Leviticus 5
New Revised Standard Version Catholic Edition
5 When any of you sin in that you have heard a public adjuration to testify and—though able to testify as one who has seen or learned of the matter—do not speak up, you are subject to punishment. 2 Or when any of you touch any unclean thing—whether the carcass of an unclean beast or the carcass of unclean livestock or the carcass of an unclean swarming thing—and are unaware of it, you have become unclean, and are guilty. 3 Or when you touch human uncleanness—any uncleanness by which one can become unclean—and are unaware of it, when you come to know it, you shall be guilty. 4 Or when any of you utter aloud a rash oath for a bad or a good purpose, whatever people utter in an oath, and are unaware of it, when you come to know it, you shall in any of these be guilty. 5 When you realize your guilt in any of these, you shall confess the sin that you have committed. 6 And you shall bring to the Lord, as your penalty for the sin that you have committed, a female from the flock, a sheep or a goat, as a sin offering; and the priest shall make atonement on your behalf for your sin.
7 But if you cannot afford a sheep, you shall bring to the Lord, as your penalty for the sin that you have committed, two turtledoves or two pigeons, one for a sin offering and the other for a burnt offering. 8 You shall bring them to the priest, who shall offer first the one for the sin offering, wringing its head at the nape without severing it. 9 He shall sprinkle some of the blood of the sin offering on the side of the altar, while the rest of the blood shall be drained out at the base of the altar; it is a sin offering. 10 And the second he shall offer for a burnt offering according to the regulation. Thus the priest shall make atonement on your behalf for the sin that you have committed, and you shall be forgiven.
11 But if you cannot afford two turtledoves or two pigeons, you shall bring as your offering for the sin that you have committed one-tenth of an ephah of choice flour for a sin offering; you shall not put oil on it or lay frankincense on it, for it is a sin offering. 12 You shall bring it to the priest, and the priest shall scoop up a handful of it as its memorial portion, and turn this into smoke on the altar, with the offerings by fire to the Lord; it is a sin offering. 13 Thus the priest shall make atonement on your behalf for whichever of these sins you have committed, and you shall be forgiven. Like the grain offering, the rest shall be for the priest.
Offerings with Restitution
14 The Lord spoke to Moses, saying: 15 When any of you commit a trespass and sin unintentionally in any of the holy things of the Lord, you shall bring, as your guilt offering to the Lord, a ram without blemish from the flock, convertible into silver by the sanctuary shekel; it is a guilt offering. 16 And you shall make restitution for the holy thing in which you were remiss, and shall add one-fifth to it and give it to the priest. The priest shall make atonement on your behalf with the ram of the guilt offering, and you shall be forgiven.
17 If any of you sin without knowing it, doing any of the things that by the Lord’s commandments ought not to be done, you have incurred guilt, and are subject to punishment. 18 You shall bring to the priest a ram without blemish from the flock, or the equivalent, as a guilt offering; and the priest shall make atonement on your behalf for the error that you committed unintentionally, and you shall be forgiven. 19 It is a guilt offering; you have incurred guilt before the Lord.
Levitico 5
Nuova Riveduta 2006
Sacrifici per i vari casi di colpevolezza
5 (A)«“Una persona pecca se, udite le parole di giuramento, quale testimone non dichiara ciò che ha visto o ciò che sa. Porterà la propria colpa. 2 Quando uno, anche senza saperlo, avrà toccato qualcosa di impuro, come il cadavere di una bestia selvatica impura, di un animale domestico impuro o di un rettile impuro, rimarrà egli stesso impuro e colpevole. 3 Quando uno, anche senza saperlo, avrà toccato un’impurità umana, qualunque di quelle impurità che rendono l’uomo impuro, appena viene a saperlo, diventa colpevole. 4 Quando uno giura con le labbra, parlando senza riflettere, di fare qualcosa di male o di bene, proferendo con leggerezza uno di quei giuramenti che gli uomini sono soliti pronunciare, quando viene a saperlo, è colpevole delle sue azioni.
5 Quando uno dunque si sarà reso colpevole di una di queste cose, confesserà il peccato che ha commesso; 6 porterà al Signore il sacrificio per la colpa, per il peccato che ha commesso. Porterà una femmina del gregge, una pecora o una capra, come sacrificio espiatorio e il sacerdote farà per lui l’espiazione del suo peccato.
