Máté 8
Hungarian New Translation
Jézus meggyógyít egy leprást(A)
8 Amikor lejött a hegyről, nagy sokaság követte őt,
2 és íme, odament egy leprás, leborult előtte, és ezt mondta: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz."
3 Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és ezt mondta: "Akarom. Tisztulj meg!" És a lepra azonnal letisztult róla.
4 Ekkor így szólt hozzá Jézus: "Vigyázz, senkinek se szólj, hanem menj el, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld fel az áldozati ajándékot, amelyet Mózes elrendelt, bizonyságul nekik."
Jézus meggyógyítja a kapernaumi százados szolgáját(B)
5 Amikor Jézus Kapernaumba érkezett, odament hozzá egy százados, és kérte:
6 "Uram, a szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyű kínjai vannak."
7 Jézus így szólt hozzá: "Elmegyek, és meggyógyítom."
8 De a százados ezt felelte rá: "Uram, nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám.
9 Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim. Mondom az egyiknek: Menj el! - és elmegy, a másiknak: Jöjj ide! - és idejön, vagy szólok a szolgámnak: tedd meg ezt! - és megteszi."
10 Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: "Bizony, mondom néktek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izráelben.
11 De mondom néktek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában;
12 akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat, kivettetnek a külső sötétségre, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."
13 A századosnak pedig ezt mondta Jézus: "Menj el, és legyen a te hited szerint." És meggyógyult a szolga még abban az órában.
Jézus meggyógyítja Péter anyósát(C)
14 Amikor Jézus Péter házába ment, látta, hogy annak anyósa fekszik és lázas.
15 Jézus megérintette a kezét, és elhagyta az asszonyt a láz, az pedig felkelt, és szolgált neki.
Jézus sok beteget meggyógyít(D)
16 Amikor este lett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szóval űzte ki a tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított,
17 hogy beteljesedjenek az Ézsaiás próféta által mondottak: "Erőtlenségünket ő vette el, és betegségeinket ő hordozta."
Jézus követése(E)
18 Amikor Jézus meglátta maga körül a sokaságot, úgy rendelkezett, hogy keljenek át a túlsó partra.
19 Egy írástudó odament, és így szólt hozzá: "Mester, követlek, akárhová mégy."
20 Jézus így válaszolt: "A rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak van fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania."
21 Egy másik tanítvány pedig ezt mondta neki: "Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat."
22 De Jézus így szólt hozzá: "Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat!"
Jézus lecsendesíti a tengert(F)
23 Amikor beszállt a hajóba, követték őt a tanítványai.
24 És íme, nagy vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hajót elborították a hullámok. Ő pedig aludt.
25 Tanítványai odamentek hozzá, felébresztették, és ezt mondták: "Uram, ments meg minket, elveszünk!"
26 De ő így szólt hozzájuk: "Mit féltek, ti kicsinyhitűek?" Majd felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és nagy csend lett.
27 Az emberek pedig elcsodálkoztak, és ezt mondták: "Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?"
Jézus meggyógyít két gadarai megszállottat(G)
28 Amikor a túlsó partra, a gadaraiak földjére ért, két megszállott ment elé, akik a sírboltokból jöttek elő, és nagyon veszélyesek voltak; annyira, hogy senki sem tudott miattuk végigmenni azon az úton.
29 És egyszerre felkiáltottak: "Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket?"
30 Tőlük távolabbra volt egy legelésző disznónyáj,
31 azért ezt kérték tőle az ördögök: "Ha kiűzöl minket, küldj a disznónyájba."
32 Ő pedig ezt mondta nekik: "Menjetek!" Akkor azok előjöttek, és belementek a disznókba. És íme, a meredekről a tengerbe rohant az egész nyáj, és beleveszett a vízbe.
33 A pásztorok pedig elfutottak, bementek a városba, és elhíreszteltek mindent, azt is, ami a megszállottakkal történt.
34 Akkor azután az egész város kiment Jézus elé, és amikor meglátták, kérték, hogy távozzék el határukból.
Máté 8
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Akarom, gyógyulj meg!(A)
8 Miután Jézus lejött a hegyről, nagy tömeg követte. 2 Ekkor odalépett hozzá egy leprás férfi, leborult előtte, és ezt mondta: „Uram, ha akarod, te meg tudsz gyógyítani engem!”
