Add parallel Print Page Options

Pál, Jézus Krisztus foglya és Timóteus testvér üdvözletünket küldjük Filemonnak, kedves munkatársunknak. Üdvözöljük Appiát, nővérünket, Arkhipposzt, a harcostársunkat, és az egész helyi gyülekezetet, amely Filemon házában szokott összejönni.

Atyánk, az Isten, és Urunk, Jézus Krisztus adjon nektek kegyelmet és békességet!

Hálát adok érted

Mindig hálát adok Istenemnek, amikor érted imádkozom, Filemon, mert hallom, milyen hűség és isteni szeretet van benned az Úr Jézus és mindazok iránt, akik Istenhez tartoznak. Azért imádkozom, hogy az a hit, amely közös bennünk, vezessen el téged azoknak a jó dolgoknak a teljes felismerésére, amelyeket Krisztusban kaptunk. Testvérem, sokszor megmutattad, hogy isteni szeretettel szereted a testvéreket, és ezzel felbátorítottad őket. Ezzel engem is megerősítettél, és nekem is nagy örömet szereztél.

Fogadd vissza Onézimoszt testvérként!

Filemon, szeretnék valamit kérni tőled. Igaz, a Krisztustól kapott felhatalmazásommal ezt akár meg is parancsolhatnám neked, hiszen illő lenne, hogy megtedd. A szeretet kedvéért mégis inkább kérlek. Igen, én magam kérlek, az öreg Pál, aki most Krisztus Jézusért vagyok fogságban.

10 Onézimoszért, a fiamért szeretnélek kérni valamire, aki olyan a számomra, mintha valóban a fiam lenne, hiszen itt, a fogságban lett a fiammá. 11 Régebben talán haszontalan szolgád volt, Filemon, de most már neked is, nekem is hasznos[a] lett.

12 Visszaküldöm hát Onézimoszt hozzád, és vele a szívemet is. 13 Szerettem volna magam mellett tartani, arra az időre, amíg az örömhír miatt fogságban vagyok, mert ha itt maradt volna, helyetted is segített volna nekem. 14 De a belegyezésed nélkül nem akartam semmit tenni, hogy ne kényszerből tegyél jót, hanem önként, saját elhatározásodból.

15 Onézimosz talán azért hagyott el téged egy kis időre, hogy most örökre visszakapd, 16 de már nem úgy, mint rabszolgádat, hanem jóval többet: mint kedves testvéredet! Nagyon megszerettem őt, de te még jobban fogod szeretni. Nemcsak úgy, mint akármelyik embert, hanem mint az Úrban testvéredet.

17 Ha tehát igazán barátodnak tartasz, akkor úgy fogadd vissza Onézimoszt, mint ahogy engem fogadnál. 18 Ha bármivel megkárosított téged, vagy tartozna neked, én fogom megfizetni helyette. 19 Én, Pál, saját kezemmel írom ezt: mindent visszafizetek, amivel Onézimosz tartozik neked. Igaz, te magad is tartozol nekem az életeddel — de ezt nem is kell mondanom.

20 Testvérem, kérlek, tedd meg nekem ezt a szívességet[b] az Úrért! Vidámíts fel engem Krisztusban! 21 Úgy írom ezt a levelet, hogy biztos vagyok benne, megteszed, amire kérlek, sőt, még annál is többet.

22 Egyúttal kérlek, készíts elő a számomra egy szobát a házadban! Remélem, hogy Isten válaszolni fog imádságaitokra, és hamarosan meglátogatlak benneteket.

Üdvözletek

23 Köszöntését küldi Epafrász, aki velem együtt raboskodik Jézus Krisztusért. 24 Munkatársaim — Márk, Arisztarkhosz, Démász és Lukács — is köszöntenek.

25 Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen a szellemetekkel!

Footnotes

  1. Filemonhoz 1:11 haszontalan… hasznos Pál szójátéka Onézimosz nevével, amelynek jelentése: „hasznos”.
  2. Filemonhoz 1:20 szívességet Pál szójátéka Onézimosz nevével.

Címzés, üdvözlés

Pál, Krisztus Jézus foglya és Timóteus, a testvér: Filemonnak, a mi szeretett testvérünknek és munkatársunknak,

Appiának, a mi testvérünknek, Arkhipposznak, a mi bajtársunknak és a házadban levő gyülekezetnek.

Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

Hálaadás Filemon hitéért és szeretetéért

Hálát adok mindenkor az én Istenemnek, amikor megemlékezem rólad imádságaimban,

mert hallok a te hitedről és szeretetedről, amely az Úr Jézus és minden szent iránt van benned,

és imádkozom azért, hogy a hitünkben való közösséged eljuttasson téged mindannak a jónak a megismerésére, amely Krisztusért van bennünk.

A te szeretetedben sok örömünk és vigasztalásunk volt, mert a szentek szíve felüdült általad, testvérem.

A megtért rabszolga visszaküldése

Krisztusban tehát egészen nyíltan megparancsolhatnám neked azt, ami kötelességed volna,

a szeretet miatt azonban inkább csak kérlek, mert ilyen vagyok én, az öreg Pál, most még fogoly is Krisztusért.

10 Kérlek pedig téged az én fiamért, akit a fogságban szültem, Onézimoszért,

11 aki egykor neked haszontalan volt, most pedig neked is, nekem is hasznos.

12 Visszaküldöm neked őt, vagyis az én szívemet,

13 pedig magamnál szerettem volna tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért szenvedett fogságomban.

14 Döntésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.

15 Hiszen talán azért szakadt el tőled egy időre, hogy örökre visszanyerd,

16 most már nem úgy mint rabszolgát, hanem rabszolgánál jóval többet: aki nekem is, de sokkal inkább neked, testi értelemben is és az Úrban is szeretett testvéred.

17 Ha tehát engem társadnak tartasz, fogadd őt úgy, mint engem.

18 Ha pedig valamivel megbántott vagy tartozik, azt nekem számítsd fel.

19 Én, Pál, saját kezemmel írom ezt, megadom neked! Azt ugyanis nem akarom mondani, hogy önmagaddal is tartozol nekem.

20 Bizony, testvérem, bárcsak hasznodat vehetném az Úrban! Nyugtasd meg az én szívemet Krisztusban.

Üzenetek, üdvözletek, áldás

21 Engedelmességedben bízva írok neked, mert tudom, hogy többet is megteszel annál, amit mondok.

22 Egyúttal készíts szállást is nekem, mert remélem, hogy imádságotokért ajándékul kaptok engem.

23 Köszönt téged Epafrász, fogolytársam a Krisztus Jézusban,

24 Márk, Arisztarkhosz, Démász és Lukács, az én munkatársaim.

25 Az Úr Jézus Krisztus kegyelme a ti lelketekkel!