Sion népének diadaléneke

149 Dicsérjétek az URat! Énekeljetek az ÚRnak új éneket, dicséretet a hívek gyülekezetében!

² Örüljön alkotójának Izráel, Sion lakói örvendezzenek királyuknak!

³ Dicsérjétek nevét körtáncot járva, énekeljetek neki dob és hárfakísérettel!

⁴ Mert gyönyörködik népében az ÚR, győzelemmel ékesíti fel az elnyomottakat.

⁵ Vigadnak a hívek e dicsőségben, ujjonganak pihenőhelyükön.

⁶ Szájuk Istent magasztalja, kezükben kétélű kard van.

⁷ Bosszút állnak a népeken, megfenyítik a nemzeteket.

⁸ Láncra verik királyaikat, vasbilincsbe előkelőiket.

⁹ Így hajtják végre rajtuk az ítéletet, amely meg van írva. Dicső dolog lesz ez az ÚR minden hívének. Dicsérjétek az URat!

Read full chapter

Krisztus ezeréves uralma

20 És láttam, hogy egy angyal leszállt a mennyből; az alvilág kulcsa volt nála, és egy nagy lánc a kezében.

² Megragadta a sárkányt, az ősi kígyót, aki az ördög és a Sátán, megkötözte ezer esztendőre,

³ levetette a mélységbe, bezárta, és pecsétet tett rá, hogy meg ne tévessze többé a népeket, amíg el nem telik az ezer esztendő: azután el kell oldoztatnia majd egy kis időre.

⁴ És láttam trónokat: helyet foglaltak rajtuk, és ítélő hatalmat kaptak azoknak a lelkei, akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért és az Isten igéjéért; akik nem imádták a fenevadat, sem az ő képmását, és nem vették fel az ő bélyegét a homlokukra és kezükre: ezek életre keltek, és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig.

⁵ A többi halott nem kelt életre, míg el nem telt az ezer esztendő. Ez az első feltámadás.

⁶ Boldog és szent az, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és vele fognak uralkodni ezer esztendeig.

Góg és Magóg

⁷ Amikor pedig eltelik az ezer esztendő, a Sátán elbocsáttatik börtönéből,

⁸ és elmegy, hogy megtévessze a népeket a föld négy sarkán, Gógot és Magógot is; hogy összegyűjtse háborúra azokat, akiknek annyi a száma, mint a tenger fövenye.

⁹ És felvonultak a fennsíkra, és bekerítették a szentek táborát és a szeretett várost, de tűz szállott alá az égből, és elpusztította őket.

¹⁰ Az ördög pedig, aki megtévesztette őket, a tüzes és kénes tóba vettetett, ahol a fenevad és a hamis próféta is van, és gyötrődnek éjjel és nappal örökkön-örökké.

A halottak feltámadása és az utolsó ítélet

¹¹ És láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt: színe elől eltűnt a föld és az ég, és nem maradt számukra hely.

¹² És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint.

¹³ A tenger kiadta a benne levő halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk levő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint.

¹⁴ És a Halál és a Pokol belevettetett a tűz tavába: ez a második halál, a tűz tava.

¹⁵ Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették.

A nép kötelezi magát a törvény megtartására

10 Mindezek alapján írásbeli megállapodást készítettünk, amelyet pecséttel láttak el vezetőink, lévitáink és papjaink.

² Az iratot pecséttel látták el: Nehémiás, Hakaljá fia, a királyi helytartó, és Cidkijjá.

³ Azután Szerájá, Azarjá és Jirmejá,

⁴ Pashúr, Amarjá és Malkijjá,

⁵ Hattús, Sebanjá és Mallúk,

⁶ Hárim, Merémót és Óbadjá,

⁷ Dániel, Ginnetón és Bárúk,

⁸ Mesullám, Abijjá és Mijjámim,

⁹ Maazjá, Bilgaj és Semajá. Ezek voltak a papok.

