
28 Népek törzsei! Magasztaljátok az Urat! Magasztaljátok az Úr dicsőségét és hatalmát!
29 Magasztaljátok az Úr dicső nevét, ajándékot hozva jöjjetek színe elé! Boruljatok le az Úr előtt szent öltözetben!
30 Reszkess tőle, te egész föld! Szilárdan áll a világ, nem inog.
31 Örüljön az ég, örvendjen a föld, és mondják el a népeknek, hogy uralkodik az Úr!
32 Zúgjon a tenger a benne levőkkel, vigadjon a mező és minden, ami rajta van.
33 Ujjongnak majd az erdő fái az Úr előtt, amikor eljön, hogy ítélkezzék a földön.
34 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!
35 Mondjátok: Segíts meg minket, szabadító Istenünk, ments meg, és gyűjts össze a népek közül, hogy hálát adhassunk szent nevednek, és dicsőítve magasztalhassunk téged!
36 Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökre! És az egész nép így felelt: Ámen! Dicséret az Úrnak!
1 Krónika 15:1-16:36
Hungarian Károli
15 Csináltata pedig Dávid magának házakat az õ városában; és helyet készített az Isten ládájának, és annak sátort állított fel.
2 Akkor monda Dávid: Nem [szabad] másnak hordozni az Isten ládáját, hanem csak a Lévitáknak, mert az Úr õket választotta, hogy hordozzák az Isten ládáját, és néki szolgáljanak mindörökké.
3 Összegyûjté azért Dávid Jeruzsálembe az egész Izráel népét, hogy az Úr ládáját az õ helyére vitesse, melyet számára csináltatott vala.
4 Összegyûjté Dávid az Áron fiait is és a Lévitákat.
5 A Kéhát fiai között fõ vala Uriel, és az õ atyjafiai százhúszan [valának.]
6 A Mérári fiai között Asája volt a fõ, és az õ atyjafiai kétszázhúszan [valának.]
7 A Gerson fiai között Jóel volt a fõ, és az õ atyjafiai százharminczan [valának.]
8 Az Elisáfán fiai között Semája volt a fõ, és az õ atyjafiai kétszázan [valának.]
9 A Hebron fiai között Eliel volt a fõ, és az õ atyjafiai nyolczvanan [valának.]
10 Az Uzziel fiai között fõ vala Amminádáb, és az õ atyjafiai száztizenketten.
11 Hivatá akkor Dávid Sádók és Abjátár papokat, a Léviták közül pedig Urielt, Asáját, Jóelt, Sémáját, Elielt és Amminádábot.
12 És monda nékik: Ti vagytok a Léviták családfõi. Szenteljétek meg magatokat s a ti atyátokfiait, és vigyétek az Úrnak, Izráel Istenének ládáját [arra a helyre, a melyet] készítettem számára.
13 Minthogy kezdettõl fogva nem [mívelték ezt,] az Úr, a mi Istenünk csapást bocsátott reánk, mert nem kerestük õt a rendtartás szerint.
14 Megszentelék azért magokat a papok és a Léviták, hogy vigyék az Úrnak, Izráel Istenének ládáját.
15 És felvevék a Léviták fiai az Isten ládáját, úgy, a mint Mózes meghagyta volt az Úrnak beszéde szerint, a rudakkal vállaikra.
16 És monda Dávid a Léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak az õ atyjokfiai közül éneklõket, éneklõszerszámokkal, lantokkal, cziterákkal és czimbalmokkal, hogy énekeljenek felemelt szóval, nagy örömmel.
17 Választák azért a Léviták Hémánt a Jóel fiát, és az õ atyjafiai közül Asáfot, a Berekiás fiát, és a Mérári fiai közül, a kik azoknak atyjokfiai valának, Etánt, a Kúsája fiát.
18 És õ velök együtt az õ atyjokfiait másod renden, Zakariást, Bént, Jeázielt, Semirámótot, Jéhielt, Unnit, Eliábot, Benáját, Maaséját, Mattithját, Elifélet, Miknéját, Obed-Edomot és Jehielt, a kik ajtónállók valának.
