4 Mózes 35:1-36:12
Hungarian New Translation
A léviták városai
35 Azután így beszélt az Úr Mózeshez Móáb síkságán, Jerikóval szemben, a Jordán mellett:
2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy a birtokukba kerülő örökségükből adjanak városokat a lévitáknak lakóhelyül. A városok körül levő legelőket is adjátok a lévitáknak.
3 Lakjanak ezekben a városokban, a legelőket pedig használják marhájuknak, jószáguknak és mindenféle állatuknak.
4 Azoknak a városoknak a legelői, amelyeket a lévitáknak adtok, a város falától kifelé körös-körül ezer könyöknyire terjedjenek.
5 Mérjétek a várostól kezdve a keleti oldalát kétezer könyöknek, a déli oldalát kétezer könyöknek, a nyugati oldalát kétezer könyöknek és az északi oldalát is kétezer könyöknek, úgyhogy a város középen legyen. Így mérjétek ki ezeknek a városoknak a legelőit.
6 Azok közül a városok közül, amelyeket a lévitáknak adtok, legyen hat menedékváros. Ezeket arra a célra jelöljétek ki, hogy oda menekülhessen a gyilkos. Rajtuk kívül negyvenkét várost adjatok.
7 Összesen tehát negyvennyolc várost adjatok a lévitáknak a hozzájuk tartozó legelőkkel együtt.
8 Úgy adjátok ki Izráel fiainak birtokából ezeket a városokat, hogy akinek több jutott, attól többet, akinek kevesebb, attól kevesebbet vegyetek el. Mindegyik törzs a neki jutó örökség nagysága szerint adjon városaiból a lévitáknak.
A menedékvárosok
9 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
10 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor átkeltek a Jordánon Kánaán földjére,
11 válasszatok ki olyan városokat, amelyek menedékvárosok legyenek. Oda meneküljön a gyilkos, ha nem szándékosan öl meg valakit.
12 Legyenek ezek a városok menedékül a vérbosszuló elől, hogy ne haljon meg a gyilkos, amíg oda nem áll a közösség elé ítéletre.
13 Hat várost jelöljetek ki magatoknak menedékvárosul.
14 Három várost jelöljetek ki a Jordánon innen, és három várost jelöljetek ki Kánaán földjén, és ezek menedékvárosok legyenek.
15 Legyen ez a hat város menedékül Izráel fiainak és a jövevényeknek, meg a köztük lakó zselléreknek, hogy oda menekülhessen mindenki, aki nem szándékosan ölt meg valakit.
16 Ha valaki úgy megüti vasszerszámmal a másikat, hogy belehal, gyilkos az, halállal kell lakolnia a gyilkosnak.
17 Ha valaki a kezébe kerülő kővel, amely halált okozhat, úgy megüti a másikat, hogy belehal, gyilkos az, halállal kell lakolnia a gyilkosnak.
18 Vagy ha valaki a kezébe kerülő faeszközzel, amely halált okozhat, úgy üti meg a másikat, hogy belehal, gyilkos az, halállal kell lakolnia a gyilkosnak.
19 Maga a vérbosszuló rokon ölje meg a gyilkost. Megölheti ott, ahol ráakad.
20 Ha valaki gyűlöletből ellöki a másikat, vagy ha szántszándékkal dobja meg úgy, hogy belehal,
21 vagy ha ellenséges indulatában kézzel üti meg a másikat úgy, hogy belehal, halállal kell lakolnia annak, aki megütötte, mert gyilkos az. A vérbosszuló megölheti a gyilkost ott, ahol ráakad.
22 De ha csak hirtelen, ellenséges indulat nélkül taszította el, vagy nem szántszándékkal dobta meg valamivel a másikat,
23 akár kővel, amely halált okozhat, de úgy ejtette rá a másikra, hogy nem látta, és az belehalt, pedig nem is volt ellensége, és nem kereste a vesztét,
24 akkor a közösség ítéljen a tettes és a vérbosszuló ügyében, ezek szerint a rendelkezések szerint.
