A A A A A
Bible Book List

Jób 31 Hungarian New Translation (NT-HU)

Jóbnak tiszta a lelkiismerete

31 Szövetséget kötöttem a szememmel, hogy ne tekintsen a szüzekre.

Mi lett volna akkor osztályrészem Istentől onnan fentről, vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?

Hiszen veszedelem vár az álnokra, szerencsétlenség a gonosztevőkre!

Jól láthatja utaimat Isten, és számon tarthatja minden lépésemet.

Ha hamisan jártam, és lábam csalásra sietett,

mérjen meg engem igaz mérleggel, és megtudja Isten, hogy feddhetetlen vagyok.

Ha lépésem letért a jó útról, ha szívem a szememet követte, vagy kezemhez szenny tapad,

más egye meg, amit vetettem, és ami nekem sarjadt, tépjék ki gyökerestül!

Ha szívem asszony után bolondult, és leselkedtem felebarátom ajtajánál,

10 másnak őröljön a feleségem, és mások hajoljanak rá.

11 Mert gyalázatos dolog ez, és bírák elé való bűn.

12 Olyan tűz ez, amely a pusztulás helyéig emészt, és minden jövedelmemet gyökerestül irtja ki.

13 Ha semmibe vettem szolgám vagy szolgálóm igazát, amikor perük volt ellenem,

14 mitévő lennék, ha rám támadna Isten, mit felelnék neki, ha számon kérné?

15 Nem az alkotta-e őt, aki engem az anyaméhben? Nem ugyanaz formált-e bennünket az anyaölben?

16 Ha megtagadtam a nincstelenek kívánságát, és az özvegy szemeit epedni engedtem,

17 ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva nem evett belőle,

18 akit ifjúságom óta apjaként neveltem, és anyám méhétől fogva vezettem,

19 ha elnéztem, hogy a veszendő ruhátlan, és a szegénynek nincs takarója,

20 ha nem áldott engem, mert dereka juhaim gyapjától fölmelegedett,

21 ha az árva ellen kezet emeltem, mert láttam, hogy a kapuban segítségemre vannak,

22 akkor essék le vállam a lapockámról, törjön le tőből a karom!

23 Hiszen rettegtem Isten csapásától, és fenségét nem bírom elviselni.

24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt gondoltam, hogy csak a színaranyban bízhatom,

25 ha annak örültem, hogy gazdagságom nagy, és sokat szerzett a kezem,

26 ha néztem a napvilágot, hogyan ragyog, és a holdat, hogy milyen pompával halad,

27 ha csak titokban is olyan bolondságot tettem, hogy csókot hintettem feléjük kezemmel,

28 ez is bírák elé való bűn volna, mert megtagadtam volna az Istent odafönt.

29 Nem örültem gyűlölőm vesztének, nem ujjongtam, ha baj érte,

30 nem szoktam számmal vétkezni, átkot kérve valakire.

31 Nem mondhatták sátram vendégei, hogy valaki nem lakott jól nálam hússal.

32 Nem hált jövevény az utcán, ajtómat kitártam az utas előtt.

33 Ha emberi módon eltitkoltam vétkeimet, keblembe rejtve bűnömet,

34 bizony, akkor tarthatnék a nagy tömegtől, retteghetnék a nemzetségek megvetésétől, hallgatnék, és az ajtón sem lépnék ki.

35 Bárcsak meghallgatna valaki! Íme, ez a végszóm: Válaszoljon a Mindenható, írjon vádiratot, mint vádlóm.

36 Bizony, én azt a vállamra venném, és a fejemre kötném, mint koronát.

37 Lépteim számát is megmondanám neki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá.

38 Ha a termőföldem ellenem kiáltott, és valamennyi barázdája sírt,

39 ha termését fizetés nélkül ettem, vagy művelőit agyonhajszoltam:

40 tövis teremjen búza helyett, és gyom árpa helyett! Itt végződnek Jób beszédei.

Hungarian New Translation (NT-HU)

Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society

Jób 31 Hungarian Károli (KAR)

31  Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.

És mi volt jutalmam Istentõl felülrõl; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?

Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevõt-é veszedelem?

Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?

Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:

Az õ igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!

Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:

Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestõl!

Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:

10 Az én feleségem másnak õröljön, és mások hajoljanak rája.

11 Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bûn.

12 Mert tûz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestõl kiirtaná.

13 Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:

14 Mi tevõ lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?

15 Nem az teremtette-é õt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?

16 Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;

17 És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;

18 Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétõl kezdve vezettem õt!

19 Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;

20 Hogyha nem áldottak engem az õ ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;

21 Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;

22 A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!

23 Hiszen [úgy] rettegtem Isten csapásától, és fensége elõtt tehetetlen valék!

24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!

25 Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;

26 Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,

27 És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:

28 Ez is biró elé tartozó bûn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!

29 Ha örvendeztem az engem gyûlölõnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;

30 (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az õ lelkére!)

31 Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az õ húsával jól nem lakott?

32 (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas elõtt megnyitám.)

33 Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bûnömet:

34 Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtõl, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétõl; elnémulnék [és] az ajtón sem lépnék ki!

35 Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.

36 Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!

37 Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!

38 Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;

39 Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:

40 Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végzõdnek a Jób beszédei.

Viewing of
Cross references
Footnotes