7 Se non ha mezzi per procurarsi una pecora, porterà al Signore, come sacrificio per la colpa, per il peccato che ha commesso, due tortore o due giovani piccioni: uno come sacrificio espiatorio, l’altro come olocausto. 8 Li porterà al sacerdote, il quale offrirà prima il sacrificio espiatorio, tagliandogli la testa vicino alla nuca, ma senza staccarla del tutto; 9 poi spargerà del sangue del sacrificio espiatorio sopra uno dei lati dell’altare e il resto del sangue sarà fatto colare ai piedi dell’altare. Questo è un sacrificio espiatorio. 10 Dell’altro uccello farà un olocausto, secondo le norme stabilite. Così il sacerdote farà per quel tale l’espiazione del peccato che ha commesso e gli sarà perdonato.
11 Ma se non ha mezzi per procurarsi due tortore o due giovani piccioni, porterà, come sua offerta per il peccato che ha commesso, la decima parte di un efa di fior di farina, come sacrificio espiatorio, senza mettervi sopra né olio né incenso, perché è un sacrificio espiatorio. 12 Porterà la farina al sacerdote; il sacerdote ne prenderà una manciata piena come ricordo e la farà fumare sull’altare sopra i sacrifici consumati dal fuoco per il Signore. È un sacrificio espiatorio. 13 Così il sacerdote farà per quel tale l’espiazione del peccato, che quello ha commesso in uno di quei casi, e gli sarà perdonato. Il resto della farina sarà per il sacerdote, come si fa nell’oblazione”».
14 (B)Il Signore parlò ancora a Mosè e disse:
15 «Quando qualcuno commetterà un’infedeltà e peccherà involontariamente riguardo a ciò che dev’essere consacrato al Signore, porterà al Signore, come sacrificio per la colpa, un montone senza difetto, preso dal gregge, in base alla tua valutazione in sicli d’argento secondo il siclo del santuario, come sacrificio per la colpa. 16 Risarcirà il danno fatto al santuario, aggiungendovi un quinto in più, e lo darà al sacerdote. Il sacerdote farà per lui l’espiazione con il montone offerto come sacrificio per la colpa e gli sarà perdonato.
17 Quando uno peccherà facendo, senza saperlo, qualcuna delle cose che il Signore ha vietato di fare, sarà colpevole e porterà la pena della sua iniquità. 18 Presenterà al sacerdote, come sacrificio per la colpa, un montone senza difetto, scelto dal gregge, in base alla tua valutazione. Il sacerdote farà per lui l’espiazione dell’errore commesso per ignoranza e gli sarà perdonato. 19 Questo è un sacrificio per la colpa; quel tale si è realmente reso colpevole verso il Signore».
20 Il Signore parlò a Mosè e disse:
21 «Quando uno peccherà e commetterà un’infedeltà verso il Signore, negando al suo prossimo un deposito da lui ricevuto, o un pegno messo nelle sue mani, o una cosa che ha rubato o estorto con frode al prossimo, 22 o una cosa smarrita che ha trovata, e mentendo a questo proposito e giurando il falso circa una delle cose nelle quali l’uomo può peccare, 23 quando avrà così peccato e si sarà reso colpevole, restituirà la cosa rubata o estorta con frode, o il deposito che gli era stato affidato, o l’oggetto smarrito che ha trovato, 24 o qualunque cosa circa la quale abbia giurato il falso. Farà la restituzione per intero e vi aggiungerà un quinto in più, consegnando ciò al proprietario il giorno stesso in cui offrirà il suo sacrificio per la colpa. 25 Porterà al sacerdote il suo sacrificio per la colpa offerto al Signore: un montone senza difetto, scelto dal gregge in base alla tua valutazione, come sacrificio per la colpa. 26 Il sacerdote farà l’espiazione per lui davanti al Signore, e gli sarà perdonato qualunque sia la cosa di cui si è reso colpevole».