25 Mentse meg a közösség a gyilkost a vérbosszulótól, és küldje vissza a közösség abba a menedékvárosba, ahova került. Lakjék ott, amíg meg nem hal a szent olajjal fölkent főpap.
26 De ha ki mer menni a gyilkos annak a menedékvárosnak a határából, amelybe menekült,
27 és rátalál a vérbosszuló annak a menedékvárosnak a határán kívül, akkor megölheti a vérbosszuló a gyilkost. Nem terheli vér,
28 mert annak a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. Csak a főpap halála után térhet vissza a gyilkos a saját földjére.
29 Ez legyen a törvényes eljárás nemzedékről nemzedékre minden lakóhelyeteken.
30 Ha egy ember agyonüt valakit, csak tanúk szavára szabad a gyilkost kivégezni. Egy tanú vallomása azonban nem elég a halálos ítélethez.
31 Nem szabad elfogadni váltságdíjat az olyan gyilkos életéért, aki halálra méltó bűnös, hanem halállal kell lakolnia.
32 Ha valaki menedékvárosba futott, attól nem szabad váltságdíjat elfogadni azért, hogy még a főpap halála előtt visszatérhessen, és a saját földjén lakhasson.
33 Ne szentségtelenítsétek meg azt a földet, amelyen laktok, mert a vér megszentségteleníti a földet, és a földnek nem lehet engesztelést szerezni a rajta kiontott vérért, csak annak a vérével, aki kiontotta.
34 Ne tegyétek tisztátalanná azt a földet, ahol laktok, és ahol én is lakozom, mert én, az Úr, Izráel fiai között lakozom.
Örökösödés leányágon
36 Előálltak a Gileád fiainak nemzetségéből való családfők - Gileád Manassé fiának, Mákírnak a fia volt, József fiai nemzetségeiből -, és beszéltek Mózes előtt, meg a vezető emberek, azaz Izráel fiainak a családfői előtt.
2 Ezt mondták: Neked, uram, azt parancsolta az Úr, hogy sorsvetéssel oszd ki ezt a földet örökségül Izráel fiainak. Neked, uram, azt is parancsolta az Úr, hogy testvérünknek, Celofhádnak az örökségét a leányainak add.
3 Ha azonban Izráel fiainak másik törzséből való emberhez mennek feleségül, akkor az ő örökségük elkerül a mi atyáink örökségéből, és odakerül annak a törzsnek az örökségéhez, ahova ők kerülnek, és így a nekünk sorsolt örökség kisebb lesz.
4 Sőt még ha elkövetkezik is az örömünnep éve Izráel fiainál, az ő örökségük akkor is ott marad annak a törzsnek az örökségénél, ahova kerültek. Így a mi atyáink törzsének örökségéből elkerül az ő örökségük.
5 Ekkor parancsot adott Mózes Izráel fiainak az Úr akarata szerint, és ezt mondta: Igazat mond József fiainak a törzse.
6 Ezt parancsolja az Úr Celofhád leányainak: Menjenek feleségül, ahova jónak látják, de csak olyanhoz mehetnek feleségül, aki atyjuk törzsének a nemzetségéből való.
7 Így nem kerül el Izráel fiainak az öröksége egyik törzsből a másik törzsbe. Izráel fiai közül mindenki ragaszkodjék atyái törzsének az örökségéhez.
8 Minden olyan leány, aki örökséget kap Izráel fiainak a törzseiben, csak olyanhoz menjen férjhez, aki atyai törzsének a nemzetségéből való, hogy Izráel fiai közül mindenki megtartsa ősi örökségét.
9 Ne kerüljön el egyik törzsből a másik törzsbe az örökség. Izráel fiainak törzseiből mindenki ragaszkodjék a maga örökségéhez.
10 Celofhád leányai úgy cselekedtek, ahogyan Mózesnek parancsolta az Úr.
11 Celofhád leányai, Mahlá, Tircá, Hoglá, Milká és Nóá a nagybátyjuk fiaihoz mentek feleségül.
12 József fiának, Manassénak a nemzetségéből való emberekhez mentek feleségül, és így örökségük megmaradt atyjuk nemzetségének a törzsénél.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society