James 3:1-10
New Revised Standard Version Catholic Edition
Taming the Tongue
3 Not many of you should become teachers, my brothers and sisters,[a] for you know that we who teach will be judged with greater strictness. 2 For all of us make many mistakes. Anyone who makes no mistakes in speaking is perfect, able to keep the whole body in check with a bridle. 3 If we put bits into the mouths of horses to make them obey us, we guide their whole bodies. 4 Or look at ships: though they are so large that it takes strong winds to drive them, yet they are guided by a very small rudder wherever the will of the pilot directs. 5 So also the tongue is a small member, yet it boasts of great exploits.
How great a forest is set ablaze by a small fire! 6 And the tongue is a fire. The tongue is placed among our members as a world of iniquity; it stains the whole body, sets on fire the cycle of nature,[b] and is itself set on fire by hell.[c] 7 For every species of beast and bird, of reptile and sea creature, can be tamed and has been tamed by the human species, 8 but no one can tame the tongue—a restless evil, full of deadly poison. 9 With it we bless the Lord and Father, and with it we curse those who are made in the likeness of God. 10 From the same mouth come blessing and cursing. My brothers and sisters,[d] this ought not to be so.
Read full chapterNotas al pie
- James 3:1 Gk brothers
- James 3:6 Or wheel of birth
- James 3:6 Gk Gehenna
- James 3:10 Gk My brothers
Giacomo 3:1-10
Nuova Riveduta 2006
Esortazione a tenere a freno la lingua
3 (A)Fratelli miei, non siate in molti a fare da maestri, sapendo che ne subiremo un più severo giudizio, 2 poiché manchiamo tutti in molte cose. Se uno non sbaglia nel parlare è un uomo perfetto, capace di tenere a freno anche tutto il corpo. 3 Se mettiamo il freno in bocca ai cavalli perché ci ubbidiscano[a], noi possiamo guidare anche tutto il loro corpo. 4 Ecco, anche le navi, benché siano così grandi e siano spinte da venti impetuosi, sono guidate da un piccolo timone, dovunque vuole il timoniere. 5 Così anche la lingua è un piccolo membro, eppure si vanta di grandi cose. Osservate: un piccolo fuoco può incendiare una grande foresta! 6 Anche la lingua è un fuoco, è il mondo dell’iniquità. Posta com’è fra le nostre membra, contamina tutto il corpo e, infiammata dalla geenna, dà fuoco al ciclo della vita[b]. 7 Ogni specie di bestie, uccelli, rettili e animali marini si può domare, ed è stata domata dalla razza umana; 8 ma la lingua, nessun uomo la può domare; è un male continuo, è piena di veleno mortale. 9 Con essa benediciamo il Signore e Padre[c]; e con essa malediciamo gli uomini che sono fatti a somiglianza di Dio. 10 Dalla medesima bocca escono benedizioni e maledizioni. Fratelli miei, non dev’essere così.
Read full chapterNotas al pie
- Giacomo 3:3 TR e M Ecco, noi mettiamo il freno in bocca ai cavalli, perché ci ubbidiscano, e così possiamo…
- Giacomo 3:6 Ciclo della vita, lett. ruota della nascita.
- Giacomo 3:9 TR e M benediciamo Dio e Padre.
Jakobus 3:1-10
Schlachter 2000
Warnung vor dem Missbrauch der Zunge
3 Werdet nicht in großer Zahl Lehrer, meine Brüder, da ihr wisst, dass wir ein strengeres Urteil empfangen werden!
2 Denn wir alle verfehlen uns vielfach; wenn jemand sich im Wort nicht verfehlt, so ist er ein vollkommener[a] Mann, fähig, auch den ganzen Leib im Zaum zu halten.
3 Siehe, den Pferden legen wir die Zäume ins Maul, damit sie uns gehorchen, und so lenken wir ihren ganzen Leib.
4 Siehe, auch die Schiffe, so groß sie sind und so rau die Winde auch sein mögen, die sie treiben — sie werden von einem ganz kleinen Steuerruder gelenkt, wohin die Absicht des Steuermannes will.
5 So ist auch die Zunge ein kleines Glied und rühmt sich doch großer Dinge. Siehe, ein kleines Feuer — welch großen Wald zündet es an!
6 Und die Zunge ist ein Feuer, eine Welt der Ungerechtigkeit. So nimmt die Zunge ihren Platz ein unter unseren Gliedern; sie befleckt den ganzen Leib und steckt den Umkreis des Lebens in Brand und wird selbst von der Hölle in Brand gesteckt.
