Add parallel Print Page Options

Jónás imádsága

Az Úr azonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt Jónás a hal gyomrában.

Jónás imádkozott Istenéhez, az Úrhoz a hal gyomrában.

Ezt mondta: Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem. A halál torkából kiáltottam segítségért, és te meghallottad hangomat.

Mélységbe dobtál, a tenger közepébe, és áradat vett körül. Minden habod és hullámod átcsapott fölöttem.

Azt gondoltam, hogy eltaszítottál engem magad elől. Bárcsak újra megláthatnám szent templomodat!

Már-már életemet fenyegette a víz, mélység és örvény vett körül, hínár fonódott a fejemre.

Lesüllyedtem a hegyek alapjáig, örökre bezárult mögöttem a föld, de te kiemelted életemet a sírból, ó, Uram, Istenem!

Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra gondoltam, és imádságom eljutott hozzád, szent templomodba.

Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak, azok elhagyják jótevőjüket.

10 De én hálaéneket zengve áldozok neked, és amit megfogadtam, teljesítem. Az Úrtól jön a szabadulás!

11 Az Úr pedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre.