Példabeszédek 1:1-7
Hungarian New Translation
A bölcs mondások célja
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának a példabeszédei.
2 Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat!
3 Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet!
4 Ezek adnak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást.
5 Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer,
6 és megérti a példázatot és a hasonlatot, a bölcsek szavait és találós kérdéseit.
7 Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.
Read full chapter
Máté 4:1-22
Hungarian New Translation
Jézus megkísértése(A)
4 Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög.
2 Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.
3 Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta: "Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré."
4 Ő így válaszolt: "Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik."
5 Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította,
6 és így szólt hozzá: "Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Angyalainak parancsot ad, és azok tenyerükön hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe."
7 Jézus ezt mondta neki: "Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!"
8 Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét,
9 és ezt mondta neki: "Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem."
10 Ekkor így szólt hozzá Jézus: "Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!"
11 Ekkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki.
Jézus prédikálni kezd(B)
12 Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába.
13 Majd elhagyta Názáretet, elment, és letelepedett a tengerparti Kapernaumban, Zebulon és Naftáli területén,
14 hogy beteljesedjék az, amit Ézsaiás prófétált:
15 "Zebulon földje és Naftáli földje, a Tenger melléke, a Jordánon túl, pogányok Galileája!
16 A nép, amely a sötétségben lakott, nagy világosságot látott, és akik a halál földjén és árnyékában laktak, azoknak világosság támadt."
17 Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: "Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa."
Jézus elhívja első tanítványait(C)
18 Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátott két testvért, Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást, amint hálójukat a tengerbe vetették, mivel halászok voltak.
19 Így szólt hozzájuk: "Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket."
20 Ők pedig azonnal otthagyták hálóikat, és követték őt.
21 Miután tovább ment onnan, meglátott két másik testvért, Jakabot, a Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hajóban atyjukkal, Zebedeussal együtt rendezték hálóikat, és őket is elhívta.
22 Ők pedig azonnal otthagyták a hajót és atyjukat, és követték őt.
Read full chapter
1 Mózes 7:1-9:17
Hungarian New Translation
Az özönvíz kezdete
7 Akkor ezt mondta az Úr Nóénak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged látlak igaznak ebben a nemzedékben.
2 Minden tiszta állatból hetet-hetet vigyél magaddal, hímet és nőstényt. Azokból az állatokból, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényt.
3 Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy maradjon utódjuk az egész földön.
4 Mert hét nap múlva negyven nap és negyven éjjel tartó esőt bocsátok a földre, és eltörlök a föld színéről minden élőt, amelyet alkottam.
5 Nóé meg is tett mindent úgy, ahogyan az Úr megparancsolta neki.
6 Nóé hatszáz éves volt, amikor özönvíz lett a földön.
7 Bement tehát Nóé fiaival, feleségével és fiainak feleségeivel a bárkába az özönvíz elől.
8 A tiszta állatok közül, de a nem tiszta állatok közül is, a madarak és mindenféle földi csúszómászók közül
9 kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába: hím és nőstény, ahogyan megparancsolta Isten Nóénak.
10 A hetedik napon özönvíz lett a földön.
11 Nóé életének hatszázadik évében, a második hónap tizenhetedikén, fölfakadt ezen a napon a nagy mélység minden forrása, és megnyíltak az ég csatornái.
12 Negyven nap és negyven éjjel esett az eső a földre.
13 Még azon a napon bement Nóé és Nóé fiai, Sém, Hám és Jáfet, Nóé felesége és fiainak három felesége a bárkába,
14 és velük együtt mindenfajta élőlény, mindenféle állat és mindenféle csúszómászó, amely csak csúszik-mászik a földön, mindenfajta repdeső állat, madarak és szárnyasok.
15 Kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába mindenféle élőlényből.
16 Hím és nőstény ment be minden élőből; bementek, ahogyan Isten parancsolta. Az Úr pedig bezárta Nóé után az ajtót.
17 Amikor már negyven napja tartott az özönvíz a földön, annyira megnövekedett a víz, hogy elbírta a bárkát, és az fölemelkedett a földről.
18 A víz egyre áradt és növekedett a földön, úgyhogy a bárka a víz színén úszott.
19 A víz egyre erősebben áradt a földön, és elborította a legmagasabb hegyeket is az ég alatt.
20 Sőt tizenöt könyöknyit áradt a víz azután, hogy elborította a hegyeket.
21 Elpusztult minden test, amely a földön mozgott: madár, állat és vad, a földön nyüzsgő minden féreg és minden ember.
22 Minden meghalt, aminek az orrában élet lehelete volt, ami a szárazföldön élt.
23 Eltörölt Isten minden élőt, amely a föld színén volt, embert és állatot, csúszómászót és égi madarat. Mindent eltörölt a földről, csak Nóé maradt meg és azok, akik vele voltak a bárkában.
