¹² Akkor még alig néhányan voltak, kevesen éltek ott mint jövevények.

¹³ Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez.

¹⁴ De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk:

¹⁵ Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok!

¹⁶ Azután éhséget idézett elő a földön, eltörte a kenyér botját mindenütt.

¹⁷ De elküldött előttük egy embert, a rabszolgának eladott Józsefet.

¹⁸ Lábát bilincsbe szorították, őt magát vasra verték,

¹⁹ míg jóslata be nem teljesedett, és az ÚR szava igazolta őt.

²⁰ Üzent érte a király, és szabadon engedte, a népek uralkodója kiengedte őt.

²¹ Úrrá tette palotájában, egész vagyonának kormányzójává,

²² hogy a vezetőket tetszése szerint oktassa, a véneket bölcsességre tanítsa.

³ Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat,

⁴ hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban,

⁵ verésekben, bebörtönzésben, fáradozásban, virrasztásban, böjtölésben,

⁶ tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben,

⁷ az igazság igéjével, Isten erejével, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel,

⁸ dicsőségben és gyalázatban, rossz hírben és jó hírben, mint ámítók és igazak,

⁹ mint ismeretlenek és jól ismertek, mint halálra váltak, és íme, élők, mint megfenyítettek és meg nem öltek,

¹⁰ mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden.

Pál nyíltsága viszonzásra vár

¹¹ Szánk megnyílt, szívünk kitárult előttetek, korinthusiak:

¹² nem a mi szívünkben van kevés hely számotokra, hanem a ti szívetekben van kevés hely számunkra.

¹³ Viszonzásul pedig, mint gyermekeimhez szólok: tárjátok ki ti is szíveteket.

Krisztus vagy Beliál

¹⁴ Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze egymáshoz az igazságnak és a gonoszságnak, vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez?

¹⁵ Vagy mi azonosság van Krisztus és Beliál között? Vagy milyen közösség van hívő és hitetlen között?

¹⁶ Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert mi az élő Isten temploma vagyunk, ahogyan az Isten mondta: "Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek.

¹⁷ Ezért tehát menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr, tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket,

¹⁸ Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek, így szól a mindenható Úr."

Pál szeretete a gyülekezet iránt

7 Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé a mi megszentelődésünket.

Jeruzsálem nyomorúsága az ítélet idején

3 Az Úr, a Seregek Ura eltávolít Jeruzsálemből és Júdából mindenféle támaszt: minden támaszt, amit a kenyér, minden támaszt, amit a víz nyújt,

² a hőst és a katonát, a bírót és a prófétát, a varázslót és a véneket,

³ a hadnagyot és a főrendűt, a tanácsost, az ügyes mestert és a varázsláshoz értőt.

⁴ Ifjakat teszek vezéreikké, és sihederek uralkodnak rajtuk.

⁵ Sanyargatja a nép között ember az embertársát, egyik ember a másikat. Rátámad az ifjú a vénre, a hitvány a tekintélyesre.

⁶ Ha valaki így unszolja rokonsága egyik tagját: Neked még van ruhád, légy te a vezetőnk, légy úrrá ezen a felforduláson! -

⁷ akkor az így fog válaszolni: Nem akarok sebkötöző lenni! Nincs a házamban se kenyér, se ruha, ne tegyetek engem a nép vezetőjévé!

⁸ Bizony, elbukik Jeruzsálem, és elesik Júda, mert nyelvükkel és tetteikkel az Úr ellen fordulnak, és dicsőségével szemben engedetlenek.

⁹ Személyválogatásuk ellenük szól, vétkeiket Sodoma módjára hirdetik, nem titkolják. Jaj, nekik, mert maguknak okoznak bajt!

¹⁰ Mondjátok az igazaknak, hogy jó dolguk lesz, mert tetteiknek gyümölcsét eszik.

¹¹ Jaj a gonosznak! Rossz dolga lesz, mert keze munkája szerint bánnak vele.

¹² Ó, népem! Gyermekek sanyargatnak, asszonyok uralkodnak rajtad! Ó, népem! Vezetőid félrevezetnek, tévútra visznek téged!