3 Mose 5
Schlachter 2000
Die Schuldopfer
5 Und wenn eine Seele dadurch sündigt, dass sie etwas nicht anzeigt, obwohl sie die Fluchandrohung[a] vernommen hat und Zeuge ist, weil sie es gesehen oder erfahren hat, und so Schuld auf sich bringt;
2 oder wenn jemand irgendetwas Unreines anrührt, sei es das Aas eines unreinen Wildes oder das Aas eines unreinen Viehs oder das Aas eines unreinen kriechenden Tieres, und es ist ihm verborgen gewesen, und er wird unrein und schuldig;
3 oder wenn jemand die Unreinheit eines Menschen anrührt, irgendetwas von alledem, womit man sich verunreinigen kann, und es ist ihm verborgen gewesen, er hat es aber nun erfahren und ist nun schuldig;
4 oder wenn jemand leichtfertig mit seinen Lippen schwört, Gutes oder Böses tun zu wollen, irgendetwas von dem, was ein Mensch so leichtfertig schwören mag, und es war ihm verborgen, er erkennt es aber nun und hat sich in einer dieser Sachen[b] schuldig gemacht —
5 wenn er nun durch etwas Derartiges Schuld auf sich gebracht hat, so bekenne er, woran er sich versündigt hat,
6 und bringe dem Herrn sein Schuldopfer dar für seine Sünde, die er begangen hat, ein weibliches [Tier] vom Kleinvieh, ein Schaf oder eine Ziege zum Sündopfer, und der Priester soll [damit] Sühnung für ihn erwirken wegen seiner Sünde.
7 Kann er aber nicht so viel aufbringen, dass es für ein Lamm reicht, so bringe er dem Herrn für das, worin er gesündigt hat, als sein Schuldopfer zwei Turteltauben oder zwei junge Tauben dar; eine als Sündopfer, die andere als Brandopfer.
8 Und er soll sie zu dem Priester bringen; dieser aber soll zuerst die zum Sündopfer bestimmte darbringen und ihr unterhalb des Genicks den Kopf abkneifen, ihn aber nicht abtrennen.
9 Und vom Blut des Sündopfers sprenge er an die Wand des Altars, das übrige Blut aber soll an den Fuß des Altars ausgedrückt werden; es ist ein Sündopfer.
10 Die andere aber soll er als Brandopfer opfern, wie es verordnet ist. Und so soll der Priester für ihn Sühnung erwirken wegen seiner Sünde, die er begangen hat, und es wird ihm vergeben werden.
11 Kann er aber auch die zwei Turteltauben oder die zwei jungen Tauben nicht aufbringen, so bringe der, welcher gesündigt hat, als seine Opfergabe ein Zehntel Epha Feinmehl als Sündopfer dar. Er soll aber kein Öl darauftun und keinen Weihrauch darauflegen, weil es ein Sündopfer ist.
12 Er soll es zu dem Priester bringen, und der Priester nehme eine Handvoll davon, so viel zum Gedenken bestimmt ist, und lasse es auf dem Altar über den Feueropfern des Herrn in Rauch aufgehen. Es ist ein Sündopfer.
13 Und so soll der Priester Sühnung für ihn erwirken wegen seiner Sünde, die er begangen hat in einem jener Fälle, und es wird ihm vergeben werden. [Das Opfer] aber soll dem Priester gehören wie das Speisopfer.
14 Und der Herr redete zu Mose und sprach:
15 Wenn eine Seele eine Veruntreuung begeht und sich aus Versehen versündigt an dem, was dem Herrn geweiht ist, so soll sie dem Herrn ihr Schuldopfer bringen, nämlich einen makellosen Widder von der Herde, im Wert von so vielen Silberschekeln, wie du schätzt, nach dem Schekel des Heiligtums, als Schuldopfer.
16 Den Schaden aber, den er dem Heiligtum zugefügt hat, soll er erstatten[c] und noch ein Fünftel davon dazufügen und es dem Priester geben; und der Priester soll für ihn Sühnung erwirken mit dem Widder des Schuldopfers, und es wird ihm vergeben werden.
17 Und wenn eine Seele sündigt und irgendetwas von alledem tut, was der Herr verboten hat und man nicht tun soll, auch wenn sie es nicht gewusst hat, so ist sie [dennoch] schuldig und trägt ihre Schuld.
18 Und sie soll dem Priester einen makellosen Widder von der Herde nach deiner eigenen Schätzung zum Schuldopfer bringen, und der Priester soll für sie Sühnung erwirken wegen ihres Versehens, das sie unwissentlich begangen hat; und es wird ihr vergeben werden.
19 Es ist ein Schuldopfer; gewisslich ist sie an dem Herrn schuldig geworden.
20 Und der Herr redete zu Mose und sprach:
21 Wenn sich jemand versündigt und Untreue begeht gegen den Herrn, indem er seinem Nächsten etwas Anvertrautes oder etwas Hinterlegtes oder etwas Geraubtes ableugnet, oder wenn er seinen Nächsten übervorteilt,
22 oder wenn er etwas Verlorenes gefunden hat und es ableugnet oder einen falschen Eid schwört wegen irgendetwas von alledem, womit sich ein Mensch versündigen kann;
23 wenn er nun sündigt und Schuld auf sich bringt, so soll er den Raub, den er verübt hat, oder das erpresste Gut, das er erpresst hat, oder das anvertraute Gut, das ihm anvertraut wurde, oder das Verlorene, das er gefunden hat, zurückerstatten;
24 auch alles, worüber er einen falschen Eid geschworen hat, soll er nach seinem vollen Wert zurückerstatten und noch ein Fünftel dazulegen; und zwar soll er es dem geben, dem es gehört, an dem Tag, da er sein Schuldopfer darbringt.
25 Sein Schuldopfer aber soll er dem Herrn bringen, zum Priester, einen makellosen Widder von der Herde, nach deiner Schätzung als Schuldopfer.
26 Und der Priester soll für ihn Sühnung erwirken vor dem Herrn, und es wird ihm vergeben werden, was irgend er getan hat von alledem, womit man sich schuldig machen kann.
Footnotes
- (5,1) d.h. vermutlich einen öffentlichen Fluch über den unbekannten Täter und alle, die die Tat gesehen haben und schweigen (vgl. Spr 29,24; Ri 17,2; 4Mo 5,21).
- (5,4) d.h. einer der in V. 1 bis 4 erwähnten Dinge (vgl. V. 5).
- (5,16) w. Und das, worin er am Heiligtum gesündigt hat, soll er wiedergutmachen.
3 Mózes 5
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Példák a vétekáldozati esetekre
5 Vétekáldozatra[a] van szükség a következő esetekben: Ha valakit tanúskodásra szólítanak fel, és megesküszik, hogy az igazat fogja mondani, azonban mégsem tanúskodik arról, amit látott vagy hallott, akkor vétkessé lesz.
2 Ha valaki véletlenül hozzáér valamilyen rituálisan tisztátalan dologhoz, például egy elhullott állat teteméhez, akkor az illető vétkessé és tisztátalanná lesz, még ha nem is vette észre.
3 Ha valaki véletlenül hozzáér bármilyen emberi eredetű tisztátalan dologhoz,[b] még ha nem is vette észre, akkor az illető tisztátalanná lesz. De vétkesnek számít, amikor fölismeri, hogy vétkezett.
4 Ha valaki meggondolatlanul esküt tesz — akármi is legyen az, amit elhamarkodottan esküvel ígér, jó vagy rossz —, de elfelejtkezik ígérete teljesítéséről, akkor vétkesnek számít, amint fölismeri, hogy vétkezett.
5 Ha tehát valaki vétkezik ezekben, nyilvánosan vallja meg bűnét, amelyet elkövetett. 6 Azután vigyen az Örökkévalónak vétekáldozatul bűnéért egy nőstény kecskét, vagy juhot, amelyet a pap áldozzon föl. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől.
7 Ha a vétkes túl szegény ahhoz, hogy kecskét, vagy juhot áldozzon, akkor vétkéért vigyen az Örökkévalónak két gerlét vagy két galambfiókát: az egyiket jóvátételi áldozatul, a másikat égőáldozatul. 8 Vigye a madarakat a paphoz, aki áldozza föl az elsőt vétekáldozatul: tekerje ki a madár nyakát, de ne válassza le a fejet a testről, 9 majd a vérből hintsen az oltár oldalára, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. Vétekáldozat ez. 10 A pap áldozza föl másik madarat égőáldozatként az előírás szerint. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.
11 Ha a vétkes nem tud két gerlét vagy galambfiókát áldozni, akkor vigyen az Örökkévalónak bűnéért egy tized éfá[c] lisztet, a legjobb fajtából. De ne öntsön rá olajat, és tömjént se tegyen rá, mert vétekáldozat ez. 12 Vigye a lisztet a paphoz, aki vegyen ki abból egy marékkal — amely az egész áldozatot jelképezi —, és égesse el azt az oltár tüzén, az Örökkévalónak szánt egyéb ajándékokkal együtt. Vétekáldozat ez. 13 Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek, aki a felsorolt bűnök valamelyikét elkövette. A maradék liszt legyen a pap része, mint a lisztáldozatnál.”
