⁷ Halld meg, Uram, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg!

⁸ Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! - szívem így válaszol: Színed elé járulok, Uram!

⁹ Ne rejtsd el előlem orcádat, ne utasítsd el haragosan szolgádat! Te vagy az én segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem!

¹⁰ Ha apám, anyám elhagyna is, az Úr magához fogad engem.

¹¹ Uram, taníts meg utadra, vezess a helyes ösvényen, mert ellenségeim vannak!

¹² Ne dobj oda ellenségeim indulatának, mert hamis tanúk támadtak rám, bosszút lihegnek.

¹³ De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén.

¹⁴ Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!

Read full chapter

Jézus megáldja a gyermekeket^(A)

¹³ Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak.

¹⁴ Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.

¹⁵ Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba."

¹⁶ Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.

A gazdag ifjú^(B)

¹⁷ Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte, azt kérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"

¹⁸ Jézus így szólt hozzá: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül.

¹⁹ Tudod a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat."

²⁰ Az pedig ezt mondta neki: "Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva."

²¹ Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: "Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem."

²² A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.

²³ Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: "Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!"

²⁴ A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni!

²⁵ Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni."

²⁶ Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt kérdezgették egymás közt: "Akkor ki üdvözülhet?"

²⁷ Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: "Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges."

A tanítványok jutalma^(C)

²⁸ Péter megszólalt, és ezt mondta neki: "Íme, mi elhagytunk mindent, és követőid lettünk."

²⁹ Jézus így szólt: "Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért,

³⁰ és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.

³¹ Ellenben sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból lesz első."

Read full chapter

A főpap vétekáldozata

4 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:

² Mondd el Izráel fiainak, hogy mi történjék akkor, ha valaki nem szándékosan vétkezik az Úrnak valamelyik tilalma ellen, és azok közül csak egyet is áthág.

³ Ha a fölkent pap vétkezik, és a nép vétkessé vált miatta, akkor elkövetett vétkéért mutasson be egy hibátlan bikaborjút vétekáldozatul az Úrnak.

⁴ Vezesse a bikát a kijelentés sátrának a bejáratához, az Úr elé, tegye kezét a bika fejére, és vágja le a bikát az Úr előtt.

⁵ Azután vegyen a fölkent pap a bika véréből, és vigye be azt a kijelentés sátrába.

⁶ Mártsa a pap az ujját a vérbe, és hintsen a vérből hétszer a szentély kárpitjára, az Úr színe előtt.

⁷ Azután kenje meg a pap a vérrel az Úr színe előtt az illatszerfüstölő oltár szarvait a kijelentés sátrában, a bika vérét pedig mind öntse az égőáldozati oltár aljára, a kijelentés sátrának a bejáratánál.

⁸ Vegye ki a vétekáldozati bikából az összes kövérjét, azt a kövérjét, amely a beleket takarja és az összes kövérjét, ami a beleken van.

⁹ Fejtse le a két vesét is a rajtuk levő kövérjével együtt, amely a vékonyánál van, meg a májon levő hártyát is a vesékkel együtt,

¹⁰ ahogyan azt a békeáldozati marhából szokták kivenni. Füstölögtesse el azokat a pap az égőáldozati oltáron.

¹¹ De a bika bőrét és az egész húsát, a fejével és lábszáraival együtt, meg a beleit és a ganéját,

¹² tehát az egész bikát vigye ki a táboron kívül egy tiszta helyre, ahová a hamut öntik, és égesse azt el farakáson, tűzben. Ott égessék el, ahova a hamut öntik.

Az egész nép vétekáldozata

¹³ Ha Izráel egész közössége megtéved, és áthágnak csak egyet is az Úr tilalmai közül és vétkessé válnak miatta, de úgy, hogy a gyülekezet előtt rejtve volt a dolog,

¹⁴ később azonban kitudódik a vétek, amely miatt vétkesekké váltak, akkor mutasson be a gyülekezet egy bikaborjút vétekáldozatul. Vezessék azt a kijelentés sátra elé.

¹⁵ A közösség vénei tegyék kezüket a bika fejére az Úr színe előtt, azután vágják le a bikát az Úr színe előtt.

¹⁶ A fölkent pap vigyen be a bika véréből a kijelentés sátrába.

¹⁷ Mártsa a pap az ujját a vérbe, és hintsen abból hétszer a kárpitra, az Úr színe előtt.

¹⁸ Kenjen vért annak az oltárnak a szarvaira is, amely a kijelentés sátrában van, az Úr színe előtt, a vért pedig mind öntse az égőáldozati oltár aljára, a kijelentés sátrának a bejárata előtt.

¹⁹ Vegye ki belőle az összes kövérjét, és füstölögtesse el az oltáron.

²⁰ Ugyanazt tegye ezzel a bikával, amit a vétekáldozati bikával szokott tenni, úgy cselekedjék vele. Ha a pap elvégezte értük az engesztelést, akkor bocsánatot nyernek.

²¹ Azután vigye ki a bikát a táboron kívülre, és ugyanúgy égesse el, ahogyan az előző bikát elégette. A gyülekezet vétekáldozata ez.

