Add parallel Print Page Options

Az engedetlenek veszedelembe jutnak

20 A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát.

21 Lármás utcasarkon kiált, a városkapuk bejáratánál mondja mondásait:

22 Együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget, meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolásban, meddig gyűlölik az ostobák az ismeretet?

23 Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok lelkemet, megismertetem veletek igéimet.

24 Kiáltottam nektek, de vonakodtatok, kinyújtottam kezem, de senki sem figyelt.

25 Semmibe vettétek minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek,

26 ezért én is nevetek majd a bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek,

27 ha eljön viharként, amitől rettegtek, és megjön forgószélként a bajotok, ha eljön rátok a nyomorúság és az ínség.

28 Akkor majd kiáltanak hozzám, de nem válaszolok, keresnek engem, de nem találnak meg,

29 mert gyűlölték a tudást, és nem az Úr félelmét választották;

30 nem törődtek tanácsommal, megvetették minden feddésemet.

31 Ezért majd tetteik gyümölcsét eszik, és tanácsukkal laknak jól.

32 Mert az együgyűeket saját ellenkezésük öli meg, és az ostobákat elbizakodottságuk pusztítja el.

33 De aki rám hallgat, biztonságban lesz és nyugodtan, mert nem rettenti baj.

Read full chapter