Isten a föld királya

47 A karmesternek: Kórah fiainak zsoltára.

² Ti népek, mind tapsoljatok, harsogó hangon ujjongjatok Isten előtt!

³ Mert a felséges Úr félelmetes, nagy király az egész földön.

⁴ Népeket vet alánk, nemzeteket lábaink alá.

⁵ Kiválasztja a mi örökségünket, Jákób büszkeségét, akit szeret. (Szela.)

⁶ Felvonul Isten ujjongás közben, kürtzengéssel jön az Úr.

⁷ Zengjetek Istennek, zengjetek! Zengjetek királyunknak, zengjetek!

⁸ Mert az egész föld királya Isten, zengjetek neki éneket!

⁹ Isten uralkodik a népeken, szent trónusán ül az Isten.

Read full chapter

A hamis bíró

18 Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk.

² Ezt mondta: "Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte.

³ Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.

⁴ Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm,

⁵ mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül."

⁶ Azután így szólt az Úr: "Halljátok, mit mond a hamis bíró!

⁷ Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket?

⁸ Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?"

A farizeus és a vámszedő

⁹ Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta:

¹⁰ "Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő.

¹¹ A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is.

¹² Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.

¹³ A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek.

¹⁴ Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik."

Jézus megáldja a gyermekeket^(A)

¹⁵ Ezután kisgyermekeket is vittek, hogy megérintse őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak,

¹⁶ Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.

¹⁷ Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba."

A gazdag ifjú^(B)

¹⁸ Akkor egy előkelő ember megkérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"

¹⁹ Jézus ezt válaszolta neki: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, egyedül csak az Isten.

²⁰ A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat!"

²¹ Ő pedig így szólt: "Ezt mind megtartottam ifjúságomtól fogva."

²² Amikor Jézus ezt hallotta, így szólt hozzá: "Még egy fogyatkozás van benned: add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem."

²³ Az pedig, mikor ezt meghallotta, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt.

²⁴ Jézus ezt látva, így szólt: "Milyen nehezen mennek be az Isten országába azok, akiknek vagyonuk van.

²⁵ Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni."

²⁶ Akik pedig ezt hallották, megkérdezték: "Akkor ki üdvözülhet?"

²⁷ Ő így felelt: "Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges."

A tanítványok jutalma^(C)

²⁸ Ekkor így szólt Péter: "Íme, mi elhagytuk mindenünket, és követtünk téged."

²⁹ Ő pedig ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért,

³⁰ hogy ne kapná vissza sokszorosát már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet."

Read full chapter

Fenyegetés átkokkal

¹⁵ De ha nem hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, ha nem tartod meg, és nem teljesíted minden parancsolatát és rendelkezését, amelyeket ma megparancsolok neked, akkor rád szállnak mindezek az átkok, és kísérni fognak téged:

¹⁶ Átkozott leszel a városban, és átkozott leszel a mezőn.

¹⁷ Átkozott lesz kosarad és sütőteknőd.

¹⁸ Átkozott lesz méhed gyümölcse és termőfölded gyümölcse, teheneid ellése és juhaid szaporulata.

¹⁹ Átkozott leszel jártodban-keltedben.

²⁰ Átkot, zűrzavart és fenyegető veszélyt bocsát rád az Úr minden vállalkozásodban, amelybe belefogsz, úgyhogy hamarosan elpusztulsz, és elveszel gonosz cselekedeteid miatt, mivel elhagytál engem.

²¹ Dögvészt hoz rád az Úr, míg ki nem pusztít arról a földről, ahova bemégy, hogy birtokba vedd azt.

²² Megver az Úr sorvadással, lázzal és gyulladással, forrósággal és szárazsággal, aszállyal és gabonarozsdával. Üldözni fognak, míg ki nem pusztulsz.

²³ Fejed fölött az ég olyan lesz, mint az érc, alattad a föld pedig olyan, mint a vas.

