Add parallel Print Page Options

A menedékvárosok

20 Ezután így szólt az Úr Józsuéhoz:

Mondd ezt Izráel fiainak: Jelöljétek ki a menedékvárosokat, amelyekről Mózes által beszéltem nektek;

hadd meneküljön oda a gyilkos, aki véletlenül és akaratán kívül ölt meg valakit. Legyenek azok menedékhelyeitek az elől, aki vérbosszút akar állni.

Ha valaki egy ilyen városba menekül, álljon meg a városkapu bejáratánál, beszélje el ügyét a város véneinek füle hallatára. Azok pedig fogadják be maguk közé a városba, adjanak neki helyet, és lakjék köztük.

Ha azután üldözi őt a vérbosszuló, ne szolgáltassák ki neki a gyilkost, mert akaratán kívül ölte meg embertársát, hiszen nem gyűlölte őt azelőtt.

Lakjék abban a városban mindaddig, amíg a közösség elé nem áll ítélethozatalra, vagy amíg meg nem hal az a főpap, aki abban az időben lesz szolgálatban. Akkor ismét visszatérhet a gyilkos a maga városába és házába; abba a városba, amelyből elmenekült.

Így különítették el Kedest Galileában, Naftáli hegyvidékén, Sikemet Efraim hegyvidékén és Kirjat-Arbát, azaz Hebrónt a Júda hegyvidékén.

A Jordánon túl, Jerikótól keletre, kijelölték Becert Rúben törzséből a pusztában, a fennsíkon, Rámótot Gileádban Gád törzséből és Gólánt Básánban Manassé törzséből.

Ezek lettek a kijelölt városok Izráel fiai és a köztük tartózkodó jövevények számára, hogy oda menekülhessen mindenki, aki véletlenül öl meg valakit, és ne haljon meg a vérbosszuló kezétől, amíg a közösség elé nem áll.

20  Majd szóla az Úr Józsuénak, mondván:

Szólj az Izráel fiainak, mondván: Válaszszatok magatoknak menekülésre való városokat, a melyekrõl szóltam néktek Mózes által,

Hogy oda szaladjon a gyilkos, a ki megöl valakit tévedésbõl, nem szándékosan, és legyenek azok menedékül nékik a vérbosszúló elõl.

A ki pedig beszalad valamelyikbe e városok közül, álljon [az] a város kapujába, és beszélje el az õ dolgait a város véneinek hallatára, és vegyék be õt magok közé a városba, és adjanak néki helyet, hogy velök lakozzék.

Hogyha pedig kergeti azt a vérbosszúló, ki ne adják a gyilkost annak kezébe, mert nem szándékosan ölte meg az õ felebarátját, és nem gyûlölte õ azt annakelõtte.

És lakozzék abban a városban mindaddig, a míg ítéletre állhat a gyülekezet elé, a míg meghal a fõpap, a ki abban az idõben lesz, azután térjen vissza a gyilkos, és menjen haza az õ városába és az õ házába, abba a városba, a melybõl elfutott vala.

És kiválaszták Kedest Galileában a Nafthali hegyén, Sikemet az Efraim hegyén és Kirjáth-Arbát, azaz Hebront a Júda hegyén.

Túl a Jordánon pedig Jérikhótól napkelet felé választák Beczert a pusztában, a sík földön Rúben nemzetségébõl; Rámothot Gileádban, a Gád nemzetségébõl, és Gólánt Básánban a Manassé nemzetségébõl.

Ezek voltak a meghatározott városok mind az Izráel fiainak, mind a jövevénynek, a ki közöttük tartózkodik vala, hogy oda szaladjon mindaz, a ki megöl valakit tévedésbõl, és meg ne haljon a vérbosszúlónak keze által, míg oda nem áll a gyülekezet elé.