Ezekiel 1:1-20
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Vision of the Chariot
1 In the thirtieth year, in the fourth month, on the fifth day of the month, as I was among the exiles by the river Chebar, the heavens were opened, and I saw visions of God. 2 On the fifth day of the month (it was the fifth year of the exile of King Jehoiachin), 3 the word of the Lord came to the priest Ezekiel son of Buzi, in the land of the Chaldeans by the river Chebar; and the hand of the Lord was on him there.
4 As I looked, a stormy wind came out of the north: a great cloud with brightness around it and fire flashing forth continually, and in the middle of the fire, something like gleaming amber. 5 In the middle of it was something like four living creatures. This was their appearance: they were of human form. 6 Each had four faces, and each of them had four wings. 7 Their legs were straight, and the soles of their feet were like the sole of a calf’s foot; and they sparkled like burnished bronze. 8 Under their wings on their four sides they had human hands. And the four had their faces and their wings thus: 9 their wings touched one another; each of them moved straight ahead, without turning as they moved. 10 As for the appearance of their faces: the four had the face of a human being, the face of a lion on the right side, the face of an ox on the left side, and the face of an eagle; 11 such were their faces. Their wings were spread out above; each creature had two wings, each of which touched the wing of another, while two covered their bodies. 12 Each moved straight ahead; wherever the spirit would go, they went, without turning as they went. 13 In the middle of[a] the living creatures there was something that looked like burning coals of fire, like torches moving to and fro among the living creatures; the fire was bright, and lightning issued from the fire. 14 The living creatures darted to and fro, like a flash of lightning.
15 As I looked at the living creatures, I saw a wheel on the earth beside the living creatures, one for each of the four of them.[b] 16 As for the appearance of the wheels and their construction: their appearance was like the gleaming of beryl; and the four had the same form, their construction being something like a wheel within a wheel. 17 When they moved, they moved in any of the four directions without veering as they moved. 18 Their rims were tall and awesome, for the rims of all four were full of eyes all around. 19 When the living creatures moved, the wheels moved beside them; and when the living creatures rose from the earth, the wheels rose. 20 Wherever the spirit would go, they went, and the wheels rose along with them; for the spirit of the living creatures was in the wheels.
Read full chapterFootnotes
- Ezekiel 1:13 Gk OL: Heb And the appearance of
- Ezekiel 1:15 Heb of their faces
Ezechiele 1:1-20
Nuova Riveduta 2006
Vocazione di Ezechiele; la gloria del Signore(A)
1 (B)Il trentesimo anno, il quinto giorno del quarto mese, mentre mi trovavo presso il fiume Chebar[a] fra i deportati, i cieli si aprirono e io ebbi delle visioni divine. 2 Il quinto giorno del mese (era il quinto anno della deportazione del re Ioiachin), 3 la parola del Signore fu rivolta al sacerdote Ezechiele, figlio di Buzi, nel paese dei Caldei, presso il fiume Chebar; in quel luogo la mano del Signore fu sopra di lui.
4 Io guardai, ed ecco venire dal settentrione un vento tempestoso, una grossa nuvola con un fuoco folgorante e uno splendore intorno ad essa; nel centro vi era come un bagliore di metallo in mezzo al fuoco. 5 Nel centro appariva la forma di quattro esseri viventi, e questo era l’aspetto loro: avevano aspetto umano. 6 Ognuno di essi aveva quattro facce e quattro ali. 7 I loro piedi erano diritti e la pianta dei loro piedi era come la pianta del piede di un vitello; brillavano come il bagliore del bronzo lucente. 8 Avevano mani d’uomo sotto le ali, ai loro quattro lati; tutti e quattro avevano le loro facce e le loro ali. 9 Le loro ali si univano l’una all’altra; camminando non si voltavano, ognuno camminava diritto davanti a sé. 10 Quanto all’aspetto delle loro facce, essi avevano tutti una faccia d’uomo, tutti e quattro una faccia di leone a destra, tutti e quattro una faccia di bue a sinistra e tutti e quattro una faccia d’aquila. 11 Le loro facce e le loro ali erano separate nella parte superiore; ognuno aveva due ali che si univano a quelle dell’altro e due che coprivano loro il corpo. 12 Camminavano ognuno diritto davanti a sé; andavano dove lo Spirito li faceva andare e, camminando, non si voltavano. 13 L’aspetto di quegli esseri viventi era come di carboni incandescenti, come di fiaccole; quel fuoco circolava in mezzo agli esseri viventi, era un fuoco scintillante, e dal fuoco uscivano dei lampi. 14 Le creature viventi correvano in tutte le direzioni, simili al fulmine.
15 Mentre guardavo gli esseri viventi, ecco una ruota in terra presso ciascuno di essi, verso le loro quattro facce. 16 L’aspetto delle ruote era come il bagliore del crisolito, tutte e quattro si somigliavano; il loro aspetto e la loro struttura erano come se una ruota fosse in mezzo a un’altra ruota. 17 Quando si muovevano, andavano tutte e quattro dal proprio lato e, andando, non si voltavano. 18 I loro cerchi erano alti e imponenti; i cerchi di tutte e quattro erano pieni d’occhi tutto intorno. 19 Quando gli esseri viventi camminavano, le ruote si muovevano accanto a loro; quando gli esseri viventi si alzavano su da terra, si alzavano anche le ruote. 20 Dovunque lo Spirito voleva andare, andavano anch’esse; le ruote si alzavano accanto a quelli, perché lo spirito degli esseri viventi era nelle ruote.
Read full chapterFootnotes
- Ezechiele 1:1 Il fiume Chebar, canale assai largo che collegava il Tigri all’Eufrate.
Ezékiel 1:1-20
Hungarian New Translation
Ezékiel látomása
1 A harmincadik évben, a negyedik hónap ötödikén, amikor én a fogságban élő nép között voltam a Kebár folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomásokat láttam.
2 A hónap ötödikén, Jójákin király fogságba vitelének ötödik évében,
3 szólt az Úr igéje Ezékiel paphoz, Búzi fiához, a káldeusok országában, a Kebár folyó mellett, és megragadta őt ott az Úr.
4 Láttam, hogy forgószél jött észak felől, nagy felhővel és egymást érő villámlással, körülötte fényözönnel. A közepéből, a villámok közül mintha ezüstös csillogás tündöklött volna.
5 Négy élőlény alakja volt ott. Ilyennek látszottak: emberhez hasonló alakjuk volt,
6 de mindegyiknek négy arca, és mindegyiknek négy szárnya volt.
7 Lábaik egyenes lábak voltak, de lábfejük olyan volt, mint a borjúláb. Ragyogóak voltak, mint a fénylő réz.
8 Szárnyuk alatt négyfelől emberi kezek voltak. Mind a négynek voltak arcai és szárnyai.
9 Szárnyaik összeértek, egyiké a másikéhoz. Nem kellett megfordulniuk, amikor jártak, mindegyik előre nézve tudott menni.
10 Ilyen volt az arcuk: volt emberarcuk, de volt oroszlánarca is mind a négynek jobbról, bikaarca is volt mind a négynek balról, és volt sasarca is mind a négynek.
11 Ilyen volt az arcuk. Felső szárnyaik ki voltak terjesztve, ez a két szárny összeért, egyiké a másikéval, kettő pedig eltakarta a testüket.
12 Mindegyik előre nézve tudott menni. Ahova a lélek akart menni, oda mentek, nem kellett megfordulniuk, amikor jártak.
13 Ilyenek voltak az élőlények: külsejük olyan volt, mint az izzó parázs, és az élőlények közt, mintha égő fáklyák lobogtak volna. Tűz ragyogott, és a tűzből villámok cikáztak.
14 Az élőlények járása-kelése olyannak látszott, mint a villámlás.
15 Amikor néztem az élőlényeket, megpillantottam egy-egy kereket a földön az élőlények mellett, mind a négy előtt.
16 A kerekek úgy voltak elkészítve, hogy ragyogó drágaköveknek látszottak, és mind a négy egyforma volt. Úgy készültek, hogy mindegyik kerék közepében egy másik kerék látszott.
