Add parallel Print Page Options

Nóé áldása és átka

18 Ezek voltak Nóé fiai, akik kijöttek a bárkából: Sém, Hám és Jáfet. Hám Kánaán ősatyja.

19 Ezek hárman Nóé fiai, és ezek népesítették be az egész földet.

20 Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett.

21 Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában.

22 Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének.

23 Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét.

24 Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia,

25 ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt!

26 Ezután ezt mondta: Áldott az Úr, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája!

27 Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája!

28 Az özönvíz után Nóé még háromszázötven évig élt.

29 Nóé teljes életkora kilencszázötven év volt, amikor meghalt.

Nóé utódai

10 Ezek Nóé fiainak, Sémnek, Hámnak és Jáfetnek a leszármazottai, mert fiaik születtek az özönvíz után.

Jáfet fiai: Gómer, Mágóg, Mádaj, Jáván, Túbal, Mesek és Tírász.

Gómer fiai: Askenáz, Rífat és Tógarmá.

Jáván fiai: Elísá, Tarsís, Kittím és Dódáním.

Ezektől ágaztak szét országaikba a szigetlakó népek, mindegyik a maga nyelve szerint, nemzetségekre és népekre tagolódva.

Hám fiai: Kús, Micraim, Pút és Kánaán.

Kús fiai: Szebá, Havílá, Szabtá, Ramá és Szabteká. Ramá fiai: Sebá és Dedán.

Kús nemzette Nimródot. Ez kezdett hatalmaskodni a földön.

Hatalmas vadász volt ő az Úr előtt. Ezért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród.

10 Országa először Bábelben, Erekben, Akkádban és Kalnéban, Sineár földjén volt.

11 Arról a földről ment Assúrba, és építette Ninivét, Rehóbót-Írt, Kelahot

12 és Reszent, ezt a nagy várost Ninive és Kelah között.

13 Micraim nemzette a lúdiakat, anámiakat, lehábiakat és naftúhiakat,

14 a patrósziakat, kaszlúhiakat és a kaftóriakat. Innen származtak a filiszteusok.

15 Kánaán nemzette elsőszülöttét, Szidónt, azután Hétet,

16 meg a jebúsziakat, emóriakat, girgásiakat,

17 a hivvieket, arkiakat és színieket,

18 az arvádiakat, cemáriakat és hamátiakat. Azután elszéledtek a kánaániak nemzetségei,

19 úgyhogy a kánaániak területe Szidóntól Gerár irányában Gázáig, Sodoma, Gomora, Admá és Cebóim irányában Lesáig terjedt.

20 Ezek Hám fiai nemzetségük és nyelvük szerint, országokra és népekre tagolódva.

21 Születtek gyermekei Sémnek is, aki Héber összes fiainak ősatyja, Jáfetnek pedig testvérbátyja volt.

22 Sém fiai: Élám, Assúr, Arpaksad, Lúd és Arám.

23 Arám fiai: Úc, Húl, Geter és Mas.

24 Arpaksad nemzette Selahot, és Selah nemzette Hébert.

25 Hébernek is született két fia: az egyiknek Peleg volt a neve, mivel az ő idejében váltak szét a föld népei. Testvérének Joktán volt a neve.

26 Joktán nemzette Almódádot, Selefet, Hacarmávetet és Jerahot,

27 Hadórámot, Úzált és Diklát,

28 Óbált, Abímáélt és Sebát,

29 Ófirt, Havílát és Jóbábot. Ezek mind Joktán fiai.

30 Lakóhelyük Mésától Szefár irányában a keleti hegyekig terjedt.

31 Ezek Sém fiai nemzetségük és nyelvük szerint, országaik és népeik szerint.

32 Ezek Nóé fiainak a nemzetségei, származásuk szerint népekre tagolódva. Ezektől ágaztak szét a népek a földön az özönvíz után.

Bábel tornya

11 Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt.

Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.

Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk.

Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.

Az Úr pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek.

Akkor ezt mondta az Úr: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek.

Menjünk csak le és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét!

Így szélesztette szét őket onnan az Úr az egész föld színére, és abbahagyták a város építését.

Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az Úr az egész föld színére.

18 Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém és Khám és Jáfet. Khám pedig Kanaánnak atyja.

