Add parallel Print Page Options

22 Elvitték őt a Golgota nevű helyre, ami ezt jelenti: Koponya-hely,

23 és mirhás bort adtak neki; de ő nem fogadta el.

24 Ekkor keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy ki mit kapjon.

25 Kilenc óra volt, amikor megfeszítették.

26 Felirat is volt a kereszten az ellene emelt vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA.

27 Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig bal keze felől.

28 (És így teljesedett be az Írás, amely ezt mondja: "És bűnösök közé számlálták.")

29 Az arra járók fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: "Nosza te, aki lerombolod a templomot, és felépíted három nap alatt,

30 mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!"

31 Hasonlóan csúfolódtak a főpapok is maguk között az írástudókkal együtt, és így szóltak: "Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni.

32 A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk." Azok is gyalázták, akik vele együtt voltak megfeszítve.

Read full chapter

16 Ekkor kiszolgáltatta őt nekik, hogy megfeszítsék.

Jézus megfeszítése(A)

16 Átvették tehát Jézust,

17 ő pedig maga vitte a keresztet, és kiért az úgynevezett Koponya-helyhez, amelyet héberül Golgotának neveznek.

18 Ott megfeszítették őt, és vele másik kettőt, jobbról és balról, középen pedig Jézust.

19 Pilátus feliratot is készíttetett, és rátétette a keresztre. Ez volt ráírva: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.

20 A zsidók közül sokan olvasták ezt a feliratot, amely héberül, latinul és görögül volt írva, ugyanis közel volt a városhoz az a hely, ahol megfeszítették Jézust.

21 A zsidók főpapjai akkor szóltak Pilátusnak: "Ne azt írd: A zsidók királya! - hanem ahogyan ő mondotta: A zsidók királya vagyok."

22 Pilátus így válaszolt: "Amit megírtam, megírtam."

23 A katonák pedig, amikor megfeszítették Jézust, fogták felsőruháit, elosztották négy részre, mindegyik katonának egy részt. Fogták köntösét is, amely varratlan volt, felülről végig egybeszőve.

24 Ekkor ezt mondták egymásnak: "Ne hasítsuk el, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!" Így teljesedett be az Írás: "Elosztották ruháimat maguk között, és köntösömre sorsot vetettek." Ezt tették a katonák.

Read full chapter