Jóvátételi áldozatok
14 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 15 „Ha valaki helytelenül bánik az Örökkévalónak szentelt dolgokkal[d], de nem szándékosan vétkezik, akkor vigyen az Örökkévalónak jóvátételi áldozatként egy ép és egészséges kost, vagy helyette a kos értékének megfelelő ezüstöt, a szent sékel[e] szerint. Jóvátételi áldozat ez. 16 Amit pedig az illető vétkesen elvett a szent dolgokból, azt adja vissza, pótolja ki, vagy adjon helyette másikat. Azonban ezen felül tegye hozzá még annak az ötödrészét is, majd az egészet vigye a paphoz, és adja át. Ezután a pap szerezzen engesztelést a jóvátételi áldozatként hozott kossal, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.
17 Ha valaki nem szándékosan vétkezik az Örökkévalónak valamely parancsa ellen, és bármi olyat tesz, amit nem szabadna, akkor vétkessé válik, és viselnie kell vétke következményeit. 18 Ezért vigyen az Örökkévalónak jóvátételi áldozatként egy ép és egészséges kost, vagy helyette a kos értékének megfelelő ezüstöt. Vigye a paphoz, ő pedig áldozza föl a kost, és így szerezzen a vétkes számára engesztelést azért a tévedésért, amelyet az illető nem szándékosan követett el, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek. 19 Jóvátételi áldozat ez azért a vétekért, amelyet az Örökkévaló ellen elkövetett.”
Footnotes
- 3 Mózes 5:1 Vétekáldozatra Vagy: „megtisztulásra szolgáló áldozatra”. A 2–13 versekben többször is előfordul.
- 3 Mózes 5:3 emberi… dologhoz Lásd 3Móz 12–15.
- 3 Mózes 5:11 egy tized éfá Ez kb. 2,2 kg lisztet jelent.
- 3 Mózes 5:15 helytelenül… dolgokkal Például elfelejti bevinni a Templomba az előírt áldozatokat, tizedet, az első termést, vagy nem teljesíti, amit az Örökkévalónak fogadott.
- 3 Mózes 5:15 sékel Mai mértékkel kb. 12 g ezüstről van szó.
Lévitique 5
La Bible du Semeur
Exemples de péchés expiés par ce sacrifice
5 Si, dans une procédure de justice, quelqu’un entend la formule d’adjuration et ne dit pas ce qu’il sait alors qu’il est témoin ou qu’il a vu ou appris quelque chose, il portera la responsabilité de sa faute[a].
2 Si quelqu’un touche par inadvertance une chose rituellement impure[b], que ce soit le cadavre d’une bête sauvage ou domestique impure, ou celui d’un reptile impur, il deviendra lui-même impur et sera coupable.
3 Si quelqu’un touche sans le savoir une impureté humaine[c] dont le contact rend impur, s’il s’en rend compte et se reconnaît coupable ; 4 ou si quelqu’un s’est laissé aller à jurer de faire du mal ou du bien, toutes choses que l’on promet sans réfléchir, s’il s’en rend compte, et se reconnaît coupable[d] ; 5 si quelqu’un se trouve en faute dans l’un de ces cas, il avouera son péché, 6 et, comme réparation envers l’Eternel pour la faute qu’il a commise, il amènera une femelle de petit bétail, brebis ou chèvre, en sacrifice pour le péché. Le prêtre accomplira pour lui le rite d’expiation pour son péché.
Si quelqu’un est trop pauvre
7 Si l’homme n’a pas les moyens de se procurer une brebis ou une chèvre, il apportera à l’Eternel, comme réparation pour son péché, deux tourterelles ou deux pigeonneaux ; l’un sera offert comme sacrifice pour le péché, l’autre comme holocauste. 8 Il les apportera au prêtre qui offrira en premier lieu l’oiseau destiné au sacrifice pour le péché ; il lui rompra la nuque sans détacher complètement la tête, 9 puis il fera l’aspersion du sang du sacrifice pour le péché sur la paroi de l’autel ; le reste du sang sera répandu sur le socle de l’autel. C’est un sacrifice pour le péché. 10 Il offrira le second oiseau en holocauste selon la règle. Le prêtre accomplira ainsi pour cet homme le rite d’expiation pour sa faute, et il lui sera pardonné.