¹⁰ A léviták ezek voltak: Jésúa, Azanjá fia, a Hénádád fiai közül való Binnúj és Kadmiél,

¹¹ és testvéreik: Sebanjá, Hódijjá és Kelítá, Pelájá és Hánán,

¹² Míká, Rehób és Hasabjá,

¹³ Zakkúr, Sérébjá és Sebanjá,

¹⁴ Hódijjá, Báni és Benínú.

¹⁵ A nép főemberei pedig ezek voltak: Parós, Pahat-Móáb, Élám, Zattú és Báni,

¹⁶ Bunni, Azgád és Bébaj,

¹⁷ Adónijjá, Bigvaj és Ádin,

¹⁸ Átér, Hizkijjá és Azzúr,

¹⁹ Hódijjá, Hásum és Bécaj,

²⁰ Háríf, Anátót és Nébaj,

²¹ Magpiás, Mesullám és Hézír,

²² Mesézabél, Cádók és Jaddúa,

²³ Pelatjá, Hánán és Anájá,

²⁴ Hóséa, Hananjá és Hassúb,

²⁵ Hallóhés, Pilhá és Sóbék,

²⁶ Rehúm, Hasabná és Maaszéjá,

²⁷ Ahijjá, Hánán és Ánán,

²⁸ Mallúk, Hárím és Baaná.

²⁹ A nép többi része, a papok, a léviták, a kapuőrök, az énekesek, a templomszolgák és mindazok, akik a tartományok népeitől elkülönültek, az Isten törvényéhez csatlakoztak, feleségeikkel, fiaikkal és leányaikkal együtt, mindenki, aki csak érett eszű volt.

³⁰ Csatlakozva tehát előkelő honfitársainkhoz, átok alatt esküt tettünk, hogy Isten törvénye szerint élünk, amelyet Isten adott szolgája, Mózes által, és hogy megtartjuk és teljesítjük Urunknak, az Úrnak minden parancsolatát, végzését és rendelkezését.

³¹ Nem adjuk leányainkat feleségül az ország egyéb lakóinak, sem az ő leányaikat nem vesszük feleségül fiainknak.

³² Ha az ország lakossága árut vagy bármilyen gabonát hoz be eladásra a nyugalom napján, nem vásárolunk tőlük a nyugalom napján, vagy más ünnepnapokon. A hetedik évben bevetetlenül hagyjuk a földet, és elengedünk minden tartozást.

³³ Kötelezőnek fogadtuk el, hogy évenként egyharmad sekelt adunk Istenünk házának a szolgálatára:

³⁴ a sorba rakott kenyerekre, az állandó ételáldozatra és az állandó égőáldozatra a nyugalom napjain, újholdkor, a megszabott ünnepeken, továbbá a szent adományokra és a vétekáldozatokra, hogy engesztelést szerezzenek Izráelnek, és minden munkára Istenünk házánál.

³⁵ Mi, papok, léviták és a nép, sorsot vetettünk, hogy az áldozathoz szükséges fát családonként behordjuk Istenünk házába évről évre a megszabott időben, hogy égjen a tűz Istenünknek, az Úrnak az oltárán, ahogyan az elő van írva a törvényben.

³⁶ Bevisszük földünknek első termését és mindenféle gyümölcsfának az első termését évről évre az Úr házába.

³⁷ Elsőszülött fiainkkal és állatainkkal is úgy járunk el, ahogyan elő van írva a törvényben. Marháink és juhaink elsőszülötteit bevisszük Istenünk házába a papoknak, akik szolgálatot végeznek Istenünk házában.

³⁸ Kenyértésztánknak, mindenféle gyümölcsfánknak, a mustnak és olajnak a legjavát felajánljuk, és bevisszük Istenünk házának a kamráiba a papoknak, földünkről a tizedet pedig a lévitáknak. És a lévitáknak kell beszedniük a tizedet minden földművelő városban.

³⁹ Egy ároni pap legyen a lévitákkal, amikor a léviták beszedik a tizedet. A léviták pedig vigyék be a tizednek a tizedét Istenünk házába, a kincstár kamráiba.

