Márk 4
Hungarian New Translation
A magvető(A)
4 Ismét tanítani kezdett a tengerparton, és igen nagy sokaság gyülekezett hozzá, ezért hajóba szállva a tengeren tartózkodott; az egész sokaság pedig a tengerparton volt.
2 Sokat tanította őket példázatokban; és ezt mondta nekik tanítás közben:
3 "Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni,
4 és történt vetés közben, hogy egyik mag az útfélre esett, de jöttek a madarak, és felkapkodták.
5 Másik meg a sziklás helyre esett, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtott, mert nem volt mélyen a földben;
6 amikor pedig felkelt a nap, megperzselődött, és mivel nem volt gyökere, kiszáradt.
7 Egy másik a tövisek közé esett, de a tövisek megnőttek, megfojtották, és így nem hozott termést.
8 A többi pedig a jó földbe esett, és termést hozott, miután kikelt és szárba szökkent, és meghozta egyik a harmincszorosát, másik a hatvanszorosát, sőt némelyik a százszorosát is."
9 Majd hozzátette: "Akinek van füle a hallásra, hallja!"
10 Amikor egyedül maradt, a körülötte levők a tizenkettővel együtt megkérdezték őt a példázatokról.
11 Jézus így szólt hozzájuk: "Nektek megadatott az Isten országának titka, de a kívülvalóknak minden példázatokban adatik;
12 hogy akik néznek, nézzenek ugyan, de ne lássanak, és akik hallanak, halljanak ugyan, de ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és bűneik meg ne bocsáttassanak."
13 Azután így szólt hozzájuk: "Nem értitek ezt a példázatot? Akkor hogyan fogjátok megérteni a többit?
14 A magvető az igét veti.
15 Akik az útfélen vannak: oda hull az ige; de amikor meghallják, azonnal jön a Sátán, és kiragadja a beléjük vetett igét.
16 Akiknél a mag a sziklás talajra hullott: amikor meghallják az igét, azonnal örömmel fogadják,
17 de nem gyökerezik meg bennük, ezért csak ideig való, és ha nyomorúságot vagy üldözést kell szenvedniük az ige miatt, azonnal eltántorodnak.
18 Másoknál a tövisek közé hullott a mag: ezek meghallják az igét,
19 de e világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtja az igét, úgyhogy ez sem hoz termést.
20 Akiknél a jó földbe hullott a mag: ezek hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harmincszoros, a másik hatvanszoros és némelyik százszoros termést hoz."
A lámpás és a mérték(B)
21 Ezután így szólt hozzájuk: Vajon azért veszik-e elő a lámpást, hogy a véka alá tegyék, vagy az ágy alá? Nem azért, hogy a lámpatartóba tegyék?
22 Mert nincs semmi rejtett dolog, ami ki ne derülne, és semmi titok, ami napfényre ne jutna.
23 Ha valakinek van füle a hallásra, hallja!"
24 Ezt is mondta nekik: "Vigyázzatok, hogy mit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek, sőt ráadást is adnak.
25 Mert akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van."
A magától növekedő vetés
26 Jézus ezt is mondta: "Úgy van az Isten országa, mint amikor az ember elvetette a magot a földbe,
27 azután alszik és felkel, éjjel és nappal: a mag sarjad és nő, ő pedig nem tudja, hogyan.
28 Magától terem a föld, először zöld sarjat, azután kalászt, azután érett magot a kalászban.
29 Amikor pedig a termés engedi, azonnal nekiereszti a sarlót, mert itt az aratás."
A mustármag(C)
30 Majd így folytatta: "Mihez hasonlítsuk az Isten országát, vagy milyen példázatba foglaljuk?
31 Olyan, mint a mustármag: mikor elvetik a földbe, kisebb minden magnál a földön,
32 miután pedig elvetették, megnő és nagyobb lesz minden veteménynél, és olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészket rakhatnak az égi madarak."
33 Még sok hasonló példázatban hirdette nekik az igét úgy, amint megérthették.
34 Példázat nélkül nem is szólt hozzájuk, maguk között azonban tanítványainak megmagyarázott mindent.
Jézus lecsendesíti a tengert(D)
35 Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk: "Menjünk át a túlsó partra."
36 Miután tehát elbocsátották a sokaságot, magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is voltak a nyomában.
37 Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni.
38 Ő pedig a hajó hátsó részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?"
39 Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: "Hallgass el, némulj meg!" És elállt a vihar, és nagy csendesség lett.
40 Akkor ezt mondta nekik: "Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?"
41 Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: "Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?"