3 Akkor Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette, és így válaszolt: „Igen, akarom! Gyógyulj meg!” Ekkor a férfiról azonnal eltűnt a lepra. 4 Jézus ezt mondta neki: „Vigyázz, senkinek se beszélj erről! Menj, és mutasd meg magad a papnak![a] Azután vidd fel az áldozatot, ahogy Mózes megparancsolta, hogy bizonyíték legyen a számukra!”
A római százados hite(B)
5 Amikor Jézus Kapernaumba ért, egy római százados lépett hozzá, és így könyörögött: 6 „Uram, a szolgám megbénult, otthon fekszik, és nagy fájdalmai vannak.”
7 „Megyek, és meggyógyítom” — válaszolta Jézus.
8 A százados azonban így felelt: „Uram, nem vagyok rá méltó, hogy a házamba jöjj. Elég, ha szólsz egy szót, és meggyógyul a szolgám. 9 A feletteseimnek vagyok alárendelve, s ők felhatalmaztak arra, hogy a katonáimnak parancsoljak. Ha azt mondom az egyiknek: »Menj el!« — az el is megy. Vagy, ha szólok a másiknak: »Gyere ide!« — az odajön hozzám. És ha azt mondom a szolgámnak: »Tedd meg ezt!« — az meg is teszi.”
10 Ezen a válaszon Jézus nagyon elcsodálkozott, és ezt mondta azoknak, akik őt követték: „Igazán mondom nektek: egész Izráelben nem találtam ilyen nagy hitet senkiben. 11 Bizony, sokan eljönnek majd az egész világról, kelettől nyugatig a nemzetek közül, és asztalhoz ülnek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal együtt Isten Királyságában. 12 Akik pedig arra születtek, hogy a Királyság örökösei legyenek, azokat kidobják a külső sötétségbe, ahol fájdalmukban sírnak majd és a fogukat csikorgatják.”
13 Majd a századoshoz fordult: „Menj haza nyugodtan! Legyen meg, amit kértél, a hited szerint!” Ezzel egy időben a százados szolgája valóban meggyógyult.
Ő hordozta betegségeinket(C)
14 Egyszer Jézus Péter házába érkezett, és látta, hogy Péter anyósa lázas betegen fekszik. 15 Jézus megfogta a beteg kezét, akinek azonnal elmúlt a láza. Föl is kelt az asszony, és megvendégelte Jézust.
16 Amikor leszállt az este, sok olyan embert vittek hozzá, akikben gonosz szellemek laktak. Jézus egy szavával kiűzte a gonosz szellemeket, és minden beteget meggyógyított. 17 Így teljesedett be, amit Ézsaiás próféta mondott:
„Ő vette el gyengeségeinket,
és ő hordozta betegségeinket.”[b]
Te csak kövess engem!(D)
18 Amikor Jézus látta, milyen sokan gyűltek köré, szólt a tanítványainak, hogy evezzenek át a tó túlsó partjára. 19 Ekkor azonban egy törvénytanító lépett hozzá, és ezt mondta: „Mester, követni foglak téged, akárhová mész.”
20 Jézus így válaszolt: „A rókáknak van tanyájuk, az égi madaraknak is van fészkük, de az Emberfiának nincs hol lehajtania a fejét.”
21 Egyszer az egyik tanítványa azt kérte Jézustól: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat!”[c]
22 Jézus azonban így válaszolt: „Te csak kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy temessék el a halottaikat!”
Jézus lecsendesíti a vihart(E)
23 Jézus beszállt egy bárkába, tanítványai pedig követték. 24 Miután eltávolodtak a parttól, hirtelen akkora vihar támadt, hogy a hullámok majdnem elborították a bárkát. Eközben Jézus aludt. 25 Tanítványai odamentek hozzá, és ezzel ébresztették fel: „Uram, ments meg bennünket! Mindjárt elmerülünk!”
26 Jézus így válaszolt: „Miért féltek, kishitűek?” Azután felállt, ráparancsolt a szélre és a tóra. Ekkor elállt a szél, elsimultak a hullámok, és nagy csend lett.