17 Amikor jártak, négy irányban tudtak menni; nem kellett megfordulniuk, amikor jártak.
18 A kerék abroncsai magasak és félelmetesek voltak, és mind a négy abroncs körös-körül tele volt szemekkel.
19 Amikor az élőlények jártak, a kerekek is jártak mellettük; és amikor az élőlények fölemelkedtek a földről, a kerekek is fölemelkedtek.
20 Ahová a lélek akart menni, oda mentek; ahová a lélek akarta. És a kerekek is fölemelkedtek velük, mert az élőlények lelke irányította a kerekeket.
Read full chapter
Ézéchiel 1:1-20
La Bible du Semeur
Le jugement de Jérusalem
La vocation d’Ezéchiel
1 Le cinquième jour du quatrième mois de la trentième année[a], je me trouvais parmi les déportés, près du canal du Kebar[b]. Le ciel s’ouvrit et Dieu m’envoya des visions.
2 Le cinquième jour du mois de cette année-là, c’est-à-dire la cinquième année de la captivité du roi Yehoyakîn[c], 3 l’Eternel adressa la parole à Ezéchiel, fils du prêtre Bouzi, au pays des Chaldéens, près du canal du Kebar. Là, la main de l’Eternel reposa sur lui.
Ezéchiel contemple la gloire de Dieu
4 Je vis soudain un vent de tempête venant du nord qui poussait devant lui un énorme nuage sillonné d’éclairs. Ce nuage était entouré d’une clarté éblouissante. En son centre, il y avait l’éclat d’un métal au milieu du feu[d]. 5 En son milieu, je distinguais quelque chose qui ressemblait à quatre êtres vivants ; par leur aspect, ils ressemblaient à des hommes[e]. 6 Chacun d’eux avait quatre faces et quatre ailes. 7 Leurs jambes étaient droites ; leurs pieds étaient comme ceux d’un taureau et brillaient comme du bronze poli. 8 Sous leurs ailes, et à leurs quatre côtés, apparaissaient des mains humaines, et chacun des quatre avait ses faces et ses ailes. 9 Leurs ailes se touchaient l’une l’autre par leurs extrémités. Quand ils se déplaçaient, ils ne se tournaient pas, mais chacun avançait droit devant soi. 10 Leurs faces ressemblaient à celle d’un homme, et ils avaient tous les quatre une face de lion à droite, une face de taureau à gauche, et une face d’aigle. 11 Chacun d’eux avait deux paires d’ailes : deux de ces ailes se déployaient vers le haut et chacune touchait une aile d’un autre être vivant de son côté, les deux autres couvraient leurs corps. 12 Chacun d’eux avançait droit devant soi, ils allaient là où l’Esprit[f] les poussait à aller sans qu’aucun d’eux ne se tourne pour se déplacer.
13 Ces êtres vivants avaient l’aspect de braises[g] incandescentes, et de torches brillantes : ils paraissaient embrasés comme des torches brillantes. Le feu courait entre ces êtres vivants ; ils avaient l’éclat du feu et des éclairs jaillissaient de ce feu. 14 Ces êtres couraient, allant et venant en tous sens, comme des éclairs.
15 En contemplant ces êtres vivants, j’aperçus à côté de chacun d’eux une roue qui touchait terre, vers leurs quatre faces. 16 Les quatre roues étaient pareilles : elles semblaient faites en chrysolithe[h] et paraissaient encastrées l’une au milieu de l’autre. 17 Elles pouvaient donc se déplacer dans les quatre directions sans pivoter. 18 Les jantes des quatre roues étaient d’une dimension énorme et terrifiante. Elles étaient couvertes d’yeux sur toute leur circonférence. 19 Quand les êtres vivants se déplaçaient, les roues se déplaçaient à côté d’eux, et quand ils s’élevaient de terre, elles s’élevaient aussi. 20 Ils allaient là où l’Esprit[i] les poussait à aller. Les roues s’élevaient en même temps qu’eux, car l’Esprit qui animait les êtres vivants animait aussi les roues.
Read full chapterFootnotes
- 1.1 Probablement le quatrième mois de la trentième année de la vie d’Ezéchiel, l’âge auquel il aurait dû commencer à exercer ses fonctions sacerdotales (Nb 4.3).
- 1.1 Le Kebar : grand canal relié à l’Euphrate, au sud de Babylone.
- 1.2 C’est-à-dire juillet 593 av. J.-C. Sur la captivité de Yehoyakîn, voir 2 R 24.8-17 ; 2 Ch 36.9-10.
- 1.4 Pour les v. 4-28, voir 10.1-22 ; cf. Ap 4.
- 1.5 Selon 10.15, ces êtres vivants sont des chérubins (voir Ex 25.17 et note).
- 1.12 En hébreu, il y a un jeu sur les deux sens possibles du terme : vent et Esprit.
- 1.13 Selon le texte hébreu traditionnel. L’ancienne version grecque a : au milieu de ces êtres vivants, il y avait des braises …
- 1.16 Pierre précieuse importée d’Espagne.
- 1.20 Voir 1.12 et note.
Ezekiel 1:1-20
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Vision of the Chariot
1 In the thirtieth year, in the fourth month, on the fifth day of the month, as I was among the exiles by the river Chebar, the heavens were opened, and I saw visions of God. 2 On the fifth day of the month (it was the fifth year of the exile of King Jehoiachin), 3 the word of the Lord came to the priest Ezekiel son of Buzi, in the land of the Chaldeans by the river Chebar; and the hand of the Lord was on him there.
4 As I looked, a stormy wind came out of the north: a great cloud with brightness around it and fire flashing forth continually, and in the middle of the fire, something like gleaming amber. 5 In the middle of it was something like four living creatures. This was their appearance: they were of human form. 6 Each had four faces, and each of them had four wings. 7 Their legs were straight, and the soles of their feet were like the sole of a calf’s foot; and they sparkled like burnished bronze. 8 Under their wings on their four sides they had human hands. And the four had their faces and their wings thus: 9 their wings touched one another; each of them moved straight ahead, without turning as they moved. 10 As for the appearance of their faces: the four had the face of a human being, the face of a lion on the right side, the face of an ox on the left side, and the face of an eagle; 11 such were their faces. Their wings were spread out above; each creature had two wings, each of which touched the wing of another, while two covered their bodies. 12 Each moved straight ahead; wherever the spirit would go, they went, without turning as they went. 13 In the middle of[a] the living creatures there was something that looked like burning coals of fire, like torches moving to and fro among the living creatures; the fire was bright, and lightning issued from the fire. 14 The living creatures darted to and fro, like a flash of lightning.
15 As I looked at the living creatures, I saw a wheel on the earth beside the living creatures, one for each of the four of them.[b] 16 As for the appearance of the wheels and their construction: their appearance was like the gleaming of beryl; and the four had the same form, their construction being something like a wheel within a wheel. 17 When they moved, they moved in any of the four directions without veering as they moved. 18 Their rims were tall and awesome, for the rims of all four were full of eyes all around. 19 When the living creatures moved, the wheels moved beside them; and when the living creatures rose from the earth, the wheels rose. 20 Wherever the spirit would go, they went, and the wheels rose along with them; for the spirit of the living creatures was in the wheels.
Read full chapterFootnotes
- Ezekiel 1:13 Gk OL: Heb And the appearance of
- Ezekiel 1:15 Heb of their faces
Ezechiele 1:1-20
Nuova Riveduta 2006
Vocazione di Ezechiele; la gloria del Signore(A)
1 (B)Il trentesimo anno, il quinto giorno del quarto mese, mentre mi trovavo presso il fiume Chebar[a] fra i deportati, i cieli si aprirono e io ebbi delle visioni divine. 2 Il quinto giorno del mese (era il quinto anno della deportazione del re Ioiachin), 3 la parola del Signore fu rivolta al sacerdote Ezechiele, figlio di Buzi, nel paese dei Caldei, presso il fiume Chebar; in quel luogo la mano del Signore fu sopra di lui.
4 Io guardai, ed ecco venire dal settentrione un vento tempestoso, una grossa nuvola con un fuoco folgorante e uno splendore intorno ad essa; nel centro vi era come un bagliore di metallo in mezzo al fuoco. 5 Nel centro appariva la forma di quattro esseri viventi, e questo era l’aspetto loro: avevano aspetto umano. 6 Ognuno di essi aveva quattro facce e quattro ali. 7 I loro piedi erano diritti e la pianta dei loro piedi era come la pianta del piede di un vitello; brillavano come il bagliore del bronzo lucente. 8 Avevano mani d’uomo sotto le ali, ai loro quattro lati; tutti e quattro avevano le loro facce e le loro ali. 9 Le loro ali si univano l’una all’altra; camminando non si voltavano, ognuno camminava diritto davanti a sé. 10 Quanto all’aspetto delle loro facce, essi avevano tutti una faccia d’uomo, tutti e quattro una faccia di leone a destra, tutti e quattro una faccia di bue a sinistra e tutti e quattro una faccia d’aquila. 11 Le loro facce e le loro ali erano separate nella parte superiore; ognuno aveva due ali che si univano a quelle dell’altro e due che coprivano loro il corpo. 12 Camminavano ognuno diritto davanti a sé; andavano dove lo Spirito li faceva andare e, camminando, non si voltavano. 13 L’aspetto di quegli esseri viventi era come di carboni incandescenti, come di fiaccole; quel fuoco circolava in mezzo agli esseri viventi, era un fuoco scintillante, e dal fuoco uscivano dei lampi. 14 Le creature viventi correvano in tutte le direzioni, simili al fulmine.
15 Mentre guardavo gli esseri viventi, ecco una ruota in terra presso ciascuno di essi, verso le loro quattro facce. 16 L’aspetto delle ruote era come il bagliore del crisolito, tutte e quattro si somigliavano; il loro aspetto e la loro struttura erano come se una ruota fosse in mezzo a un’altra ruota. 17 Quando si muovevano, andavano tutte e quattro dal proprio lato e, andando, non si voltavano. 18 I loro cerchi erano alti e imponenti; i cerchi di tutte e quattro erano pieni d’occhi tutto intorno. 19 Quando gli esseri viventi camminavano, le ruote si muovevano accanto a loro; quando gli esseri viventi si alzavano su da terra, si alzavano anche le ruote. 20 Dovunque lo Spirito voleva andare, andavano anch’esse; le ruote si alzavano accanto a quelli, perché lo spirito degli esseri viventi era nelle ruote.
Read full chapterFootnotes
- Ezechiele 1:1 Il fiume Chebar, canale assai largo che collegava il Tigri all’Eufrate.
Ezékiel 1:1-20
Hungarian New Translation
Ezékiel látomása
1 A harmincadik évben, a negyedik hónap ötödikén, amikor én a fogságban élő nép között voltam a Kebár folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomásokat láttam.
2 A hónap ötödikén, Jójákin király fogságba vitelének ötödik évében,
3 szólt az Úr igéje Ezékiel paphoz, Búzi fiához, a káldeusok országában, a Kebár folyó mellett, és megragadta őt ott az Úr.
4 Láttam, hogy forgószél jött észak felől, nagy felhővel és egymást érő villámlással, körülötte fényözönnel. A közepéből, a villámok közül mintha ezüstös csillogás tündöklött volna.
5 Négy élőlény alakja volt ott. Ilyennek látszottak: emberhez hasonló alakjuk volt,
6 de mindegyiknek négy arca, és mindegyiknek négy szárnya volt.
7 Lábaik egyenes lábak voltak, de lábfejük olyan volt, mint a borjúláb. Ragyogóak voltak, mint a fénylő réz.
8 Szárnyuk alatt négyfelől emberi kezek voltak. Mind a négynek voltak arcai és szárnyai.
9 Szárnyaik összeértek, egyiké a másikéhoz. Nem kellett megfordulniuk, amikor jártak, mindegyik előre nézve tudott menni.
10 Ilyen volt az arcuk: volt emberarcuk, de volt oroszlánarca is mind a négynek jobbról, bikaarca is volt mind a négynek balról, és volt sasarca is mind a négynek.
11 Ilyen volt az arcuk. Felső szárnyaik ki voltak terjesztve, ez a két szárny összeért, egyiké a másikéval, kettő pedig eltakarta a testüket.
12 Mindegyik előre nézve tudott menni. Ahova a lélek akart menni, oda mentek, nem kellett megfordulniuk, amikor jártak.
13 Ilyenek voltak az élőlények: külsejük olyan volt, mint az izzó parázs, és az élőlények közt, mintha égő fáklyák lobogtak volna. Tűz ragyogott, és a tűzből villámok cikáztak.
14 Az élőlények járása-kelése olyannak látszott, mint a villámlás.
15 Amikor néztem az élőlényeket, megpillantottam egy-egy kereket a földön az élőlények mellett, mind a négy előtt.
16 A kerekek úgy voltak elkészítve, hogy ragyogó drágaköveknek látszottak, és mind a négy egyforma volt. Úgy készültek, hogy mindegyik kerék közepében egy másik kerék látszott.
17 Amikor jártak, négy irányban tudtak menni; nem kellett megfordulniuk, amikor jártak.
18 A kerék abroncsai magasak és félelmetesek voltak, és mind a négy abroncs körös-körül tele volt szemekkel.
19 Amikor az élőlények jártak, a kerekek is jártak mellettük; és amikor az élőlények fölemelkedtek a földről, a kerekek is fölemelkedtek.
20 Ahová a lélek akart menni, oda mentek; ahová a lélek akarta. És a kerekek is fölemelkedtek velük, mert az élőlények lelke irányította a kerekeket.
Read full chapter
Ézéchiel 1:1-20
La Bible du Semeur
Le jugement de Jérusalem
La vocation d’Ezéchiel
1 Le cinquième jour du quatrième mois de la trentième année[a], je me trouvais parmi les déportés, près du canal du Kebar[b]. Le ciel s’ouvrit et Dieu m’envoya des visions.
2 Le cinquième jour du mois de cette année-là, c’est-à-dire la cinquième année de la captivité du roi Yehoyakîn[c], 3 l’Eternel adressa la parole à Ezéchiel, fils du prêtre Bouzi, au pays des Chaldéens, près du canal du Kebar. Là, la main de l’Eternel reposa sur lui.
Ezéchiel contemple la gloire de Dieu
4 Je vis soudain un vent de tempête venant du nord qui poussait devant lui un énorme nuage sillonné d’éclairs. Ce nuage était entouré d’une clarté éblouissante. En son centre, il y avait l’éclat d’un métal au milieu du feu[d]. 5 En son milieu, je distinguais quelque chose qui ressemblait à quatre êtres vivants ; par leur aspect, ils ressemblaient à des hommes[e]. 6 Chacun d’eux avait quatre faces et quatre ailes. 7 Leurs jambes étaient droites ; leurs pieds étaient comme ceux d’un taureau et brillaient comme du bronze poli. 8 Sous leurs ailes, et à leurs quatre côtés, apparaissaient des mains humaines, et chacun des quatre avait ses faces et ses ailes. 9 Leurs ailes se touchaient l’une l’autre par leurs extrémités. Quand ils se déplaçaient, ils ne se tournaient pas, mais chacun avançait droit devant soi. 10 Leurs faces ressemblaient à celle d’un homme, et ils avaient tous les quatre une face de lion à droite, une face de taureau à gauche, et une face d’aigle. 11 Chacun d’eux avait deux paires d’ailes : deux de ces ailes se déployaient vers le haut et chacune touchait une aile d’un autre être vivant de son côté, les deux autres couvraient leurs corps. 12 Chacun d’eux avançait droit devant soi, ils allaient là où l’Esprit[f] les poussait à aller sans qu’aucun d’eux ne se tourne pour se déplacer.
13 Ces êtres vivants avaient l’aspect de braises[g] incandescentes, et de torches brillantes : ils paraissaient embrasés comme des torches brillantes. Le feu courait entre ces êtres vivants ; ils avaient l’éclat du feu et des éclairs jaillissaient de ce feu. 14 Ces êtres couraient, allant et venant en tous sens, comme des éclairs.
