A magvető^(A)

13 Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján.

² Nagy sokaság gyűlt össze körülötte, ezért beszállt egy hajóba, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt.

³ Aztán sok mindenre tanította őket példázatokkal: "Íme, kiment a magvető vetni,

⁴ és vetés közben néhány mag az útfélre esett, aztán jöttek a madarak, és felkapkodták.

⁵ Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben;

⁶ de amikor a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak.

⁷ Mások tövisek közé estek, és amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket.

⁸ A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.

⁹ Akinek van füle, hallja!"

¹⁰ A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: "Miért beszélsz nekik példázatokban?"

¹¹ Ő így válaszolt: "Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg.

¹² Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van.

¹³ Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek."

¹⁴ "Beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek!

¹⁵ Mert megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket."

¹⁶ "A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall.

¹⁷ Bizony, mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amit láttok, de nem látták, és hallani, amit hallotok, de nem hallották."

¹⁸ "Ti tehát halljátok meg a magvető példázatát!

¹⁹ Amikor valaki hallja a mennyek országának igéjét, és nem érti, eljön a gonosz, és elragadja azt, ami szívébe van vetve: ez olyan, mint akinél az útfélre hullott a mag.

²⁰ Akinél pedig sziklás talajra hullott, az hallja az igét, és azonnal örömmel fogadja,

²¹ de nem gyökerezik meg benne, ezért csak ideig való, s amint nyomorúság vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal eltántorodik.

²² Akinél pedig tövisek közé hullott, hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és nem hoz termést.

²³ Akinél pedig jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit."

A magvető^(A)

4 Ismét tanítani kezdett a tengerparton, és igen nagy sokaság gyülekezett hozzá, ezért hajóba szállva a tengeren tartózkodott; az egész sokaság pedig a tengerparton volt.

² Sokat tanította őket példázatokban; és ezt mondta nekik tanítás közben:

³ "Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni,

⁴ és történt vetés közben, hogy egyik mag az útfélre esett, de jöttek a madarak, és felkapkodták.

⁵ Másik meg a sziklás helyre esett, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtott, mert nem volt mélyen a földben;

⁶ amikor pedig felkelt a nap, megperzselődött, és mivel nem volt gyökere, kiszáradt.

⁷ Egy másik a tövisek közé esett, de a tövisek megnőttek, megfojtották, és így nem hozott termést.

⁸ A többi pedig a jó földbe esett, és termést hozott, miután kikelt és szárba szökkent, és meghozta egyik a harmincszorosát, másik a hatvanszorosát, sőt némelyik a százszorosát is."

⁹ Majd hozzátette: "Akinek van füle a hallásra, hallja!"

¹⁰ Amikor egyedül maradt, a körülötte levők a tizenkettővel együtt megkérdezték őt a példázatokról.

¹¹ Jézus így szólt hozzájuk: "Nektek megadatott az Isten országának titka, de a kívülvalóknak minden példázatokban adatik;

¹² hogy akik néznek, nézzenek ugyan, de ne lássanak, és akik hallanak, halljanak ugyan, de ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és bűneik meg ne bocsáttassanak."

¹³ Azután így szólt hozzájuk: "Nem értitek ezt a példázatot? Akkor hogyan fogjátok megérteni a többit?

¹⁴ A magvető az igét veti.

¹⁵ Akik az útfélen vannak: oda hull az ige; de amikor meghallják, azonnal jön a Sátán, és kiragadja a beléjük vetett igét.

¹⁶ Akiknél a mag a sziklás talajra hullott: amikor meghallják az igét, azonnal örömmel fogadják,

¹⁷ de nem gyökerezik meg bennük, ezért csak ideig való, és ha nyomorúságot vagy üldözést kell szenvedniük az ige miatt, azonnal eltántorodnak.

¹⁸ Másoknál a tövisek közé hullott a mag: ezek meghallják az igét,

¹⁹ de e világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtja az igét, úgyhogy ez sem hoz termést.

²⁰ Akiknél a jó földbe hullott a mag: ezek hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harmincszoros, a másik hatvanszoros és némelyik százszoros termést hoz."