19 Éneklõk: Hémán, Asáf és Etán, réz czimbalmokkal, hogy zengedezzenek;
20 Zakariás, Aziel, Semirámót, Jéhiel, Unni, Eliáb, Maaséja és Benája lantokkal a szûzek módjára;
21 Mattithja, Eliféle, Miknéja, Obed-Edom, Jéhiel és Azaziás, hogy énekeljenek cziterákkal a nyolczhúrú szerint.
22 És Kénániás volt a Léviták vezére az éneklésben, õ igazgatá az éneklést, mivel tudós vala.
23 Berekiás és Elkána a láda elõtt való ajtónállók valának:
24 Sébániás pedig és Jósafát, Nétanéel, Amásai, Zakariás, Benája és Eliézer papok kürtölnek vala az Isten ládája elõtt; Obed-Edom és Jéhija, a kik kapunállók valának, a láda után [mennek vala.]
25 Dávid pedig s az Izráel vénei és az ezredek vezérei, a kik elmenének, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját az Obed- Edom házából, nagy örömben valának.
26 Lõn pedig, mikor az Isten megsegíté a Lévitákat, akik az Úr szövetségének ládáját viszik vala, áldozának hét tulokkal és hét kossal.
27 Dávid pedig bíborból csinált ruhába öltözvén, valamint a Léviták mind, a kik a ládát viszik vala, az éneklõk is és Kénániás, a ki az éneklés vezére vala, énekelének (Dávidon pedig gyolcsból csinált efód vala).
28 És az egész Izráel vivé az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtökkel, trombitákkal, czimbalmokkal, zengedezvén lantokkal és cziterákkal.
29 Mikor pedig immár az Úr szövetségének ládája a Dávid városába jutott, Mikál a Saul leánya kitekinte az ablakon, s látván, hogy Dávid király tánczol és vígad, szívében megutálá õt.
16 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égõ- és hálaáldozatokkal az Isten elõtt.
2 És mikor Dávid elvégezte az egészen égõáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
3 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
4 És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
5 Asáf vala a fõ, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája elõtt.
7 Azon a napon adott Dávid elõször [éneket] az Úrnak dícséretére Asáfnak és az õ atyjafiainak kezébe.
8 Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek minden népek között az õ nagy dolgait.
9 Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
10 Dicsekedjetek az õ szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
11 Keressétek az Urat és az õ erõsségét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
12 Emlékezzetek meg az õ csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az õ csudáiról és az õ szájának ítéletirõl.
13 Óh Izráelnek, az õ szolgájának magva! Jákóbnak, az õ választottjának fiai!
14 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az õ ítéletei!
15 Emlékezzetek meg örökké az õ szövetségérõl, és az õ beszédérõl, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
16 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjérõl.
17 Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
18 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
19 Midõn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
20 Mert járnak vala egyik nemzetségtõl a másikhoz, és egyik országból más országba:
21 Mégsem engedé senkinek õket bántani, sõt még a királyokat is megbünteté érettök.
22 [Ezt mondván:] Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az õ szabadítását.
24 Beszéljétek a pogányok között az õ dicsõségét, minden népek között az õ csudálatos dolgait;
25 Mert nagy az Úr és igen dícsérendõ, és rettenetes minden istenek felett;
26 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
27 Dicsõség és tisztesség van õ elõtte, erõsség és vígasság az õ helyén.
28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsõséget és erõsséget!
29 Adjatok az Úr nevének dicsõséget, hozzatok ajándékot, és jõjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
30 Rettegjen az egész föld az õ orczájától; a föld kereksége is megerõsíttetik, hogy ne ingadozzék.
31 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
32 Zengjen a tenger és az õ teljessége; örvendezzen a mezõ és minden, a mi azon van.
33 Akkor örvendezni kezdenek az erdõnek fái az Úr elõtt, mikor eljövend megítélni a földet.
34 Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az õ irgalmassága.
35 És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyûjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktõl fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society