15 En contemplant ces êtres vivants, j’aperçus à côté de chacun d’eux une roue qui touchait terre, vers leurs quatre faces. 16 Les quatre roues étaient pareilles : elles semblaient faites en chrysolithe[h] et paraissaient encastrées l’une au milieu de l’autre. 17 Elles pouvaient donc se déplacer dans les quatre directions sans pivoter. 18 Les jantes des quatre roues étaient d’une dimension énorme et terrifiante. Elles étaient couvertes d’yeux sur toute leur circonférence. 19 Quand les êtres vivants se déplaçaient, les roues se déplaçaient à côté d’eux, et quand ils s’élevaient de terre, elles s’élevaient aussi. 20 Ils allaient là où l’Esprit[i] les poussait à aller. Les roues s’élevaient en même temps qu’eux, car l’Esprit qui animait les êtres vivants animait aussi les roues.
Read full chapterFootnotes
- 1.1 Probablement le quatrième mois de la trentième année de la vie d’Ezéchiel, l’âge auquel il aurait dû commencer à exercer ses fonctions sacerdotales (Nb 4.3).
- 1.1 Le Kebar : grand canal relié à l’Euphrate, au sud de Babylone.
- 1.2 C’est-à-dire juillet 593 av. J.-C. Sur la captivité de Yehoyakîn, voir 2 R 24.8-17 ; 2 Ch 36.9-10.
- 1.4 Pour les v. 4-28, voir 10.1-22 ; cf. Ap 4.
- 1.5 Selon 10.15, ces êtres vivants sont des chérubins (voir Ex 25.17 et note).
- 1.12 En hébreu, il y a un jeu sur les deux sens possibles du terme : vent et Esprit.
- 1.13 Selon le texte hébreu traditionnel. L’ancienne version grecque a : au milieu de ces êtres vivants, il y avait des braises …
- 1.16 Pierre précieuse importée d’Espagne.
- 1.20 Voir 1.12 et note.
Ezekiel 1:1-20
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Vision of the Chariot
1 In the thirtieth year, in the fourth month, on the fifth day of the month, as I was among the exiles by the river Chebar, the heavens were opened, and I saw visions of God. 2 On the fifth day of the month (it was the fifth year of the exile of King Jehoiachin), 3 the word of the Lord came to the priest Ezekiel son of Buzi, in the land of the Chaldeans by the river Chebar; and the hand of the Lord was on him there.
4 As I looked, a stormy wind came out of the north: a great cloud with brightness around it and fire flashing forth continually, and in the middle of the fire, something like gleaming amber. 5 In the middle of it was something like four living creatures. This was their appearance: they were of human form. 6 Each had four faces, and each of them had four wings. 7 Their legs were straight, and the soles of their feet were like the sole of a calf’s foot; and they sparkled like burnished bronze. 8 Under their wings on their four sides they had human hands. And the four had their faces and their wings thus: 9 their wings touched one another; each of them moved straight ahead, without turning as they moved. 10 As for the appearance of their faces: the four had the face of a human being, the face of a lion on the right side, the face of an ox on the left side, and the face of an eagle; 11 such were their faces. Their wings were spread out above; each creature had two wings, each of which touched the wing of another, while two covered their bodies. 12 Each moved straight ahead; wherever the spirit would go, they went, without turning as they went. 13 In the middle of[a] the living creatures there was something that looked like burning coals of fire, like torches moving to and fro among the living creatures; the fire was bright, and lightning issued from the fire. 14 The living creatures darted to and fro, like a flash of lightning.
15 As I looked at the living creatures, I saw a wheel on the earth beside the living creatures, one for each of the four of them.[b] 16 As for the appearance of the wheels and their construction: their appearance was like the gleaming of beryl; and the four had the same form, their construction being something like a wheel within a wheel. 17 When they moved, they moved in any of the four directions without veering as they moved. 18 Their rims were tall and awesome, for the rims of all four were full of eyes all around. 19 When the living creatures moved, the wheels moved beside them; and when the living creatures rose from the earth, the wheels rose. 20 Wherever the spirit would go, they went, and the wheels rose along with them; for the spirit of the living creatures was in the wheels.
Read full chapterFootnotes
- Ezekiel 1:13 Gk OL: Heb And the appearance of
- Ezekiel 1:15 Heb of their faces
Ezechiele 1:1-20
Nuova Riveduta 2006
Vocazione di Ezechiele; la gloria del Signore(A)
1 (B)Il trentesimo anno, il quinto giorno del quarto mese, mentre mi trovavo presso il fiume Chebar[a] fra i deportati, i cieli si aprirono e io ebbi delle visioni divine. 2 Il quinto giorno del mese (era il quinto anno della deportazione del re Ioiachin), 3 la parola del Signore fu rivolta al sacerdote Ezechiele, figlio di Buzi, nel paese dei Caldei, presso il fiume Chebar; in quel luogo la mano del Signore fu sopra di lui.
4 Io guardai, ed ecco venire dal settentrione un vento tempestoso, una grossa nuvola con un fuoco folgorante e uno splendore intorno ad essa; nel centro vi era come un bagliore di metallo in mezzo al fuoco. 5 Nel centro appariva la forma di quattro esseri viventi, e questo era l’aspetto loro: avevano aspetto umano. 6 Ognuno di essi aveva quattro facce e quattro ali. 7 I loro piedi erano diritti e la pianta dei loro piedi era come la pianta del piede di un vitello; brillavano come il bagliore del bronzo lucente. 8 Avevano mani d’uomo sotto le ali, ai loro quattro lati; tutti e quattro avevano le loro facce e le loro ali. 9 Le loro ali si univano l’una all’altra; camminando non si voltavano, ognuno camminava diritto davanti a sé. 10 Quanto all’aspetto delle loro facce, essi avevano tutti una faccia d’uomo, tutti e quattro una faccia di leone a destra, tutti e quattro una faccia di bue a sinistra e tutti e quattro una faccia d’aquila. 11 Le loro facce e le loro ali erano separate nella parte superiore; ognuno aveva due ali che si univano a quelle dell’altro e due che coprivano loro il corpo. 12 Camminavano ognuno diritto davanti a sé; andavano dove lo Spirito li faceva andare e, camminando, non si voltavano. 13 L’aspetto di quegli esseri viventi era come di carboni incandescenti, come di fiaccole; quel fuoco circolava in mezzo agli esseri viventi, era un fuoco scintillante, e dal fuoco uscivano dei lampi. 14 Le creature viventi correvano in tutte le direzioni, simili al fulmine.
15 Mentre guardavo gli esseri viventi, ecco una ruota in terra presso ciascuno di essi, verso le loro quattro facce. 16 L’aspetto delle ruote era come il bagliore del crisolito, tutte e quattro si somigliavano; il loro aspetto e la loro struttura erano come se una ruota fosse in mezzo a un’altra ruota. 17 Quando si muovevano, andavano tutte e quattro dal proprio lato e, andando, non si voltavano. 18 I loro cerchi erano alti e imponenti; i cerchi di tutte e quattro erano pieni d’occhi tutto intorno. 19 Quando gli esseri viventi camminavano, le ruote si muovevano accanto a loro; quando gli esseri viventi si alzavano su da terra, si alzavano anche le ruote. 20 Dovunque lo Spirito voleva andare, andavano anch’esse; le ruote si alzavano accanto a quelli, perché lo spirito degli esseri viventi era nelle ruote.
Read full chapterFootnotes
- Ezechiele 1:1 Il fiume Chebar, canale assai largo che collegava il Tigri all’Eufrate.
Ezékiel 1:1-20
Hungarian New Translation
Ezékiel látomása
1 A harmincadik évben, a negyedik hónap ötödikén, amikor én a fogságban élő nép között voltam a Kebár folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomásokat láttam.
2 A hónap ötödikén, Jójákin király fogságba vitelének ötödik évében,
3 szólt az Úr igéje Ezékiel paphoz, Búzi fiához, a káldeusok országában, a Kebár folyó mellett, és megragadta őt ott az Úr.
4 Láttam, hogy forgószél jött észak felől, nagy felhővel és egymást érő villámlással, körülötte fényözönnel. A közepéből, a villámok közül mintha ezüstös csillogás tündöklött volna.
5 Négy élőlény alakja volt ott. Ilyennek látszottak: emberhez hasonló alakjuk volt,
6 de mindegyiknek négy arca, és mindegyiknek négy szárnya volt.
7 Lábaik egyenes lábak voltak, de lábfejük olyan volt, mint a borjúláb. Ragyogóak voltak, mint a fénylő réz.
8 Szárnyuk alatt négyfelől emberi kezek voltak. Mind a négynek voltak arcai és szárnyai.
9 Szárnyaik összeértek, egyiké a másikéhoz. Nem kellett megfordulniuk, amikor jártak, mindegyik előre nézve tudott menni.
