Összeesküvések a királyi udvarban

7 Amikor gyógyítani akartam Izráelt, lelepleződött Efraim bűne és Samária gonoszsága. Álnokul élnek, tolvaj tör be a házba, rablóbanda fosztogat az utcán.

² Eszükbe sem jut, hogy emlékszem minden gonoszságukra. Pedig ott vannak körülöttük tetteik, amelyek színem elé kerültek.

³ Álnok módon örvendeztetik a királyt, hízelgéssel a vezéreket.

⁴ Mindnyájan házasságtörők. Olyanok, mint amikor a kemencét befűti a pékmester, de abbahagyja a tüzelést, míg a megdagasztott tészta meg nem kel.

⁵ Beteggé teszik királyunkat ünnepnapján tüzes borral a vezérek; kezet nyújt a hangoskodóknak.

⁶ Közelébe férkőztek álnokul, szívük olyan, mint a kemence: egész éjszaka aludt haragjuk, de reggelre kigyullad, mint a lángoló tűz.

⁷ Mindnyájan izzanak, mint a kemence, megemésztik bíráikat. Királyaik mind elhulltak, egyikük sem kiáltott hozzám.

Izráel hiába bízik idegenekben

⁸ Efraim a népek közé keveredett. Olyan lett Efraim, mint a meg nem fordított lángos.

⁹ Idegenek emésztik erejét, de ő nem veszi észre. Ősz haja fehérlik már, de ő nem veszi észre.

¹⁰ Izráel ellen saját gőgje tanúskodik, mert nem tértek meg Istenükhöz, az Úrhoz, és ezek ellenére sem keresték őt.

¹¹ Olyan lett Efraim, mint az együgyű, esztelen galamb! Egyiptomhoz kiáltanak, Asszíriába járnak.

¹² Akármerre járnak, hálót feszítek ki eléjük. Elfogom őket, mint az égi madarakat, megfogom őket, amint hallom sereglésüket.

¹³ Jaj nekik, mert elhagytak engem! Pusztulás vár rájuk, mert elpártoltak tőlem! Én megváltanám őket, de ők hazugságot beszélnek rólam.

¹⁴ Ahelyett, hogy szívből kiáltanának hozzám, csak jajgatnak fekvőhelyükön, keseregnek a gabona és a must hiánya miatt, elfordulnak tőlem.

¹⁵ Én neveltem őket, és erősítettem karjukat, mégis rosszat gondolnak rólam.

¹⁶ Megtérnek, de nem a Felségeshez, olyanok, mint a meglazult íj. Fegyver által esnek el vezéreik, szitkozódó nyelvük miatt: így lesznek csúffá Egyiptomban.