Mark 4
English Standard Version
The Parable of the Sower
4 Again (A)he began to teach beside the sea. And a very large crowd gathered about him, (B)so that he got into a boat and sat in it on the sea, and the whole crowd was beside the sea on the land. 2 And (C)he was teaching them many things in parables, and in his teaching he said to them: 3 “Listen! Behold, (D)a sower went out to sow. 4 And as he sowed, some seed fell along the path, and the birds came and devoured it. 5 Other seed fell on rocky ground, where it did not have much soil, and immediately it sprang up, since it had no depth of soil. 6 And (E)when the sun rose, it was scorched, and since it had no root, (F)it withered away. 7 Other seed fell among (G)thorns, and the thorns grew up and choked it, and it yielded no grain. 8 And other seeds fell into good soil and produced grain, growing up and increasing and yielding thirtyfold and sixtyfold and (H)a hundredfold.” 9 And he said, (I)“He who has ears to hear, let him hear.”
The Purpose of the Parables
10 And (J)when he was alone, those around him with the twelve asked him about the parables. 11 And he said to them, (K)“To you has been given (L)the secret of the kingdom of God, but for (M)those outside everything is in parables, 12 (N)so that
“‘they (O)may indeed see but not perceive,
and may indeed hear but not understand,
lest they (P)should turn and be forgiven.’”
13 (Q)And he said to them, “Do you not understand this parable? How then will you understand all the parables? 14 (R)The sower sows (S)the word. 15 And these are the ones along the path, where the word is sown: when they hear, Satan immediately comes and takes away the word that is sown in them. 16 And these are the ones sown on rocky ground: the ones who, when they hear the word, immediately receive it (T)with joy. 17 And they have no root in themselves, but (U)endure for a while; then, when tribulation or persecution arises on account of the word, immediately (V)they fall away.[a] 18 And others are the ones sown among thorns. They are those who hear the word, 19 but (W)the cares of (X)the world and (Y)the deceitfulness of riches and the desires for other things enter in and choke the word, and it proves unfruitful. 20 But those that were sown on the good soil are the ones who hear the word and accept it and (Z)bear fruit, (AA)thirtyfold and sixtyfold and a hundredfold.”
A Lamp Under a Basket
21 (AB)And he said to them, (AC)“Is a lamp brought in to be put under a basket, or under a bed, and not on a stand? 22 (AD)For nothing is hidden except to be made manifest; nor is anything secret except to come to light. 23 (AE)If anyone has ears to hear, let him hear.” 24 And he said to them, “Pay attention to what you hear: (AF)with the measure you use, it will be measured to you, and still more will be added to you. 25 (AG)For to the one who has, more will be given, and from the one who has not, even what he has will be taken away.”
The Parable of the Seed Growing
26 And he said, (AH)“The kingdom of God is as if a man should scatter seed on the ground. 27 He sleeps and rises night and day, and the seed sprouts and grows; (AI)he knows not how. 28 The earth produces by itself, first the blade, then the ear, then the full grain in the ear. 29 But when the grain is ripe, at once (AJ)he puts in the sickle, because the harvest has come.”
The Parable of the Mustard Seed
30 (AK)And he said, “With what can we compare the kingdom of God, or what parable shall we use for it? 31 It is like (AL)a grain of mustard seed, which, when sown on the ground, is the smallest of all the seeds on earth, 32 yet when it is sown it grows up and becomes larger than all the garden plants and puts out large branches, so that the birds of the air can make nests in its shade.”
33 (AM)With many such parables he spoke (AN)the word to them, (AO)as they were able to hear it. 34 He did not speak to them (AP)without a parable, but (AQ)privately to his own disciples he (AR)explained everything.
Jesus Calms a Storm
35 (AS)On that day, when evening had come, he said to them, “Let us go across to the other side.” 36 And leaving the crowd, they took him with them in the boat, just as he was. And other boats were with him. 37 And a great windstorm arose, and the waves (AT)were breaking into the boat, so that the boat was already filling. 38 But he was in the stern, asleep on the cushion. And they woke him and said to him, “Teacher, do you not care that we are perishing?” 39 And he awoke and (AU)rebuked the wind and said to the sea, “Peace! Be still!” And the wind ceased, and (AV)there was a great calm. 40 He said to them, “Why are you (AW)so afraid? Have you still no faith?” 41 And they were filled with great fear and said to one another, (AX)“Who then is this, that even (AY)the wind and the sea obey him?”
Footnotes
- Mark 4:17 Or stumble
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society
The ESV® Bible (The Holy Bible, English Standard Version®), © 2001 by Crossway, a publishing ministry of Good News Publishers. ESV Text Edition: 2025.