10 Ilyen volt az arcuk: volt emberarcuk, de volt oroszlánarca is mind a négynek jobbról, bikaarca is volt mind a négynek balról, és volt sasarca is mind a négynek.
11 Ilyen volt az arcuk. Felső szárnyaik ki voltak terjesztve, ez a két szárny összeért, egyiké a másikéval, kettő pedig eltakarta a testüket.
12 Mindegyik előre nézve tudott menni. Ahova a lélek akart menni, oda mentek, nem kellett megfordulniuk, amikor jártak.
13 Ilyenek voltak az élőlények: külsejük olyan volt, mint az izzó parázs, és az élőlények közt, mintha égő fáklyák lobogtak volna. Tűz ragyogott, és a tűzből villámok cikáztak.
14 Az élőlények járása-kelése olyannak látszott, mint a villámlás.
15 Amikor néztem az élőlényeket, megpillantottam egy-egy kereket a földön az élőlények mellett, mind a négy előtt.
16 A kerekek úgy voltak elkészítve, hogy ragyogó drágaköveknek látszottak, és mind a négy egyforma volt. Úgy készültek, hogy mindegyik kerék közepében egy másik kerék látszott.
17 Amikor jártak, négy irányban tudtak menni; nem kellett megfordulniuk, amikor jártak.
18 A kerék abroncsai magasak és félelmetesek voltak, és mind a négy abroncs körös-körül tele volt szemekkel.
19 Amikor az élőlények jártak, a kerekek is jártak mellettük; és amikor az élőlények fölemelkedtek a földről, a kerekek is fölemelkedtek.
20 Ahová a lélek akart menni, oda mentek; ahová a lélek akarta. És a kerekek is fölemelkedtek velük, mert az élőlények lelke irányította a kerekeket.
Read full chapter
Ézéchiel 1:1-20
La Bible du Semeur
Le jugement de Jérusalem
La vocation d’Ezéchiel
1 Le cinquième jour du quatrième mois de la trentième année[a], je me trouvais parmi les déportés, près du canal du Kebar[b]. Le ciel s’ouvrit et Dieu m’envoya des visions.
2 Le cinquième jour du mois de cette année-là, c’est-à-dire la cinquième année de la captivité du roi Yehoyakîn[c], 3 l’Eternel adressa la parole à Ezéchiel, fils du prêtre Bouzi, au pays des Chaldéens, près du canal du Kebar. Là, la main de l’Eternel reposa sur lui.
Ezéchiel contemple la gloire de Dieu
4 Je vis soudain un vent de tempête venant du nord qui poussait devant lui un énorme nuage sillonné d’éclairs. Ce nuage était entouré d’une clarté éblouissante. En son centre, il y avait l’éclat d’un métal au milieu du feu[d]. 5 En son milieu, je distinguais quelque chose qui ressemblait à quatre êtres vivants ; par leur aspect, ils ressemblaient à des hommes[e]. 6 Chacun d’eux avait quatre faces et quatre ailes. 7 Leurs jambes étaient droites ; leurs pieds étaient comme ceux d’un taureau et brillaient comme du bronze poli. 8 Sous leurs ailes, et à leurs quatre côtés, apparaissaient des mains humaines, et chacun des quatre avait ses faces et ses ailes. 9 Leurs ailes se touchaient l’une l’autre par leurs extrémités. Quand ils se déplaçaient, ils ne se tournaient pas, mais chacun avançait droit devant soi. 10 Leurs faces ressemblaient à celle d’un homme, et ils avaient tous les quatre une face de lion à droite, une face de taureau à gauche, et une face d’aigle. 11 Chacun d’eux avait deux paires d’ailes : deux de ces ailes se déployaient vers le haut et chacune touchait une aile d’un autre être vivant de son côté, les deux autres couvraient leurs corps. 12 Chacun d’eux avançait droit devant soi, ils allaient là où l’Esprit[f] les poussait à aller sans qu’aucun d’eux ne se tourne pour se déplacer.
13 Ces êtres vivants avaient l’aspect de braises[g] incandescentes, et de torches brillantes : ils paraissaient embrasés comme des torches brillantes. Le feu courait entre ces êtres vivants ; ils avaient l’éclat du feu et des éclairs jaillissaient de ce feu. 14 Ces êtres couraient, allant et venant en tous sens, comme des éclairs.
15 En contemplant ces êtres vivants, j’aperçus à côté de chacun d’eux une roue qui touchait terre, vers leurs quatre faces. 16 Les quatre roues étaient pareilles : elles semblaient faites en chrysolithe[h] et paraissaient encastrées l’une au milieu de l’autre. 17 Elles pouvaient donc se déplacer dans les quatre directions sans pivoter. 18 Les jantes des quatre roues étaient d’une dimension énorme et terrifiante. Elles étaient couvertes d’yeux sur toute leur circonférence. 19 Quand les êtres vivants se déplaçaient, les roues se déplaçaient à côté d’eux, et quand ils s’élevaient de terre, elles s’élevaient aussi. 20 Ils allaient là où l’Esprit[i] les poussait à aller. Les roues s’élevaient en même temps qu’eux, car l’Esprit qui animait les êtres vivants animait aussi les roues.
Read full chapterFootnotes
- 1.1 Probablement le quatrième mois de la trentième année de la vie d’Ezéchiel, l’âge auquel il aurait dû commencer à exercer ses fonctions sacerdotales (Nb 4.3).
- 1.1 Le Kebar : grand canal relié à l’Euphrate, au sud de Babylone.
- 1.2 C’est-à-dire juillet 593 av. J.-C. Sur la captivité de Yehoyakîn, voir 2 R 24.8-17 ; 2 Ch 36.9-10.
- 1.4 Pour les v. 4-28, voir 10.1-22 ; cf. Ap 4.
- 1.5 Selon 10.15, ces êtres vivants sont des chérubins (voir Ex 25.17 et note).
- 1.12 En hébreu, il y a un jeu sur les deux sens possibles du terme : vent et Esprit.
- 1.13 Selon le texte hébreu traditionnel. L’ancienne version grecque a : au milieu de ces êtres vivants, il y avait des braises …
- 1.16 Pierre précieuse importée d’Espagne.
- 1.20 Voir 1.12 et note.
Ezekiel 1:1-20
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Vision of the Chariot
1 In the thirtieth year, in the fourth month, on the fifth day of the month, as I was among the exiles by the river Chebar, the heavens were opened, and I saw visions of God. 2 On the fifth day of the month (it was the fifth year of the exile of King Jehoiachin), 3 the word of the Lord came to the priest Ezekiel son of Buzi, in the land of the Chaldeans by the river Chebar; and the hand of the Lord was on him there.
4 As I looked, a stormy wind came out of the north: a great cloud with brightness around it and fire flashing forth continually, and in the middle of the fire, something like gleaming amber. 5 In the middle of it was something like four living creatures. This was their appearance: they were of human form. 6 Each had four faces, and each of them had four wings. 7 Their legs were straight, and the soles of their feet were like the sole of a calf’s foot; and they sparkled like burnished bronze. 8 Under their wings on their four sides they had human hands. And the four had their faces and their wings thus: 9 their wings touched one another; each of them moved straight ahead, without turning as they moved. 10 As for the appearance of their faces: the four had the face of a human being, the face of a lion on the right side, the face of an ox on the left side, and the face of an eagle; 11 such were their faces. Their wings were spread out above; each creature had two wings, each of which touched the wing of another, while two covered their bodies. 12 Each moved straight ahead; wherever the spirit would go, they went, without turning as they went. 13 In the middle of[a] the living creatures there was something that looked like burning coals of fire, like torches moving to and fro among the living creatures; the fire was bright, and lightning issued from the fire. 14 The living creatures darted to and fro, like a flash of lightning.
15 As I looked at the living creatures, I saw a wheel on the earth beside the living creatures, one for each of the four of them.[b] 16 As for the appearance of the wheels and their construction: their appearance was like the gleaming of beryl; and the four had the same form, their construction being something like a wheel within a wheel. 17 When they moved, they moved in any of the four directions without veering as they moved. 18 Their rims were tall and awesome, for the rims of all four were full of eyes all around. 19 When the living creatures moved, the wheels moved beside them; and when the living creatures rose from the earth, the wheels rose. 20 Wherever the spirit would go, they went, and the wheels rose along with them; for the spirit of the living creatures was in the wheels.
