Add parallel Print Page Options

A könnyelműség és a restség szegénységbe visz

Fiam, ha kezességet vállaltál embertársadért, és kezet adtál egy idegenért,

ha csapdába estél saját kijelentéseid miatt, és megfogtak téged saját kijelentéseid,

akkor így cselekedj, fiam, hogy megmenekülj, ha embertársad kezébe jutottál: Menj hozzá sietve, és ostromold embertársadat!

Ne engedj álmot szemednek, és szunnyadást szempilládnak!

Menekülj, mint a gazella a vadász elől, és mint a madár a madarász kezéből!

Eredj a hangyához, te rest, figyeld, hogy mit tesz, és okulj!

Bár nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója,

mégis biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor.

Meddig fekszel, te rest, mikor hagyod abba az alvást?

10 Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés:

11 így tör rád a szegénység, mint útonálló, és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember.

Read full chapter

Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, [és] kezedet adván, kötelezted magadat másért:

Szádnak beszédei által estél tõrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.

Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.

Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,

Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a [vadász] kezébõl, és mint a madár a madarásznak kezébõl.

Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az õ útait, és légy bölcs!

A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,

Nyárban szerzi meg az õ kenyerét, aratáskor gyûjti eledelét.

Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?

10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;

11 Így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szûkölködésed, mint a paizsos férfiú!

Read full chapter