Vezető ember vétekáldozata

²² Ha egy vezető ember nem szándékosan vétkezik, és áthág csak egyet is az Úrnak, Istenének a tilalmai közül, és vétkessé válik miatta,

²³ vagy tudtára adják vétkét, amiben vétkes, akkor hozzon áldozatul egy hibátlan kecskebakot.

²⁴ Tegye kezét a bak fejére, és vágja le azon a helyen, ahol az égőáldozatot szokták levágni, az Úr színe előtt. Vétekáldozat ez.

²⁵ A pap pedig vegyen ujjával a vétekáldozat véréből és kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a többi vért pedig öntse az égőáldozati oltár aljára.

²⁶ Az egész kövérjét füstölögtesse el az oltáron, ahogyan a békeáldozat kövérjét szokták. Ha így a pap elvégzi az engesztelést annak a vétkéért, akkor bocsánatot nyer.

A közember vétekáldozata

²⁷ Ha egy ember a köznépből nem szándékosan vétkezik, és áthág csak egyet is az Úr tilalmai közül, és vétkessé válik miatta,

²⁸ vagy tudtára adják vétkét, amiben vétkes, akkor hozzon áldozatul egy hibátlan nőstény kecskét a vétkéért, amiben vétkes.

²⁹ Tegye kezét a vétekáldozat fejére, és vágja le a vétekáldozatot az égőáldozat helyén.

³⁰ A pap pedig vegyen ujjával a vérből, és kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a többi vért pedig öntse az oltár aljára.

³¹ Fejtse le az egész kövérjét úgy, ahogy a békeáldozat kövérjét szokták lefejteni, a pap pedig füstölögtesse el az oltáron kedves illatul az Úrnak. Ha így a pap elvégzi érte az engesztelést, bocsánatot nyer.

³² Ha bárányt hoz vétekáldozatul, hibátlan nőstényt hozzon.

³³ Tegye kezét a vétekáldozat fejére, és vágja le vétekáldozatul azon a helyen, ahol az égőáldozatot szokták levágni.

³⁴ A pap pedig vegyen ujjával a vétekáldozat véréből, és kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a többi vért pedig öntse az oltár aljára.

³⁵ Fejtse le az egész kövérjét úgy, ahogy a békeáldozati bárány kövérjét szokták lefejteni, a pap pedig füstölögtesse el az oltáron, az Úr tűzáldozataira téve. Ha így a pap elvégzi érte az engesztelést, vétkéért, amiben vétkes, bocsánatot nyer.

A jóvátételi áldozat fajtái

5 Ha azzal vétkezik valaki, hogy átkozódást hallott, és bár tanúja volt, akár látta, akár megtudta a dolgot, de nem jelenti, bűnrészessé válik.

² Vagy ha valaki hozzáér bármely tisztátalan dologhoz, akár tisztátalan vadnak, akár tisztátalan baromnak, akár tisztátalan féregnek a teteméhez, még ha nem is vette észre, tisztátalanná lett, és vétkessé vált.

³ Vagy ha valaki hozzáér emberi tisztátalansághoz, bármilyen tisztátalansághoz, amitől tisztátalanná lesz, még ha nem is vette észre, de aztán megtudta, vétkessé vált.

⁴ Vagy ha valaki meggondolatlanul vesz esküt az ajkára, akár jóra, akár rosszra, bármire, amire csak meggondolatlanul esküdhetik az ember, ha nem is vette észre, de aztán megtudta, vétkessé vált az ilyen miatt.

⁵ Ha tehát vétkessé válik az ilyen miatt, vallja meg, hogy miben vétkezett,

⁶ azután vigye el jóvátételi áldozatát az Úrnak, vétkéért, amiben vétkes: egy nőstény bárányt vagy kecskét a nyájból vétekáldozatul. A pap pedig szerezzen számára engesztelést vétkéért.

⁷ Ha azonban nem telik neki bárányra, akkor vigyen vétkéért jóvátételi áldozatul két gerlicét vagy két galambfiókát az Úrnak: egyet vétekáldozatul, egyet égőáldozatul.

⁸ Vigye el azokat a paphoz, az pedig mutassa be először a vétekáldozatra valót úgy, hogy szakassza meg nyakát a nyakszirtjénél, de le ne szakítsa.

⁹ Hintsen a vétekáldozat véréből az oltár peremére, a maradék vért pedig nyomja ki az oltár aljára. Vétekáldozat ez.

¹⁰ A másikat készítse el égőáldozatul a rendtartás szerint. Ha így a pap elvégzi az engesztelést vétkéért, amiben vétkes, bocsánatot nyer.

¹¹ Ha nem telik neki két gerlicére vagy galambfiókára sem, akkor ezt vigye áldozatul vétkéért: egytized véka finomlisztet vétekáldozatul, de ne tegyen rá olajat és ne adjon hozzá tömjént, mert ez vétekáldozat.

¹² Vigye el azt a paphoz, a pap pedig vegye ki abból egy tele marokkal az áldozat emlékeztető részét, és füstölögtesse el az oltáron, az Úr tűzáldozataira téve. Vétekáldozat ez.

¹³ Ha így a pap elvégzi érte az engesztelést bármelyik vétkéért, amelyet ezek közül elkövetett, bocsánatot nyer. A pap része ugyanaz legyen, mint az ételáldozatból.