Read full chapterFootnotes
- Ezekiel 1:13 Gk OL: Heb And the appearance of
- Ezekiel 1:15 Heb of their faces
Ezechiele 1:1-20
Nuova Riveduta 2006
Vocazione di Ezechiele; la gloria del Signore(A)
1 (B)Il trentesimo anno, il quinto giorno del quarto mese, mentre mi trovavo presso il fiume Chebar[a] fra i deportati, i cieli si aprirono e io ebbi delle visioni divine. 2 Il quinto giorno del mese (era il quinto anno della deportazione del re Ioiachin), 3 la parola del Signore fu rivolta al sacerdote Ezechiele, figlio di Buzi, nel paese dei Caldei, presso il fiume Chebar; in quel luogo la mano del Signore fu sopra di lui.
4 Io guardai, ed ecco venire dal settentrione un vento tempestoso, una grossa nuvola con un fuoco folgorante e uno splendore intorno ad essa; nel centro vi era come un bagliore di metallo in mezzo al fuoco. 5 Nel centro appariva la forma di quattro esseri viventi, e questo era l’aspetto loro: avevano aspetto umano. 6 Ognuno di essi aveva quattro facce e quattro ali. 7 I loro piedi erano diritti e la pianta dei loro piedi era come la pianta del piede di un vitello; brillavano come il bagliore del bronzo lucente. 8 Avevano mani d’uomo sotto le ali, ai loro quattro lati; tutti e quattro avevano le loro facce e le loro ali. 9 Le loro ali si univano l’una all’altra; camminando non si voltavano, ognuno camminava diritto davanti a sé. 10 Quanto all’aspetto delle loro facce, essi avevano tutti una faccia d’uomo, tutti e quattro una faccia di leone a destra, tutti e quattro una faccia di bue a sinistra e tutti e quattro una faccia d’aquila. 11 Le loro facce e le loro ali erano separate nella parte superiore; ognuno aveva due ali che si univano a quelle dell’altro e due che coprivano loro il corpo. 12 Camminavano ognuno diritto davanti a sé; andavano dove lo Spirito li faceva andare e, camminando, non si voltavano. 13 L’aspetto di quegli esseri viventi era come di carboni incandescenti, come di fiaccole; quel fuoco circolava in mezzo agli esseri viventi, era un fuoco scintillante, e dal fuoco uscivano dei lampi. 14 Le creature viventi correvano in tutte le direzioni, simili al fulmine.
15 Mentre guardavo gli esseri viventi, ecco una ruota in terra presso ciascuno di essi, verso le loro quattro facce. 16 L’aspetto delle ruote era come il bagliore del crisolito, tutte e quattro si somigliavano; il loro aspetto e la loro struttura erano come se una ruota fosse in mezzo a un’altra ruota. 17 Quando si muovevano, andavano tutte e quattro dal proprio lato e, andando, non si voltavano. 18 I loro cerchi erano alti e imponenti; i cerchi di tutte e quattro erano pieni d’occhi tutto intorno. 19 Quando gli esseri viventi camminavano, le ruote si muovevano accanto a loro; quando gli esseri viventi si alzavano su da terra, si alzavano anche le ruote. 20 Dovunque lo Spirito voleva andare, andavano anch’esse; le ruote si alzavano accanto a quelli, perché lo spirito degli esseri viventi era nelle ruote.
Read full chapterFootnotes
- Ezechiele 1:1 Il fiume Chebar, canale assai largo che collegava il Tigri all’Eufrate.
Ezékiel 1:1-20
Hungarian New Translation
Ezékiel látomása
1 A harmincadik évben, a negyedik hónap ötödikén, amikor én a fogságban élő nép között voltam a Kebár folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomásokat láttam.
2 A hónap ötödikén, Jójákin király fogságba vitelének ötödik évében,
3 szólt az Úr igéje Ezékiel paphoz, Búzi fiához, a káldeusok országában, a Kebár folyó mellett, és megragadta őt ott az Úr.
4 Láttam, hogy forgószél jött észak felől, nagy felhővel és egymást érő villámlással, körülötte fényözönnel. A közepéből, a villámok közül mintha ezüstös csillogás tündöklött volna.
5 Négy élőlény alakja volt ott. Ilyennek látszottak: emberhez hasonló alakjuk volt,
6 de mindegyiknek négy arca, és mindegyiknek négy szárnya volt.
7 Lábaik egyenes lábak voltak, de lábfejük olyan volt, mint a borjúláb. Ragyogóak voltak, mint a fénylő réz.
8 Szárnyuk alatt négyfelől emberi kezek voltak. Mind a négynek voltak arcai és szárnyai.
9 Szárnyaik összeértek, egyiké a másikéhoz. Nem kellett megfordulniuk, amikor jártak, mindegyik előre nézve tudott menni.
10 Ilyen volt az arcuk: volt emberarcuk, de volt oroszlánarca is mind a négynek jobbról, bikaarca is volt mind a négynek balról, és volt sasarca is mind a négynek.
11 Ilyen volt az arcuk. Felső szárnyaik ki voltak terjesztve, ez a két szárny összeért, egyiké a másikéval, kettő pedig eltakarta a testüket.
12 Mindegyik előre nézve tudott menni. Ahova a lélek akart menni, oda mentek, nem kellett megfordulniuk, amikor jártak.
13 Ilyenek voltak az élőlények: külsejük olyan volt, mint az izzó parázs, és az élőlények közt, mintha égő fáklyák lobogtak volna. Tűz ragyogott, és a tűzből villámok cikáztak.
14 Az élőlények járása-kelése olyannak látszott, mint a villámlás.
15 Amikor néztem az élőlényeket, megpillantottam egy-egy kereket a földön az élőlények mellett, mind a négy előtt.
16 A kerekek úgy voltak elkészítve, hogy ragyogó drágaköveknek látszottak, és mind a négy egyforma volt. Úgy készültek, hogy mindegyik kerék közepében egy másik kerék látszott.
17 Amikor jártak, négy irányban tudtak menni; nem kellett megfordulniuk, amikor jártak.
18 A kerék abroncsai magasak és félelmetesek voltak, és mind a négy abroncs körös-körül tele volt szemekkel.
19 Amikor az élőlények jártak, a kerekek is jártak mellettük; és amikor az élőlények fölemelkedtek a földről, a kerekek is fölemelkedtek.
20 Ahová a lélek akart menni, oda mentek; ahová a lélek akarta. És a kerekek is fölemelkedtek velük, mert az élőlények lelke irányította a kerekeket.
Read full chapter
Ézéchiel 1:1-20
La Bible du Semeur
Le jugement de Jérusalem
La vocation d’Ezéchiel
1 Le cinquième jour du quatrième mois de la trentième année[a], je me trouvais parmi les déportés, près du canal du Kebar[b]. Le ciel s’ouvrit et Dieu m’envoya des visions.
2 Le cinquième jour du mois de cette année-là, c’est-à-dire la cinquième année de la captivité du roi Yehoyakîn[c], 3 l’Eternel adressa la parole à Ezéchiel, fils du prêtre Bouzi, au pays des Chaldéens, près du canal du Kebar. Là, la main de l’Eternel reposa sur lui.
Ezéchiel contemple la gloire de Dieu
4 Je vis soudain un vent de tempête venant du nord qui poussait devant lui un énorme nuage sillonné d’éclairs. Ce nuage était entouré d’une clarté éblouissante. En son centre, il y avait l’éclat d’un métal au milieu du feu[d]. 5 En son milieu, je distinguais quelque chose qui ressemblait à quatre êtres vivants ; par leur aspect, ils ressemblaient à des hommes[e]. 6 Chacun d’eux avait quatre faces et quatre ailes. 7 Leurs jambes étaient droites ; leurs pieds étaient comme ceux d’un taureau et brillaient comme du bronze poli. 8 Sous leurs ailes, et à leurs quatre côtés, apparaissaient des mains humaines, et chacun des quatre avait ses faces et ses ailes. 9 Leurs ailes se touchaient l’une l’autre par leurs extrémités. Quand ils se déplaçaient, ils ne se tournaient pas, mais chacun avançait droit devant soi. 10 Leurs faces ressemblaient à celle d’un homme, et ils avaient tous les quatre une face de lion à droite, une face de taureau à gauche, et une face d’aigle. 11 Chacun d’eux avait deux paires d’ailes : deux de ces ailes se déployaient vers le haut et chacune touchait une aile d’un autre être vivant de son côté, les deux autres couvraient leurs corps. 12 Chacun d’eux avançait droit devant soi, ils allaient là où l’Esprit[f] les poussait à aller sans qu’aucun d’eux ne se tourne pour se déplacer.