7 Denn jede Art der wilden Tiere und Vögel, der Reptilien und Meerestiere wird bezwungen und ist bezwungen worden von der menschlichen Natur;
8 die Zunge aber kann kein Mensch bezwingen, das unbändige Übel voll tödlichen Giftes!
9 Mit ihr loben wir Gott, den Vater, und mit ihr verfluchen wir die Menschen, die nach dem Bild Gottes gemacht sind;
10 aus ein und demselben Mund geht Loben und Fluchen hervor. Das soll nicht so sein, meine Brüder!
Read full chapterNotas al pie
- (3,2) od. gereifter.
Jakab 3:1-10
Hungarian New Translation
A nyelv bűnei
3 Testvéreim, ne legyetek sokan tanítók, hiszen tudjátok, hogy súlyosabb ítéletben lesz részünk.
2 Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét.
3 Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányíthatjuk.
4 Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja.
5 Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat:
6 a nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől.
7 Mindenfajta vadállat és madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető: meg is szelídíti az ember;
8 a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel.
9 Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket:
10 ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.
Read full chapter
Jacques 3:1-10
La Bible du Semeur
Dompter sa langue
3 Mes amis, ne soyez pas nombreux à enseigner ; vous le savez : nous qui enseignons, nous serons jugés plus sévèrement.
2 Car chacun de nous commet des fautes de bien des manières. Celui qui ne commet jamais de faute dans ses paroles est un homme parvenu à l’état d’adulte, capable de maîtriser aussi son corps tout entier.
3 Quand nous mettons un mors dans la bouche des chevaux, pour qu’ils nous obéissent, nous dirigeons aussi tout leur corps. 4 Pensez encore aux bateaux : même s’il s’agit de grands navires et s’ils sont poussés par des vents violents, il suffit d’un tout petit gouvernail pour les diriger au gré du pilote. 5 Il en va de même pour la langue : c’est un petit organe, mais elle se vante de grandes choses. Ne suffit-il pas d’un petit feu pour incendier une vaste forêt ? 6 La langue aussi est un feu ; c’est tout un monde de mal. Elle est là, parmi les autres organes de notre corps, et contamine notre être entier. Allumée au feu de l’enfer, elle enflamme toute notre existence.
7 L’homme est capable de dompter toutes sortes de bêtes sauvages, d’oiseaux, de reptiles, d’animaux marins, et il les a effectivement domptées. 8 Mais la langue, aucun homme ne peut la dompter. C’est un fléau impossible à maîtriser ; elle est pleine d’un venin mortel.
9 Nous nous en servons pour louer le Seigneur, notre Père, et nous nous en servons aussi pour maudire les hommes, pourtant créés de sorte qu’ils lui ressemblent[a]. 10 De la même bouche sortent bénédiction et malédiction ! Mes frères et sœurs, il ne faut pas qu’il en soit ainsi.
Read full chapterNotas al pie
- 3.9 Voir Gn 1.26-27.
Mark 10:2-12
New Revised Standard Version Catholic Edition
2 Some Pharisees came, and to test him they asked, “Is it lawful for a man to divorce his wife?” 3 He answered them, “What did Moses command you?” 4 They said, “Moses allowed a man to write a certificate of dismissal and to divorce her.” 5 But Jesus said to them, “Because of your hardness of heart he wrote this commandment for you. 6 But from the beginning of creation, ‘God made them male and female.’ 7 ‘For this reason a man shall leave his father and mother and be joined to his wife,[a] 8 and the two shall become one flesh.’ So they are no longer two, but one flesh. 9 Therefore what God has joined together, let no one separate.”
10 Then in the house the disciples asked him again about this matter. 11 He said to them, “Whoever divorces his wife and marries another commits adultery against her; 12 and if she divorces her husband and marries another, she commits adultery.”
Read full chapterNotas al pie
- Mark 10:7 Other ancient authorities lack and be joined to his wife
Marco 10:2-12
Nuova Riveduta 2006
2 Dei farisei[a] si avvicinarono a lui per metterlo alla prova, dicendo: «È lecito a un marito mandar via la moglie?» 3 Egli rispose loro: «Che cosa vi ha comandato Mosè?» 4 Essi dissero: «Mosè permise di scrivere un atto di ripudio e di mandarla via[b]». 5 Gesù [, rispondendo,] disse loro: «È per la durezza del vostro cuore che Mosè scrisse per voi quella norma; 6 ma al principio della creazione [Dio] li fece maschio e femmina[c]. 7 Perciò l’uomo lascerà suo padre e sua madre {e si unirà a sua moglie}, 8 e i due saranno una sola carne.[d] Così non sono più due, ma una sola carne. 9 L’uomo, dunque, non separi quel che Dio ha unito».