⁴⁰ Ezekbe a kamrákba kell bevinniük Izráel fiainak és Lévi fiainak a felajánlott gabonát, mustot és olajat, mert ott vannak a szent edények meg a szolgálatot végző papok, a kapuőrök és az énekesek. Nem fogjuk elhanyagolni Istenünk házát!

Jeruzsálem benépesítése

11 A nép vezetői Jeruzsálemben telepedtek le. A nép többi részére pedig sorsot vetettek azért, hogy minden tíz ember közül egy Jeruzsálembe költözzék, és a szent városban lakjék, a többi kilenc pedig maradjon a maga városában.

² Mindazokat, akik önként vállalkoztak arra, hogy Jeruzsálemben telepedjenek le, áldotta a nép.

³ A júdai tartomány főemberei Jeruzsálemben telepedtek le. De Júda városaiban lakott a maga birtokán, a maga városában Izráel többi része, a papok, a léviták, a templomszolgák és Salamon szolgáinak a leszármazottai.

⁴ Jeruzsálemben telepedtek le Júda leszármazottai és Benjámin leszármazottai közül a következők: Júda leszármazottai közül Atájá, Uzzijjá fia, aki Zekarjá fia, aki Amarjá fia, aki Sefatjá fia, aki Mahalalél fia volt, Pérec leszármazottai közül.

⁵ Továbbá Maaszéjá, aki Bárúk fia, aki Kol-Hóze fia, aki Hazájá fia, aki Adájá fia, aki Jójárib fia, aki Zekarjá fia, aki pedig Hassilóni fia volt.

⁶ Pérec leszármazottai közül összesen négyszázhatvannyolc tekintélyes ember telepedett le Jeruzsálemben.

⁷ Benjámin leszármazottai közül Szallu, Messulám fia, aki Jóéd fia, aki Pedájá fia, aki Kólájá fia, aki Maaszéjá fia, aki Ítiél fia, aki pedig Jesajá fia volt.

⁸ Azután Gabbaj és Szallaj, összesen kilencszázhuszonnyolcan.

⁹ Ezeknek Jóél, Zikri fia volt a felügyelőjük, Júda, Hasszenúá fia pedig a város helyettes felügyelője volt.

¹⁰ A papok közül Jedajá, Jójárib fia, Jákin,

¹¹ Szerájá, Hilkijjá fia, aki Mesullám fia, aki Cádók fia, aki Merájót fia, aki Ahitúbnak, az Isten háza felügyelőjének a fia volt.

¹² Szolgatársaik, a templomi munkák végzői nyolcszázhuszonketten voltak. Továbbá Adájá, Jeróhám fia, aki Pelaljá fia, aki Amci fia, aki Zekarjá fia, aki Pashúr fia, aki pedig Malkijjá fia volt.

¹³ Rokonsága, a családfők, kétszáznegyvenketten voltak. Továbbá Amasszaj, Azarél fia, aki Ahzaj fia, aki Mesillémót fia, aki Immér fia volt.

¹⁴ Rokonsága, tekintélyes emberek, százhuszonnyolcan voltak, és a felügyelőjük Zabdiél, Haggedólim fia volt.

¹⁵ A léviták közül Semajá, Hassúb fia, aki Azrikám fia, aki Hasabjá fia, aki Bunni fia volt.

¹⁶ A léviták főemberei közül Sabbetaj és Józábád az Isten házán kívül adódó munkát irányította.

¹⁷ Mattanjá, Míká fia, aki Zabdi fia, aki Ászáf fia volt, ő volt az éneklés vezetője, aki az imádságnál a magasztaló éneket szokta elkezdeni. Bakbukjá volt testvérei körében a második. Azután Abdá, Sammúa fia, aki Gálál fia, aki pedig Jedútún fia volt.

¹⁸ Összesen kétszáznyolcvannégy lévita lakott a szent városban.

¹⁹ Kapuőrök voltak Akkúb, Talmón és rokonságuk. Százhetvenketten őrködtek a kapuknál.

²⁰ Izráel többi része, a papok és a léviták Júda többi városaiban laktak, mindenki a maga birtokán.

²¹ A templomszolgák a Várhegyen laktak. Cíhá és Gispá voltak a templomszolgák felügyelői.