Isten megbünteti a bűnöst

52 A karmesternek: Dávid tanítókölteménye,

² abból az időből, amikor az edómi Dóég Saulhoz ment, és jelentette neki, hogy Dávid Ahimelek házába érkezett.

³ Mit dicsekszel gonoszságoddal, te nagy hős? Hiszen Isten szeretete mindig megmarad!

⁴ Romlásomra törsz, te cselszövő! Nyelved olyan, mint az éles borotva.

⁵ A rosszat szereted, nem a jót, a hazugságot, nem az igaz beszédet. (Szela.)

⁶ Szeretsz bántó szavakat mondani, álnok a nyelved.

⁷ Össze is tör téged az Isten végleg, megragad, kiránt sátradból, kitép gyökerestül az élők földjéből. (Szela.)

⁸ Látják ezt az igazak és félnek, rajta meg nevetni fognak.

⁹ Ez az az ember - mondják -, akinek nem kellett Isten oltalma, hanem nagy gazdagságában bízott, és a megrontásban volt erős.

Read full chapter

Jézus megjelenik a tanítványoknak^(A)

³⁶ Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!"

³⁷ Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.

³⁸ Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?

³⁹ Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."

⁴⁰ És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát.

⁴¹ Mikor pedig még mindig nem mertek hinni örömükben, és csak csodálkoztak, megkérdezte tőlük: "Van-e itt valami ennivalótok?"

⁴² Erre adtak neki egy darab sült halat.

⁴³ Elvette és szemük láttára megette.

⁴⁴ Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban."

⁴⁵ Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,

⁴⁶ és így szólt nekik: "Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül,

⁴⁷ és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve.

⁴⁸ Ti vagytok erre a tanúk.

⁴⁹ És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel."

Jézus mennybemenetele

⁵⁰ Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket.

⁵¹ És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.

⁵² Ekkor leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe;

⁵³ mindig a templomban voltak, és áldották Istent.

Read full chapter

Az el nem foglalt területek

13 Amikor Józsué megöregedett, és megvénült, ezt mondta neki az Úr: Te megöregedtél, megvénültél, pedig még igen sok birtokba veendő maradt az országban.

² Ez van még hátra az országból: a filiszteusok egész területe és a gesúriaké mind;

³ az Egyiptomtól keletre fekvő terület, Sihórtól észak felé a kánaániakhoz tartozó Ekrón határáig; a filiszteusok öt fejedelme: a gázai, asdódi, askelóni, gáti és ekróni; továbbá az avviak;

⁴ délen a kánaániak egész földje és a szidóni Meárá egészen Áfékig, az emóriak határáig.

⁵ Azután a gebaliak földje és keleten az egész Libánon, a Hermón-hegység lábánál fekvő Baal-Gádtól egészen a hamáti útig;

⁶ a hegység egész lakossága a Libánontól Miszrefót-Majimig, az összes szidóni. Én magam űzöm ki őket Izráel fiai elől. Oszd csak ki sorsvetéssel Izráelnek örökségül, ahogyan megparancsoltam neked.

⁷ Most azért oszd el ezt a földet örökségül a kilenc törzs és Manassé fél törzse között.

A Jordánon túli terület felosztása

⁸ Ugyanakkor a rúbeniek és gádiak is megkapták örökségüket, amit Mózes adott nekik a Jordánon túl keleten. Úgy osztották fel, ahogyan Mózes, az Úr szolgája adta nekik:

⁹ Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, a várost a patak középső folyásánál és Médebának egész fennsíkját Díbónig,

¹⁰ meg az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak összes városát az ammóniak határáig;

¹¹ Gileádot, meg a gesúriak és maakátiak területét, az egész Hermón-hegységet és az egész Básánt Szalkáig;

¹² Básánban Óg egész királyságát, aki Astárótban és Edreiben uralkodott. Ő maradt meg a refáiak utódai közül, akiket Mózes vert le, és űzött el.

¹³ De Izráel fiai nem űzték ki a gesúriakat és maakátiakat, ezért Gesúr és Maakát lakói ott vannak Izráel között még ma is.

¹⁴ Csak Lévi törzsének nem adott örökséget: Izráel Istenének, az Úrnak tűzáldozatait kapta örökségül az ígéret szerint.

Rúben öröksége

¹⁵ Rúben fiai törzsének ezt adta Mózes nemzetségenként.

¹⁶ Övék lett a következő terület: Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, maga a város a patak középső folyásánál és Médebának egész fennsíkja,

¹⁷ Hesbón és a hozzátartozó városok a fennsíkon, Díbón, Bámót-Baal és Bét-Baal-Meón,

¹⁸ Jahcá, Kedémót, és Méfaat,

¹⁹ Kirjátaim, Szibmá és Ceret-Hassahar a völgyből kiemelkedő hegyen,

²⁰ továbbá Bét-Peór, a Piszgá dombvidéke és Bét-Hajjesímót.

²¹ A fennsík összes városa és az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak egész királysága. Őt is megverte Mózes meg Midján fejedelmeit: Evít és Rekemet, Cúrt és Húrt is, meg Rebát, a Szíhónnak alárendelt vezéreket, akik az országban laktak.