27 A tanítványok csodálkozva kérdezték: „Kicsoda ez, hogy még a szél és a víz is engedelmeskedik neki?”
Kiűzi a gonosz szellemek seregét(F)
28 Amikor Jézus megérkezett a túlsó partra, Gadara[d] vidékére, két ember jött elé, akikben gonosz szellemek laktak. A sírbarlangokban tanyáztak, és olyan veszélyesek voltak, hogy senki sem járhatott miattuk azon az úton. 29 Így kiabáltak: „Mi közöd hozzánk, Isten Fia?! Azért jöttél, hogy idő előtt megkínozz bennünket?”
30 A távolban egy nagy disznókonda legelt. 31 A gonosz szellemek ekkor azt kérték Jézustól: „Ha kiűzöl minket, küldj azokba a disznókba!”
32 „Menjetek!” — válaszolta ő. Akkor a gonosz szellemek elhagyták azt a két embert, és bementek a disznókba. Azok pedig mind egy szálig lerohantak a meredek lejtőn, egyenesen a tóba, és belefulladtak a vízbe. 33 Ekkor a pásztorok, akik a disznókat őrizték, elfutottak a városba, és elmondtak mindent — azt is, ami a két megszállottal történt. 34 A város egész lakossága kiment, hogy Jézussal találkozzon. Amikor meglátták, kérték, hogy menjen el arról a vidékről.
Footnotes
- Máté 8:4 mutasd meg magad a papnak Mózes törvénye szerint a papnak kell megítélnie, hogy valaki igazán meggyógyult-e a leprából.
- Máté 8:17 Idézet: Ézs 53:4.
- Máté 8:21 előbb… apámat Valószínűleg azt jelenti, hogy ez a tanítvány előbb szeretne visszatérni a szüleihez, és ott maradni, amíg az apja él. Csak akkor csatlakozna Jézushoz, ha már megkapta az örökségét.
- Máté 8:28 Gadara Néhány görög kéziratban „Garasa”, illetve „Gergesa” olvasható.
Matthieu 8
La Bible du Semeur
L’Évangile et l’autorité de Jésus
Jésus guérit les malades(A)
8 Quand Jésus descendit de la montagne, une foule nombreuse le suivit. 2 Et voici qu’un lépreux s’approcha et se prosterna devant lui en disant : Seigneur, si tu le veux, tu peux me rendre pur[a].
3 Jésus tendit la main et le toucha en disant : Je le veux, sois pur.
Aussitôt, il fut purifié de sa lèpre.
4 – Attention, lui dit Jésus, ne le dis à personne ; mais va te faire examiner par le prêtre et apporte l’offrande prescrite par Moïse. Cela leur servira de témoignage[b].
(Lc 7.1-10)
5 Jésus entrait à Capernaüm, quand un officier romain l’aborda. 6 Il le supplia : Seigneur, mon serviteur est couché chez moi, il est paralysé, il souffre terriblement.
7 – Je vais chez toi, lui répondit Jésus, et je le guérirai.
8 – Seigneur, dit alors l’officier, je ne remplis pas les conditions[c] pour te recevoir dans ma maison, mais tu n’as qu’un mot à dire et mon serviteur sera guéri. 9 Car, moi-même, je suis un officier subalterne, mais j’ai des soldats sous mes ordres, et quand je dis à l’un : « Va ! », il va. Quand je dis à un autre : « Viens ! », il vient. Quand je dis à mon esclave : « Fais ceci ! », il le fait.
10 En entendant cela, Jésus fut rempli d’admiration et, s’adressant à ceux qui le suivaient, il dit : Vraiment, je vous l’assure : chez personne, en Israël, je n’ai trouvé une telle foi ! 11 Je vous le déclare : beaucoup viendront de l’Orient et de l’Occident et prendront place à table auprès d’Abraham, d’Isaac et de Jacob, dans le royaume des cieux. 12 Mais ceux qui devaient hériter du royaume, ceux-là seront jetés dans les ténèbres du dehors. Là, il y aura des pleurs et d’amers regrets.
13 Puis Jésus dit à l’officier : Rentre chez toi et qu’il te soit fait selon ce que tu as cru. Et, à l’heure même, son serviteur fut guéri.
Il a porté nos maladies(B)
14 Jésus se rendit alors à la maison de Pierre. Il trouva la belle-mère de celui-ci alitée, avec une forte fièvre. 15 Il lui prit la main, et la fièvre la quitta. Alors elle se leva et se mit à le servir.
16 Le soir venu, on lui amena beaucoup de gens qui étaient sous l’emprise de démons : par sa parole, il chassa ces esprits mauvais. Il guérit aussi tous les malades. 17 Ainsi s’accomplissait cette parole du prophète Esaïe :
Il s’est chargé de nos infirmités
et il a porté nos maladies[d] .
L’engagement total du disciple(C)
18 Lorsque Jésus se vit entouré d’une foule nombreuse, il donna ordre à ses disciples de passer de l’autre côté du lac. 19 Un spécialiste de la Loi s’approcha et lui dit : Maître, je te suivrai partout où tu iras.
20 Jésus lui répondit : Les renards ont des tanières et les oiseaux du ciel des nids ; mais le Fils de l’homme n’a pas d’endroit où reposer sa tête.
21 – Seigneur, lui dit un autre qui était de ses disciples, permets-moi d’aller d’abord enterrer mon père.
22 Mais Jésus lui répondit : Suis-moi et laisse à ceux qui sont morts le soin d’enterrer leurs morts.
Plus fort que la tempête(D)
23 Il monta dans un bateau et ses disciples le suivirent. 24 Tout à coup, une grande tempête se leva sur le lac et les vagues passaient par-dessus le bateau. Pendant ce temps, Jésus dormait. 25 Les disciples s’approchèrent de lui et le réveillèrent en criant : Seigneur, sauve-nous, nous sommes perdus !
26 – Pourquoi avez-vous si peur ? leur dit-il. Votre foi est bien petite !
Alors il se leva, parla sévèrement au vent et au lac, et il se fit un grand calme.
27 Saisis d’étonnement, ceux qui étaient présents disaient : Quel est donc cet homme pour que même les vents et le lac lui obéissent ?
Plus fort que les démons(E)
28 Quand il fut arrivé de l’autre côté du lac, dans la région de Gadara[e], deux hommes qui étaient sous l’emprise de démons sortirent des tombeaux et vinrent à sa rencontre. Ils étaient si dangereux que personne n’osait plus passer par ce chemin. 29 Et voici qu’ils se mirent à crier : Que nous veux-tu, Fils de Dieu ? Es-tu venu nous tourmenter avant le temps ?
30 Or, il y avait, à quelque distance de là, un grand troupeau de porcs[f] en train de paître. 31 Les démons supplièrent Jésus : Si tu veux nous chasser, envoie-nous dans ce troupeau de porcs.
32 – Allez ! leur dit-il.
Les démons sortirent de ces deux hommes et entrèrent dans les porcs. Aussitôt, tout le troupeau s’élança du haut de la pente et se précipita dans le lac, et toutes les bêtes périrent noyées.
33 Les gardiens du troupeau s’enfuirent, coururent à la ville et allèrent raconter tout ce qui s’était passé, en particulier ce qui était arrivé aux deux hommes qui étaient sous l’emprise de démons. 34 Là-dessus, tous les habitants de la ville sortirent à la rencontre de Jésus et, quand ils le virent, le supplièrent de quitter leur territoire.
Footnotes
- 8.2 C’est-à-dire tu peux me guérir. La lèpre rendait rituellement impur ; demander à être purifié équivalait à demander la guérison.
- 8.4 Autres traductions : cela leur prouvera qui je suis ou cela prouvera à tous que tu es guéri ou cela prouvera à tous mon respect de la Loi.
- 8.8 Ou : je ne suis pas digne (voir 3.11). L’officier romain savait sans doute que la tradition ne permettait pas aux Juifs de pénétrer dans la maison d’un non-Juif.
- 8.17 Es 53.4.
- 8.28 Gadara se trouvait en territoire non juif, à 10 kilomètres au sud-est du lac de Galilée.
- 8.30 Le porc était, selon la Loi de Moïse, un animal impur (Lv 11.7). Seuls les non-Juifs élevaient des porcs.
Matthieu 8
Louis Segond
8 Lorsque Jésus fut descendu de la montagne, une grande foule le suivit.
2 Et voici, un lépreux s'étant approché se prosterna devant lui, et dit: Seigneur, si tu le veux, tu peux me rendre pur.
3 Jésus étendit la main, le toucha, et dit: Je le veux, sois pur. Aussitôt il fut purifié de sa lèpre.
4 Puis Jésus lui dit: Garde-toi d'en parler à personne; mais va te montrer au sacrificateur, et présente l'offrande que Moïse a prescrite, afin que cela leur serve de témoignage.