24 A víz százötven napig áradt a földön.
Az özönvíz vége
8 Isten azonban nem feledkezett meg Nóéról, sem azokról az élőlényekről, azokról az állatokról, amelyek vele voltak a bárkában. Szelet bocsátott Isten a földre, és a víz apadni kezdett.
2 Bezárultak a mélység forrásai és az ég csatornái; megszűnt esni az eső az égből.
3 Azután a víz egyre jobban visszahúzódott a földről, és százötven nap múlva leapadt a víz.
4 A bárka pedig a hetedik hónap tizenhetedik napján megfeneklett az Ararát-hegységben.
5 A víz állandóan fogyott a tizedik hónapig. A tizedik hónap első napján láthatókká váltak a hegyek csúcsai.
6 Negyven nap múlva kinyitotta Nóé a bárka ablakát, amelyet csinált,
7 és kiengedett egy hollót. Az újra meg újra kirepült, meg visszatért, amíg föl nem száradt a víz a földről.
8 Kiengedett egy galambot is, hogy lássa: vajon leapadt-e a víz a föld színéről.
9 De a galamb nem talált helyet a lábának, hogy leszállhasson, ezért visszatért hozzá a bárkába, mert víz borította az egész föld színét. Ő pedig kinyújtotta a kezét, megfogta és bevette magához a bárkába.
10 Várakozott még újabb hét napig, és ismét kiengedte a galambot a bárkából.
11 Estére megjött hozzá a galamb, és ekkor már egy leszakított olajfalevél volt a csőrében. Ebből tudta meg Nóé, hogy a víz leapadt a földről.
12 Várakozott még újabb hét napig, és kiengedte a galambot, de az már nem tért vissza hozzá.
13 A hatszázegyedik esztendőben, az első hónap első napjára fölszikkadt a víz a földről. Ekkor Nóé eltávolította a bárka födelét, és látta, hogy már megszikkadt a föld színe.
14 A második hónap huszonhetedik napjára megszáradt a föld.
Nóé hálaáldozata
15 Ekkor így szólt Isten Nóéhoz:
16 Jöjj ki a bárkából feleségeddel, fiaiddal és fiaid feleségeivel együtt!
17 Mindenféle élőlényt, amely csak veled van: madarat, állatot és minden földi csúszómászót hozz ki magaddal, hadd nyüzsögjenek a földön, szaporodjanak és sokasodjanak a földön!
18 Kijött tehát Nóé fiaival, feleségével és fiainak feleségeivel együtt.
19 Minden élőlény, minden csúszómászó, minden madár, minden, ami mozog a földön, csoportonként kijött a bárkából.
20 Azután oltárt épített Nóé az Úrnak, és vett minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és égőáldozatokat mutatott be az oltáron.
21 Amikor az Úr megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az Úr: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem.
22 Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.
Isten szövetsége a világgal
9 Isten megáldotta Nóét és fiait, és ezt mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet!
2 Féljen és rettegjen tőletek minden földi állat és minden égi madár, kezetekbe adom őket minden földi csúszómászóval és a tenger minden halával együtt.
3 Minden, ami mozog, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Nektek adom mindezt éppúgy, mint a zöld növényt.
4 De húst az éltető vérrel együtt ne egyetek!
5 A benneteket éltető vért pedig számon kérem. Minden élőlénytől számon kérem azt, az embertől is. Számon kérem az ember életét: egyik embertől a másikét.
6 Aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja. Mert Isten a maga képmására alkotta az embert.
7 Ti azért szaporodjatok, sokasodjatok, népesítsétek be a földet, sokasodjatok rajta!
8 Isten azt mondta Nóénak és fiainak:
9 Íme, szövetségre lépek veletek és utódaitokkal,
10 meg minden élőlénnyel, amely veletek van: madárral, állattal és minden földi élőlénnyel; mindennel, ami a bárkából kijött, minden földi élőlénnyel.
11 Szövetségre lépek veletek, és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására.
12 Majd azt mondta Isten: Ez a jele a szövetségnek, amit én szerzek veletek és minden élőlénnyel, amely veletek van, minden nemzedékkel, örökre:
13 szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök.
14 Amikor felhőt borítok a földre, és feltűnik az ív a felhőn,
15 akkor visszaemlékezem a szövetségre, amelyet kötöttem veletek és minden élőlénnyel, amely testben él, és nem lesz többé a víz özönvízzé minden test pusztulására.
16 Ha ott lesz az ív a felhőn, látni fogom és visszaemlékezem az örök szövetségre, amelyet Isten kötött minden élőlénnyel, amely testben él a földön.
17 Akkor ezt mondta Isten Nóénak: Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet minden földi élővel kötöttem.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society