
Jób 17 Hungarian New Translation (NT-HU)17 Lelkem összetört, napjaim kialvóban vannak: a temető vár énrám! Jób barátai rosszindulatúak2 Bizony, gúnyolódásban van részem! Gáncsoskodásaik miatt virraszt szemem. 3 Tedd meg, vállalj értem kezességet! Ki más kezeskednék értem? 4 Mert szívükből eltávolítottad az értelmet, azért nem engeded fölülkerekedni őket. 5 Aki haszonért jelenti föl embertársait, annak a fiai hiába fognak sóvárogni. 6 Szóbeszéd tárgyává tett a népek előtt, olyan vagyok, mint akit arcul köptek. 7 Tekintetem elhomályosodott a bosszúság miatt, minden tagom olyan, mint az árnyék. 8 Elszörnyednek ezen a becsületes emberek, és az ártatlan felindul az elvetemült miatt. 9 De az igaz ragaszkodik a maga útjához, és a tiszta kezű ereje megnő. 10 De jöjjetek csak mindnyájan újra, úgysem találok bölcset köztetek! Jób készül a halálra11 Napjaim elmúltak, szétfoszlottak terveim, szívemnek vágyai. 12 Ők az éjszakát nappallá akarják változtatni, mintha a világosság közelebb lenne, mint a sötétség. 13 Ha abban kell reménykednem, hogy a holtak hazája a házam, a sötétségben vetettem meg az ágyam, 14 ha a sírgödröt kell atyámnak neveznem, a férgeket pedig anyámnak és nénémnek, 15 hol van akkor az én reménységem? Ki láthat itt reménysugárt? 16 Velem száll le a holtak hazájába, ha majd együtt a porba hanyatlunk.
Hungarian New Translation (NT-HU) Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society |