²⁴ Eső helyett homokot és port ad földedre az Úr, az égből száll rád, míg el nem pusztulsz.

²⁵ Vereséggel sújt téged az Úr ellenségeid előtt. Egy úton vonulsz föl ellenük, de hét úton menekülsz előlük. Elrettentő példa leszel a föld minden országának.

²⁶ Holttested az ég összes madarainak és a föld állatainak az eledele lesz, és nem lesz, aki elriassza őket.

²⁷ Megver az Úr egyiptomi fekéllyel, keléssel, viszketegséggel és rühességgel, amelyekből nem tudsz kigyógyulni.

²⁸ Megver az Úr tébolyodással, vaksággal és elmezavarral.

²⁹ Déli napfényben is tapogatózni fogsz, ahogyan a vak tapogatózik a homályban. Nem leszel szerencsés utaidon, sőt elnyomott és kifosztott leszel mindenkor, és nem segít rajtad senki.

³⁰ Feleséget jegyzel el magadnak, de más férfi közösül vele. Házat építesz, de nem te költözöl bele, szőlőt telepítesz, de nem te veszed hasznát.

³¹ Marhádat szemed láttára vágják le, de te nem eszel belőle, szamaradat elrabolják, és nem kerül vissza hozzád, juhaidat ellenségeidnek adják, és nem segít rajtad senki.

³² Fiaid és leányaid más nép hatalmába kerülnek, te meg csak nézed, és epekedsz utánuk mindennap, de nem tehetsz semmit.

³³ Földed gyümölcsét és mindazt, amiért fáradoztál, olyan nép eszi meg, amelyet nem ismersz, és mindig csak elnyomott és eltiport leszel.

³⁴ Megtébolyodsz attól, amit szemeddel látnod kell.

³⁵ Megver az Úr tetőtől talpig, rosszindulatú fekélyekkel térdeden és a combodon, amelyekből nem tudsz kigyógyulni.

³⁶ Elhurcoltat az Úr királyoddal együtt, akit magad fölé állítasz, olyan néphez, amelyet nem ismertél sem te, sem atyáid, és szolgálni fogsz ott más isteneknek, fának és kőnek.

³⁷ Borzadva, példabeszédben, maró gúnnyal fognak emlegetni azok a népek, amelyekhez elhajt téged az Úr.

³⁸ Sok magot viszel ki a mezőre, de keveset takarítasz be, mert felfalja a sáska.

³⁹ Szőlőskerteket ültetsz és művelsz, de bort nem iszol, szőlőt sem szedsz, mert megeszi a féreg.

⁴⁰ Minden határodban lesznek olajfáid, de nem kened magad olajjal, mert lehullanak a bogyók.

⁴¹ Születnek fiaid és leányaid, de nem lesznek a tieid, mert fogságba kell menniük.

⁴² Minden fádat és termőfölded gyümölcsét megeszi a féreg.

⁴³ A köztetek élő jövevény mindinkább föléd kerül, te pedig egyre alább hanyatlasz.

⁴⁴ Az fog neked kölcsönadni, nem te kölcsönzöl neki, az lesz az első, te pedig az utolsó.

⁴⁵ Rád szállnak mindezek az átkok, üldöznek és kísérnek téged, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál Istenednek, az Úrnak a szavára, nem tartottad meg parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt neked.

⁴⁶ Intő jel és csoda gyanánt lesznek azok rajtad és utódaidon mindenkor.

⁴⁷ Nem szolgáltál Istenednek, az Úrnak örömmel és jó szívvel, amikor bőven volt mindened.

⁴⁸ Éhezve és szomjazva, mezítelenül és mindent nélkülözve szolgálsz majd ellenségeidnek, akiket rád bocsát az Úr. Vasigát tesz a nyakadra, míg el nem pusztít téged.

⁴⁹ Rád hoz majd az Úr messziről, a föld széléről egy nemzetet, amely lecsap rád, mint a saskeselyű, olyan nemzetet, amelynek a nyelvét nem érted,

⁵⁰ vad tekintetű nemzetet, amely nem kíméli az öreget, és nem kegyelmez a gyermeknek sem.

⁵¹ Megeszi állataid ivadékát és termőfölded gyümölcsét, amíg ki nem pusztulsz. Nem hagy semmit gabonádból, mustodból és olajodból, teheneid elléséből és juhaid szaporulatából, míg tönkre nem tesz téged.

⁵² Ostrom alá veszi minden városodat, míg le nem omlanak egész országodban a magas és erős kőfalak, amelyekben bízol. Ostromolni fogja minden városodat egész országodban, amelyet Istened, az Úr adott neked.

⁵³ Megeszed méhed gyümölcsét, fiaidnak és leányaidnak húsát, akiket ad neked Istened, az Úr; az ostrom és szorongatás idejében, amikor szorongat ellenséged.

⁵⁴ A leggyengédebb és legelkényeztetettebb ember is irigyen néz testvérére, szeretett feleségére és még életben maradt fiaira,

⁵⁵ hogy ne kelljen adnia egyiküknek se fiainak a húsából, amelyet eszik, mivel nem maradt egyebe az ostrom és szorongatás idején, amikor szorongatja ellenséged minden városodat.

⁵⁶ Még az a gyengéd és elkényeztetett asszony is, aki olyan elkényeztetett és finomkodó volt, hogy a lábával sem akarta érinteni a földet, irigyen néz szeretett férjére, fiára és leányára,

⁵⁷ ha a méhlepényére gondol, amely elmegy tőle, és gyermekére, akit szül, mert titokban ezeket eszi meg, amikor mindenéből kifogy az ostrom nyomorúsága idején, amikor ellenséged ostromolja városaidat.

⁵⁸ Ha nem tartod meg és nem teljesíted ennek a törvénynek minden igéjét, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben, és ha nem féled Istenednek, az Úrnak dicsőséges és félelmes nevét,

⁵⁹ akkor az Úr csodálatos csapásokat küld rád és utódaidra; nagy és tartós csapásokat, rosszindulatú és tartós betegségeket.

⁶⁰ Rád hozza Egyiptom minden baját, és rád ragad mindaz, amitől irtózol.

⁶¹ Mindenféle olyan betegséget és csapást is hoz rád az Úr, amelyek nincsenek megírva ebben a törvénykönyvben, míg csak ki nem pusztulsz.

⁶² És bár olyan sokan voltatok, mint az égen a csillag, mégis kevesen maradtok meg, mert nem hallgattatok Isteneteknek, az Úrnak a szavára.

⁶³ És ahogyan örömét lelte az Úr abban, hogy jót tehetett veletek, és megszaporított benneteket, ugyanúgy leli majd örömét abban is az Úr, hogy tönkretesz és kipusztít benneteket. Kigyomlálnak benneteket arról a földről, ahova bementek, hogy birtokba vegyétek.

⁶⁴ Szétszór téged az Úr az összes népek közé, a föld egyik végétől a föld másik végéig, ott szolgálsz majd más isteneknek, akiket nem ismertél sem te, sem atyáid: fának és kőnek.

⁶⁵ De még azok közt a népek közt sem pihenhetsz meg, nem lesz egy talpalatnyi nyugvóhelyed sem. Rettegő szívet, szomorú szemet és csüggedt lelket ad neked ott az Úr.

⁶⁶ Hajszálon függ az életed, riadozni fogsz éjjel-nappal, és nem bízhatsz abban, hogy életben maradsz.

⁶⁷ Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! Este meg azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert rettegés tartja fogva szívedet amiatt, amit látnod kell.

⁶⁸ Visszavisz az Úr Egyiptomba hajókon, azon az úton, amelyről azt mondta neked, hogy nem látod meg többé. Ott áruljátok magatokat ellenségeiteknek rabszolgákul és rabnőkül, de nem vesz meg senki.

Read full chapter