11 S’il n’a pas les moyens de se procurer deux tourterelles ou deux pigeonneaux, il apportera en offrande pour sa faute trois kilogrammes de fleur de farine, comme sacrifice pour le péché. Il n’y versera pas d’huile, il n’y ajoutera pas d’encens, car c’est un sacrifice pour le péché. 12 Il l’apportera au prêtre, qui en prendra une pleine poignée pour servir de mémorial et la brûlera sur l’autel, sur les sacrifices et offrandes consumés par le feu qui appartiennent à l’Eternel. C’est un sacrifice pour le péché. 13 Le prêtre accomplira ainsi le rite d’expiation pour la faute que cet homme a commise, dans l’un ou l’autre des cas énumérés, et il lui sera pardonné. Le reste sera pour le prêtre, comme dans le cas de l’offrande.
Le sacrifice de réparation
14 L’Eternel parla encore à Moïse :
15 Si quelqu’un se rend coupable d’une infraction, d’une faute involontaire à l’égard de ce qui est consacré à l’Eternel, il apportera à l’Eternel en sacrifice de réparation un bélier sans défaut, choisi dans le troupeau, d’après ton estimation de sa valeur en argent, selon l’unité de poids en vigueur au sanctuaire, pour le sacrifice de réparation[e]. 16 De plus, il restituera ce dont il a lésé le sanctuaire par sa faute[f] ; cette restitution sera majorée d’un cinquième, et il la remettra au prêtre, qui fera l’expiation pour lui avec le bélier offert en sacrifice de réparation, et il lui sera pardonné.
17 Si quelqu’un pèche en faisant sans le savoir l’une des choses que l’Eternel a interdites dans ses commandements, il sera tenu pour coupable et portera la responsabilité de sa faute.
18 Il présentera au prêtre, pour le sacrifice de réparation, un bélier sans défaut, choisi dans le troupeau d’après ton estimation, et le prêtre accomplira pour lui le rite d’expiation pour la faute qu’il a commise involontairement, sans s’en rendre compte, et il lui sera pardonné. 19 C’est un sacrifice de réparation, car cet homme était effectivement coupable envers l’Eternel.
20 L’Eternel parla à Moïse en disant : 21 Lorsqu’un homme pèche et se rend coupable de désobéissance à l’Eternel en trompant son prochain au sujet d’un objet reçu en dépôt, prêté ou volé, lui extorque quelque chose, 22 dit un mensonge concernant un objet perdu qu’il a trouvé ou prête un faux serment au sujet d’un méfait comme ceux dont les hommes peuvent se rendre coupables – 23 lorsqu’il a commis un tel péché et s’est rendu coupable, il rendra ce qu’il a volé ou extorqué, l’objet qui lui a été confié en dépôt ou l’objet perdu qu’il a trouvé, 24 ou tout objet au sujet duquel il a prononcé un faux serment, il le restituera et il y ajoutera un cinquième de sa valeur ; il le remettra à son propriétaire le jour même où il se reconnaîtra coupable. 25 A titre de réparation envers l’Eternel, il amènera au prêtre un bélier sans défaut, choisi dans le troupeau, d’après ton estimation, pour le sacrifice de réparation. 26 Le prêtre accomplira le rite d’expiation pour lui devant l’Eternel, et il lui sera pardonné ce dont il s’est rendu coupable, quoi que ce soit[g].
Footnotes
- 5.1 Voir Pr 29.24.
- 5.2 Voir Lv 11.24-40.
- 5.3 Voir Lv 12 à 15.
- 5.4 Voir Nb 30.2-9 ; Ps 15.4.
- 5.15 Il est difficile de distinguer nettement ce sacrifice du sacrifice pour le péché. On offrait, semble-t-il, un sacrifice de réparation lorsque la restitution était possible (voir 5.21-26) alors qu’on offrait un sacrifice pour le péché lorsqu’une telle réparation était impossible.
- 5.16 Amende qui punissait la négligence. Pour les détournements volontaires, elle était de dix à vingt-cinq fois plus forte (Ex 22.1-4).
- 5.26 Pour les v. 20-26, voir Nb 5.5-8.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.