10 In casa i [suoi] discepoli lo interrogarono di nuovo sullo stesso argomento. 11 Egli disse loro: «Chiunque manda via sua moglie e ne sposa un’altra, commette adulterio verso di lei; 12 e se lei ripudia[e] suo marito e ne sposa un altro, commette adulterio».
Read full chapterNotas al pie
- Marco 10:2 TR e M I farisei…
- Marco 10:4 +De 24:1.
- Marco 10:6 +Ge 5:2.
- Marco 10:8 +Ge 2:24.
- Marco 10:12 TR e M e se la donna ripudia…
Markus 10:2-12
Schlachter 2000
2 Und die Pharisäer traten herzu und fragten ihn, um ihn zu versuchen: Ist es einem Mann erlaubt, seine Frau zu entlassen?
3 Er aber antwortete und sprach zu ihnen: Was hat euch Mose geboten?
4 Sie sprachen: Mose hat erlaubt, einen Scheidebrief zu schreiben und [seine Frau] zu entlassen.
5 Da antwortete Jesus und sprach zu ihnen: Wegen der Härte eures Herzens hat er euch dieses Gebot geschrieben.
6 Am Anfang der Schöpfung aber hat Gott sie als Mann und Frau erschaffen.
7 »Darum wird ein Mann seinen Vater und seine Mutter verlassen und seiner Frau anhängen;
8 und die zwei werden ein Fleisch sein.«[a] So sind sie nicht mehr zwei, sondern ein Fleisch.
9 Was nun Gott zusammengefügt hat, das soll der Mensch nicht scheiden!
10 Und seine Jünger fragten ihn zu Hause nochmals darüber.
11 Und er sprach zu ihnen: Wer seine Frau entlässt und eine andere heiratet, der bricht die Ehe ihr gegenüber.
12 Und wenn eine Frau ihren Mann entlässt und sich mit einem anderen verheiratet, so bricht sie die Ehe.
Read full chapterNotas al pie
- (10,8) 1Mo 2,24.
Márk 10:2-12
Hungarian New Translation
2 Farizeusok is mentek hozzá, és megkérdezték tőle, hogy szabad-e a férfinak elbocsátania a feleségét: ezzel kísértették Jézust.
3 Ő azonban visszakérdezett: "Mit parancsolt nektek Mózes?"
4 Azok ezt mondták: "Mózes megengedte a válólevél írását és az elbocsátást."
5 Jézus erre így szólt hozzájuk: "Szívetek keménysége miatt írta nektek Mózes ezt a parancsolatot,
6 mert a teremtés kezdete óta az embert férfivá és nővé teremtette az Isten.
7 Ezért elhagyja az ember apját és anyját,
8 és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy.
9 Amit tehát az Isten egybekötött, ember el ne válassza."
10 Otthon ismét megkérdezték őt erről a tanítványai.
11 Ő ezt mondta nekik: "Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el feleségül, házasságtörést követ el ellene;
12 és ha az asszony bocsátja el férjét, és máshoz megy férjhez, szintén házasságtörést követ el."
Read full chapter
Marc 10:2-12
La Bible du Semeur
2 Des pharisiens s’approchèrent et lui posèrent une question : Un homme a-t-il le droit de divorcer d’avec sa femme ?
Ils voulaient par là lui tendre un piège.
3 Il leur répondit : Quel commandement Moïse vous a-t-il donné ?
4 – Moïse, lui dirent-ils, a permis de divorcer d’avec sa femme, à condition de lui donner un certificat de divorce[a].
5 Jésus leur répondit : C’est à cause de la dureté de votre cœur que Moïse a écrit ce commandement pour vous. 6 Mais, au commencement de la création, Dieu a créé l’être humain homme et femme[b].
7 C’est pourquoi l’homme laissera son père et sa mère pour s’attacher à sa femme[c] , 8 et les deux ne feront plus qu’un[d]. Ainsi, ils ne sont plus deux, ils font un. 9 Que l’homme ne sépare donc pas ce que Dieu a uni.
10 De retour à la maison, les disciples l’interrogèrent à nouveau sur ce sujet. 11 Il leur dit : Celui qui divorce et se remarie commet un adultère à l’égard de sa première femme. 12 Et si une femme divorce et se remarie, elle commet un adultère.
Read full chapterNew Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.