Add parallel Print Page Options

12 Ne légy tőlem távol, mert közel van a baj, és nincs, aki segítsen!

13 Hatalmas bikák vettek körül, bekerítettek a básáni bivalyok.

14 Föltátották rám szájukat, mint a marcangoló, ordító oroszlán.

15 Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim. Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben.

16 Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem az ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél.

17 Mert kutyák vettek körül engem, gonoszok bandája kerített be, átlyukasztották kezemet, lábamat.

18 Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak bámulnak, néznek rám.

19 Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.

20 Ó, Uram, ne légy távol, erősségem, siess segítségemre!

21 Ments meg engem a fegyvertől, életemet a kutyák hatalmából!

Read full chapter