19 Ezek hárman a Noé fiai s ezektõl népesedék meg az egész föld.

20 Noé pedig földmívelõ kezde lenni, és szõlõt ültete.

21 És ivék a borból, s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén.

22 Khám pedig, Kanaánnak atyja, meglátá az õ atyjának mezítelenségét, és hírûl adá künnlevõ két testvérének.

23 Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván, azt mindketten vállokra veték, és háttal menve takarák be atyjok mezítelenségét; s arczczal hátra meg sem láták atyjok mezítelenségét.

24 Hogy felserkene Noé mámorából, és megtudá a mit vele az õ kisebbik fia cselekedett vala:

25 Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt.

26 Azután monda: Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kanaán!

27 Terjeszsze ki Isten Jáfetet, lakozzék Sémnek sátraiban; légyen néki szolgája a Kanaán!

28 Éle pedig Noé az özönvíz után háromszáz ötven esztendeig.

29 És vala Noé egész életének ideje kilenczszáz ötven esztendõ; és meghala.

10  Ez pedig a Noé fiainak, Sémnek, Khámnak és Jáfetnek nemzetsége; és fiaik születének az özönvíz után.

Jáfetnek fiai: Gómer, Mágog, Madai, Jáván, Thubál, Mésekh és Thirász.

A Gómer fiai pedig: Askhenáz, Rifáth, és Tógármah.

Jávánnak pedig fiai: Elisah, Thársis, Kitthim és Dodánim.

Ezekbõl váltak ki a szigetlakó népek az õ országaikban, mindenik a maga nyelve, családja és nemzetsége szerint.

Khámnak pedig fiai: Khús, Miczráim, Pút és Kanaán.

Khúsnak pedig fiai: Széba, Hávilah, Szábthah, Rahmáh, Szabthékah. Rahmáhnak pedig fiai: Séba és Dédán.

Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön.

Ez hatalmas vadász vala az Úr elõtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr elõtt, mint Nimród.

10 Az õ birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Sineár földén.

11 E földrõl ment aztán Assiriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht.

12 És Reszent Ninivé között és Kaláh között: ez az a nagy város.

13 Miczráim pedig nemzé: Lúdimot, Anámimot, Lehábimot és Naftukhimot.

14 Pathruszimot és Kaszlukhimot, a honnan a Filiszteusok származtak, és Kafthorimot.

15 Kanaán pedig nemzé Czídont, az õ elsõszülöttét, és Khétet.

16 Jebuzeust, Emorreust, és Girgazeust.

17 Khivveust, Harkeust, és Szineust.

18 Arvadeust, Czemareust, Hamatheust. És azután elszéledének a Kananeusok nemzetségei.

19 Vala pedig a Kananeusok határa, Czídonból Gérár felé menve Gázáig; Sodoma, Gomora, Ádmáh, és Czeboim felé menve Lésáig.

20 Ezek a Khám fiai családjok, nyelvök, földjök s nemzetségök szerint.

21 Sémnek is lettek gyermekei; a ki Héber minden fiainak atyja, Jáfetnek testvérbátyja vala.

22 Sém fiai: Élám, Assur, Arpaksád, Lúd és Arám.

23 Arámnak fiai pedig: Úcz, Húl, Gether és Más.

24 Arpaksád pedig nemzé Séláht, Séláh pedig Hébert.

25 Hébernek is lett két fia: Az egyiknek neve Péleg, mivelhogy az õ idejében osztatott el a föld; testvérének pedig neve Joktán.

26 Joktán pedig nemzé Almodádot, Sélefet, Haczarmávethet és Jerákhot.

27 Hadórámot, Úzált és Dikláth.

28 Obált, Abimáélt és Sébát.

29 Ofirt, Havilát és Jóbábot. Ezek mind a Joktán fiai.

30 És vala ezeknek lakása, Mésától fogva Séfárba menve a napkeleti hegyekig.

31 Ezek a Sém fiai családjok, nyelvök, földjök és nemzetségök szerint.

32 Ezek a Noé fiainak családjai az õ nemzetségeik szerint, az õ népeik között, és ezektõl szaporodának el a népek a földön, az özönvíz után.

11  Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.

És lõn mikor kelet felõl elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.

És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lõn nékik a tégla kõ gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.

És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.

Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.

És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.

Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.

És elszéleszté õket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszûnének építeni a várost.

Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el õket az Úr az egész földnek színére.