¹³ Előlép perelni az Úr, készen áll, hogy ítélkezzék népe fölött.

¹⁴ Törvényt tart az Úr népe vénei és vezérei fölött: Letaroltátok a szőlőt, szegényektől rabolt holmi van a házatokban!

¹⁵ Hogy meritek összezúzni népemet, összetörni a nyomorultakat?! - Az Úrnak, a Seregek Urának szava ez.

Isten elítéli a júdai nőket hiúságuk miatt

¹⁶ Ezt mondta az Úr: Mivel Sion leányai büszkélkednek, fejüket fenn hordva, szemükkel kacsingatva járnak, kényeskedve lépegetnek, és lábpereceikkel csilingelnek,

¹⁷ ezért kopasszá teszi az Úr Sion leányainak a fejét, és fölnyíratja halántékukat az Úr.

¹⁸ Azon a napon eltávolítja ékszereiket az Úr: a lábpereceket, a napocskákat és holdacskákat,

¹⁹ a függőket, karpereceket és fátylakat,

²⁰ a fejdíszeket, lábláncokat, díszes öveket, az illatszeres szelencéket és a talizmánokat,

²¹ a gyűrűket és orrpereceket,

²² a díszruhákat, köpenyeket, sálakat és tarsolyokat,

²³ a tükröket, az alsóruhákat, a turbánokat és vállkendőket.

²⁴ Akkor a balzsamillat helyén bűz lesz, az öv helyén kötél, a fodorított haj helyén kopaszság, a díszköpeny helyén daróc, a szépség helyén szégyenbélyeg.

²⁵ Embereid fegyvertől hullnak el, vitézeid a harcban.

²⁶ Szomorkodnak és gyászolnak a kapukban, és kifosztva ülnek a földön.

4 Hét asszony ragad majd meg egy férfit azon a napon, és ezt mondják: A magunk kenyerét esszük, a magunk ruhájába öltözünk, csak viselhessük nevedet. Vedd le rólunk a gyalázatot!

Az új Jeruzsálem dicsősége

² Azon a napon ékes és dicső sarjat ád az Úr, a föld gyümölcse pedig pompás és díszes lesz azoknak, akik Izráelből megmaradnak.

³ Akkor szentnek mondják majd azt, aki megmarad a Sionon, és életben marad Jeruzsálemben, aki csak föl van írva az élők közé a jeruzsálemiek közül.

⁴ Ha lemossa az Úr Sion leányainak a szennyét, és leöblíti Jeruzsálem vérét ítélő lelkével, megtisztító lelkével,

⁵ akkor teremt az Úr a Sion-hegy egész területe és a gyülekezet fölött nappal felhőt és ködöt, éjjel pedig lángoló tűz fényét. Mindezek fölött az Úr dicsősége lesz az oltalom.

⁶ Sátor lesz árnyékul nappal a hőség ellen, menedék és rejtekhely a zivatar és az eső ellen.

Dal a terméketlen szőlőről

5 Dalt éneklek kedvesemről, szerelmesem szőlőjéről! Szőlője volt kedvesemnek kövér hegyoldalon.

² Fölásta és megtisztította a kövektől, beültette nemes vesszővel. Közepére tornyot épített, sajtót is vágatott benne. Várta, hogy jó szőlőt teremjen, de vadszőlőt termett!

³ Most azért, Jeruzsálem lakói és Júda férfiai, tegyetek igazságot köztem és szőlőm közt!

⁴ Mit kellett volna még tennem szőlőmmel, amit meg nem tettem? Vártam, hogy jó szőlőt teremjen, miért termett vadszőlőt?

⁵ Most én megmondom nektek, mit teszek szőlőmmel: lerombolom a kerítését, hogy lelegeljék, kidöntöm a kőfalát, hogy összetiporják!

⁶ Hagyom, hogy elvaduljon: nem metszik, nem kapálják, fölveri a tövis és a gaz. Megparancsolom a felhőknek is, hogy ne adjanak rá esőt!

⁷ A Seregek Urának szőlője: Izráelnek háza, és gyönyörű ültetvénye: Júda férfiai. Törvényességre várt, és lett önkényesség, igazságra várt, és lett kiáltó gazság!