²² Bálámot, Beór fiát, a jóst is fegyverrel ölték meg Izráel fiai a többi lemészároltakkal együtt.

²³ Rúben fiainak területe tehát a Jordán és vidéke lett. Ez Rúben fiainak az öröksége nemzetségenként, ezek a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt.

Gád öröksége

²⁴ Gád törzsének, Gád fiainak is Mózes adott örökséget nemzetségenként.

²⁵ Ez a terület jutott nekik: Jazér és Gileád összes városa és az ammóniak országának fele Aróérig, amely Rabbával szemben van,

²⁶ azután Hesbóntól Rámat-Hammicpéig és Betónímig, meg Mahanaimtól Lódebár határáig.

²⁷ A völgyben pedig Bét-Hárám, Bét-Nimrá, Szukkót és Cáfón, ami megmaradt Hesbón királyának, Szíhónnak a királyságából. Tehát a Jordán és vidéke, a Kinneret-tenger végéig a Jordánon túl keleten,

²⁸ ez Gád fiainak az öröksége nemzetségenként, ezek a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt.

Manassé öröksége

²⁹ Manassé törzse felének is Mózes adott örökséget. Ez jutott a Manassé fiai törzse felének nemzetségenként:

³⁰ az ő területük lett Mahanaimtól kezdve az egész Básán, Ógnak, Básán királyának az egész királysága és Jáírnak összes faluja, amely Básánban van, hatvan város.

³¹ Továbbá Gileád fele és Astárót meg Edrei, Óg királyságának a városai Básánban. Ez jutott a Manassétól származó Mákír fiainak, Mákír fiai felének, nemzetségenként.

³² Ezeket adta Mózes örökségül Móáb mezőségén, a Jordánon túl, Jerikótól keletre.

³³ Lévi törzsének azonban nem adott Mózes örökséget. Maga az Úr, Izráel Istene az ő öröksége, ahogyan megígérte neki.

A Jordánon inneni terület felosztása

14 Ez lett Izráel fiainak az öröksége Kánaán földjén. Eleázár pap és Józsué, Nún fia meg a törzsek családfői adták örökségül Izráel fiainak.

² Sorsolással osztották ki a kilenc és fél törzs örökségét, ahogyan megparancsolta az Úr Mózes által.

³ Mert két és fél törzsnek még Mózes adott örökséget a Jordánon túl. Viszont a lévitáknak nem adott örökséget közöttük.

⁴ Mivel József fiaiból két törzs lett, Manassé és Efraim, ezért a lévitáknak nem adtak osztályrészt az országban, hanem lakóhelyül városokat, az azokhoz tartozó legelőket pedig jószáguk és javaik részére.

⁵ Úgy tettek Izráel fiai, és úgy osztották fel a földet, ahogyan az Úr parancsolta Mózesnek.

⁶ Júda fiai Gilgálban Józsué elé járultak, és a kenizzi Káléb, Jefunne fia ezt mondta neki: Te tudod, hogy mit mondott az Úr Mózesnek, az Isten emberének rólam és rólad Kádés-Barneában.

⁷ Negyven esztendős voltam, amikor elküldött engem Mózes, az Úr szolgája Kádés-Barneából, hogy kémkedjem ebben az országban. Én olyan hírt hoztam neki, amilyen a szívemből jött.

⁸ Társaim azonban, akik velem együtt jöttek, megrémítették a nép szívét. De én teljes mértékben követtem Istenemet, az Urat.

⁹ Azon a napon így esküdött meg Mózes: Bizony, a te örökséged lesz és a te fiaidé mindörökké az a föld, amelyre lábad lépett, mivel teljes mértékben követted az én Istenemet, az Urat.

¹⁰ Mostanáig életben tartott engem az Úr, ahogyan megígérte. Negyvenöt éve annak, hogy ezt az ígéretet tette az Úr Mózesnek, amikor a pusztában járt Izráel. Most, éppen ma vagyok nyolcvanöt esztendős.

¹¹ Még ma is olyan erős vagyok, mint amikor Mózes elküldött engem. Amilyen akkor volt az erőm, olyan az erőm most is: harcba vonulok, és visszatérek.

¹² Most azért add nekem azt a hegyvidéket, amit megígért az Úr azon a napon, hiszen te is hallottad akkor, hogy anákok vannak ott és megerősített nagy városok. Talán velem lesz az Úr, és kiűzöm őket, ahogyan megígérte az Úr!

¹³ Józsué megáldotta őt, és örökségül adta Hebrónt Kálébnak, Jefunne fiának.

¹⁴ Ezért lett Hebrón a kenizzi Kálébnak, Jefunne fiának az öröksége mind a mai napig, mert teljes mértékben követte az Urat, Izráel Istenét.

¹⁵ Hebrón neve azelőtt Kirjat-Arba volt. Arba volt a legnagyobb ember az anákok között. Azután béke lett az országban, nem volt háború.