5 Comme Jésus entrait dans Capernaüm, un centenier l'aborda,
6 le priant et disant: Seigneur, mon serviteur est couché à la maison, atteint de paralysie et souffrant beaucoup.
7 Jésus lui dit: J'irai, et je le guérirai.
8 Le centenier répondit: Seigneur, je ne suis pas digne que tu entres sous mon toit; mais dis seulement un mot, et mon serviteur sera guéri.
9 Car, moi qui suis soumis à des supérieurs, j'ai des soldats sous mes ordres; et je dis à l'un: Va! et il va; à l'autre: Viens! et il vient; et à mon serviteur: Fais cela! et il le fait.
10 Après l'avoir entendu, Jésus fut dans l'étonnement, et il dit à ceux qui le suivaient: Je vous le dis en vérité, même en Israël je n'ai pas trouvé une aussi grande foi.
11 Or, je vous déclare que plusieurs viendront de l'orient et de l'occident, et seront à table avec Abraham, Isaac et Jacob, dans le royaume des cieux.
12 Mais les fils du royaume seront jetés dans les ténèbres du dehors, où il y aura des pleurs et des grincements de dents.
13 Puis Jésus dit au centenier: Va, qu'il te soit fait selon ta foi. Et à l'heure même le serviteur fut guéri.
14 Jésus se rendit ensuite à la maison de Pierre, dont il vit la belle-mère couchée et ayant la fièvre.
15 Il toucha sa main, et la fièvre la quitta; puis elle se leva, et le servit.
16 Le soir, on amena auprès de Jésus plusieurs démoniaques. Il chassa les esprits par sa parole, et il guérit tous les malades,
17 afin que s'accomplît ce qui avait été annoncé par Ésaïe, le prophète: Il a pris nos infirmités, et il s'est chargé de nos maladies.
18 Jésus, voyant une grande foule autour de lui, donna l'ordre de passer à l'autre bord.
19 Un scribe s'approcha, et lui dit: Maître, je te suivrai partout où tu iras.
20 Jésus lui répondit: Les renards ont des tanières, et les oiseaux du ciel ont des nids; mais le Fils de l'homme n'a pas où reposer sa tête.
21 Un autre, d'entre les disciples, lui dit: Seigneur, permets-moi d'aller d'abord ensevelir mon père.
22 Mais Jésus lui répondit: Suis-moi, et laisse les morts ensevelir leurs morts.
23 Il monta dans la barque, et ses disciples le suivirent.
24 Et voici, il s'éleva sur la mer une si grande tempête que la barque était couverte par les flots. Et lui, il dormait.
25 Les disciples s'étant approchés le réveillèrent, et dirent: Seigneur, sauve-nous, nous périssons!
26 Il leur dit: Pourquoi avez-vous peur, gens de peu de foi? Alors il se leva, menaça les vents et la mer, et il y eut un grand calme.
27 Ces hommes furent saisis d'étonnement: Quel est celui-ci, disaient-ils, à qui obéissent même les vents et la mer?
28 Lorsqu'il fut à l'autre bord, dans le pays des Gadaréniens, deux démoniaques, sortant des sépulcres, vinrent au-devant de lui. Ils étaient si furieux que personne n'osait passer par là.
29 Et voici, ils s'écrièrent: Qu'y a-t-il entre nous et toi, Fils de Dieu? Es-tu venu ici pour nous tourmenter avant le temps?
30 Il y avait loin d'eux un grand troupeau de pourceaux qui paissaient.
31 Les démons priaient Jésus, disant: Si tu nous chasses, envoie-nous dans ce troupeau de pourceaux.
32 Il leur dit: Allez! Ils sortirent, et entrèrent dans les pourceaux. Et voici, tout le troupeau se précipita des pentes escarpées dans la mer, et ils périrent dans les eaux.
33 Ceux qui les faisaient paître s'enfuirent, et allèrent dans la ville raconter tout ce qui s'était passé et ce qui était arrivé aux démoniaques.
34 Alors toute la ville sortit à la rencontre de Jésus; et, dès qu'ils le virent, ils le supplièrent de quitter leur territoire.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.