13 Ces êtres vivants avaient l’aspect de braises[g] incandescentes, et de torches brillantes : ils paraissaient embrasés comme des torches brillantes. Le feu courait entre ces êtres vivants ; ils avaient l’éclat du feu et des éclairs jaillissaient de ce feu. 14 Ces êtres couraient, allant et venant en tous sens, comme des éclairs.
15 En contemplant ces êtres vivants, j’aperçus à côté de chacun d’eux une roue qui touchait terre, vers leurs quatre faces. 16 Les quatre roues étaient pareilles : elles semblaient faites en chrysolithe[h] et paraissaient encastrées l’une au milieu de l’autre. 17 Elles pouvaient donc se déplacer dans les quatre directions sans pivoter. 18 Les jantes des quatre roues étaient d’une dimension énorme et terrifiante. Elles étaient couvertes d’yeux sur toute leur circonférence. 19 Quand les êtres vivants se déplaçaient, les roues se déplaçaient à côté d’eux, et quand ils s’élevaient de terre, elles s’élevaient aussi. 20 Ils allaient là où l’Esprit[i] les poussait à aller. Les roues s’élevaient en même temps qu’eux, car l’Esprit qui animait les êtres vivants animait aussi les roues.
Read full chapterFootnotes
- 1.1 Probablement le quatrième mois de la trentième année de la vie d’Ezéchiel, l’âge auquel il aurait dû commencer à exercer ses fonctions sacerdotales (Nb 4.3).
- 1.1 Le Kebar : grand canal relié à l’Euphrate, au sud de Babylone.
- 1.2 C’est-à-dire juillet 593 av. J.-C. Sur la captivité de Yehoyakîn, voir 2 R 24.8-17 ; 2 Ch 36.9-10.
- 1.4 Pour les v. 4-28, voir 10.1-22 ; cf. Ap 4.
- 1.5 Selon 10.15, ces êtres vivants sont des chérubins (voir Ex 25.17 et note).
- 1.12 En hébreu, il y a un jeu sur les deux sens possibles du terme : vent et Esprit.
- 1.13 Selon le texte hébreu traditionnel. L’ancienne version grecque a : au milieu de ces êtres vivants, il y avait des braises …
- 1.16 Pierre précieuse importée d’Espagne.
- 1.20 Voir 1.12 et note.
Ezekiel 1:1-20
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Vision of the Chariot
1 In the thirtieth year, in the fourth month, on the fifth day of the month, as I was among the exiles by the river Chebar, the heavens were opened, and I saw visions of God. 2 On the fifth day of the month (it was the fifth year of the exile of King Jehoiachin), 3 the word of the Lord came to the priest Ezekiel son of Buzi, in the land of the Chaldeans by the river Chebar; and the hand of the Lord was on him there.
4 As I looked, a stormy wind came out of the north: a great cloud with brightness around it and fire flashing forth continually, and in the middle of the fire, something like gleaming amber. 5 In the middle of it was something like four living creatures. This was their appearance: they were of human form. 6 Each had four faces, and each of them had four wings. 7 Their legs were straight, and the soles of their feet were like the sole of a calf’s foot; and they sparkled like burnished bronze. 8 Under their wings on their four sides they had human hands. And the four had their faces and their wings thus: 9 their wings touched one another; each of them moved straight ahead, without turning as they moved. 10 As for the appearance of their faces: the four had the face of a human being, the face of a lion on the right side, the face of an ox on the left side, and the face of an eagle; 11 such were their faces. Their wings were spread out above; each creature had two wings, each of which touched the wing of another, while two covered their bodies. 12 Each moved straight ahead; wherever the spirit would go, they went, without turning as they went. 13 In the middle of[a] the living creatures there was something that looked like burning coals of fire, like torches moving to and fro among the living creatures; the fire was bright, and lightning issued from the fire. 14 The living creatures darted to and fro, like a flash of lightning.
15 As I looked at the living creatures, I saw a wheel on the earth beside the living creatures, one for each of the four of them.[b] 16 As for the appearance of the wheels and their construction: their appearance was like the gleaming of beryl; and the four had the same form, their construction being something like a wheel within a wheel. 17 When they moved, they moved in any of the four directions without veering as they moved. 18 Their rims were tall and awesome, for the rims of all four were full of eyes all around. 19 When the living creatures moved, the wheels moved beside them; and when the living creatures rose from the earth, the wheels rose. 20 Wherever the spirit would go, they went, and the wheels rose along with them; for the spirit of the living creatures was in the wheels.
Read full chapterFootnotes
- Ezekiel 1:13 Gk OL: Heb And the appearance of
- Ezekiel 1:15 Heb of their faces
Ezechiele 1:1-20
Nuova Riveduta 2006
Vocazione di Ezechiele; la gloria del Signore(A)
1 (B)Il trentesimo anno, il quinto giorno del quarto mese, mentre mi trovavo presso il fiume Chebar[a] fra i deportati, i cieli si aprirono e io ebbi delle visioni divine. 2 Il quinto giorno del mese (era il quinto anno della deportazione del re Ioiachin), 3 la parola del Signore fu rivolta al sacerdote Ezechiele, figlio di Buzi, nel paese dei Caldei, presso il fiume Chebar; in quel luogo la mano del Signore fu sopra di lui.
4 Io guardai, ed ecco venire dal settentrione un vento tempestoso, una grossa nuvola con un fuoco folgorante e uno splendore intorno ad essa; nel centro vi era come un bagliore di metallo in mezzo al fuoco. 5 Nel centro appariva la forma di quattro esseri viventi, e questo era l’aspetto loro: avevano aspetto umano. 6 Ognuno di essi aveva quattro facce e quattro ali. 7 I loro piedi erano diritti e la pianta dei loro piedi era come la pianta del piede di un vitello; brillavano come il bagliore del bronzo lucente. 8 Avevano mani d’uomo sotto le ali, ai loro quattro lati; tutti e quattro avevano le loro facce e le loro ali. 9 Le loro ali si univano l’una all’altra; camminando non si voltavano, ognuno camminava diritto davanti a sé. 10 Quanto all’aspetto delle loro facce, essi avevano tutti una faccia d’uomo, tutti e quattro una faccia di leone a destra, tutti e quattro una faccia di bue a sinistra e tutti e quattro una faccia d’aquila. 11 Le loro facce e le loro ali erano separate nella parte superiore; ognuno aveva due ali che si univano a quelle dell’altro e due che coprivano loro il corpo. 12 Camminavano ognuno diritto davanti a sé; andavano dove lo Spirito li faceva andare e, camminando, non si voltavano. 13 L’aspetto di quegli esseri viventi era come di carboni incandescenti, come di fiaccole; quel fuoco circolava in mezzo agli esseri viventi, era un fuoco scintillante, e dal fuoco uscivano dei lampi. 14 Le creature viventi correvano in tutte le direzioni, simili al fulmine.
15 Mentre guardavo gli esseri viventi, ecco una ruota in terra presso ciascuno di essi, verso le loro quattro facce. 16 L’aspetto delle ruote era come il bagliore del crisolito, tutte e quattro si somigliavano; il loro aspetto e la loro struttura erano come se una ruota fosse in mezzo a un’altra ruota. 17 Quando si muovevano, andavano tutte e quattro dal proprio lato e, andando, non si voltavano. 18 I loro cerchi erano alti e imponenti; i cerchi di tutte e quattro erano pieni d’occhi tutto intorno. 19 Quando gli esseri viventi camminavano, le ruote si muovevano accanto a loro; quando gli esseri viventi si alzavano su da terra, si alzavano anche le ruote. 20 Dovunque lo Spirito voleva andare, andavano anch’esse; le ruote si alzavano accanto a quelli, perché lo spirito degli esseri viventi era nelle ruote.
Read full chapterFootnotes
- Ezechiele 1:1 Il fiume Chebar, canale assai largo che collegava il Tigri all’Eufrate.
Ezékiel 1:1-20
Hungarian New Translation
Ezékiel látomása
1 A harmincadik évben, a negyedik hónap ötödikén, amikor én a fogságban élő nép között voltam a Kebár folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomásokat láttam.
2 A hónap ötödikén, Jójákin király fogságba vitelének ötödik évében,
3 szólt az Úr igéje Ezékiel paphoz, Búzi fiához, a káldeusok országában, a Kebár folyó mellett, és megragadta őt ott az Úr.
4 Láttam, hogy forgószél jött észak felől, nagy felhővel és egymást érő villámlással, körülötte fényözönnel. A közepéből, a villámok közül mintha ezüstös csillogás tündöklött volna.
5 Négy élőlény alakja volt ott. Ilyennek látszottak: emberhez hasonló alakjuk volt,
6 de mindegyiknek négy arca, és mindegyiknek négy szárnya volt.
7 Lábaik egyenes lábak voltak, de lábfejük olyan volt, mint a borjúláb. Ragyogóak voltak, mint a fénylő réz.
8 Szárnyuk alatt négyfelől emberi kezek voltak. Mind a négynek voltak arcai és szárnyai.
9 Szárnyaik összeértek, egyiké a másikéhoz. Nem kellett megfordulniuk, amikor jártak, mindegyik előre nézve tudott menni.
10 Ilyen volt az arcuk: volt emberarcuk, de volt oroszlánarca is mind a négynek jobbról, bikaarca is volt mind a négynek balról, és volt sasarca is mind a négynek.
11 Ilyen volt az arcuk. Felső szárnyaik ki voltak terjesztve, ez a két szárny összeért, egyiké a másikéval, kettő pedig eltakarta a testüket.
12 Mindegyik előre nézve tudott menni. Ahova a lélek akart menni, oda mentek, nem kellett megfordulniuk, amikor jártak.
13 Ilyenek voltak az élőlények: külsejük olyan volt, mint az izzó parázs, és az élőlények közt, mintha égő fáklyák lobogtak volna. Tűz ragyogott, és a tűzből villámok cikáztak.
14 Az élőlények járása-kelése olyannak látszott, mint a villámlás.
15 Amikor néztem az élőlényeket, megpillantottam egy-egy kereket a földön az élőlények mellett, mind a négy előtt.
16 A kerekek úgy voltak elkészítve, hogy ragyogó drágaköveknek látszottak, és mind a négy egyforma volt. Úgy készültek, hogy mindegyik kerék közepében egy másik kerék látszott.
17 Amikor jártak, négy irányban tudtak menni; nem kellett megfordulniuk, amikor jártak.
18 A kerék abroncsai magasak és félelmetesek voltak, és mind a négy abroncs körös-körül tele volt szemekkel.
19 Amikor az élőlények jártak, a kerekek is jártak mellettük; és amikor az élőlények fölemelkedtek a földről, a kerekek is fölemelkedtek.
20 Ahová a lélek akart menni, oda mentek; ahová a lélek akarta. És a kerekek is fölemelkedtek velük, mert az élőlények lelke irányította a kerekeket.
Read full chapter
Ézéchiel 1:1-20
La Bible du Semeur
Le jugement de Jérusalem
La vocation d’Ezéchiel
1 Le cinquième jour du quatrième mois de la trentième année[a], je me trouvais parmi les déportés, près du canal du Kebar[b]. Le ciel s’ouvrit et Dieu m’envoya des visions.
2 Le cinquième jour du mois de cette année-là, c’est-à-dire la cinquième année de la captivité du roi Yehoyakîn[c], 3 l’Eternel adressa la parole à Ezéchiel, fils du prêtre Bouzi, au pays des Chaldéens, près du canal du Kebar. Là, la main de l’Eternel reposa sur lui.
Ezéchiel contemple la gloire de Dieu
4 Je vis soudain un vent de tempête venant du nord qui poussait devant lui un énorme nuage sillonné d’éclairs. Ce nuage était entouré d’une clarté éblouissante. En son centre, il y avait l’éclat d’un métal au milieu du feu[d]. 5 En son milieu, je distinguais quelque chose qui ressemblait à quatre êtres vivants ; par leur aspect, ils ressemblaient à des hommes[e]. 6 Chacun d’eux avait quatre faces et quatre ailes. 7 Leurs jambes étaient droites ; leurs pieds étaient comme ceux d’un taureau et brillaient comme du bronze poli. 8 Sous leurs ailes, et à leurs quatre côtés, apparaissaient des mains humaines, et chacun des quatre avait ses faces et ses ailes. 9 Leurs ailes se touchaient l’une l’autre par leurs extrémités. Quand ils se déplaçaient, ils ne se tournaient pas, mais chacun avançait droit devant soi. 10 Leurs faces ressemblaient à celle d’un homme, et ils avaient tous les quatre une face de lion à droite, une face de taureau à gauche, et une face d’aigle. 11 Chacun d’eux avait deux paires d’ailes : deux de ces ailes se déployaient vers le haut et chacune touchait une aile d’un autre être vivant de son côté, les deux autres couvraient leurs corps. 12 Chacun d’eux avançait droit devant soi, ils allaient là où l’Esprit[f] les poussait à aller sans qu’aucun d’eux ne se tourne pour se déplacer.
13 Ces êtres vivants avaient l’aspect de braises[g] incandescentes, et de torches brillantes : ils paraissaient embrasés comme des torches brillantes. Le feu courait entre ces êtres vivants ; ils avaient l’éclat du feu et des éclairs jaillissaient de ce feu. 14 Ces êtres couraient, allant et venant en tous sens, comme des éclairs.
15 En contemplant ces êtres vivants, j’aperçus à côté de chacun d’eux une roue qui touchait terre, vers leurs quatre faces. 16 Les quatre roues étaient pareilles : elles semblaient faites en chrysolithe[h] et paraissaient encastrées l’une au milieu de l’autre. 17 Elles pouvaient donc se déplacer dans les quatre directions sans pivoter. 18 Les jantes des quatre roues étaient d’une dimension énorme et terrifiante. Elles étaient couvertes d’yeux sur toute leur circonférence. 19 Quand les êtres vivants se déplaçaient, les roues se déplaçaient à côté d’eux, et quand ils s’élevaient de terre, elles s’élevaient aussi. 20 Ils allaient là où l’Esprit[i] les poussait à aller. Les roues s’élevaient en même temps qu’eux, car l’Esprit qui animait les êtres vivants animait aussi les roues.
Read full chapterFootnotes
- 1.1 Probablement le quatrième mois de la trentième année de la vie d’Ezéchiel, l’âge auquel il aurait dû commencer à exercer ses fonctions sacerdotales (Nb 4.3).
- 1.1 Le Kebar : grand canal relié à l’Euphrate, au sud de Babylone.
- 1.2 C’est-à-dire juillet 593 av. J.-C. Sur la captivité de Yehoyakîn, voir 2 R 24.8-17 ; 2 Ch 36.9-10.
- 1.4 Pour les v. 4-28, voir 10.1-22 ; cf. Ap 4.
- 1.5 Selon 10.15, ces êtres vivants sont des chérubins (voir Ex 25.17 et note).
- 1.12 En hébreu, il y a un jeu sur les deux sens possibles du terme : vent et Esprit.
- 1.13 Selon le texte hébreu traditionnel. L’ancienne version grecque a : au milieu de ces êtres vivants, il y avait des braises …
- 1.16 Pierre précieuse importée d’Espagne.
- 1.20 Voir 1.12 et note.
Exodus 1:1-20
New Revised Standard Version Catholic Edition
1 These are the names of the sons of Israel who came to Egypt with Jacob, each with his household: 2 Reuben, Simeon, Levi, and Judah, 3 Issachar, Zebulun, and Benjamin, 4 Dan and Naphtali, Gad and Asher. 5 The total number of people born to Jacob was seventy. Joseph was already in Egypt. 6 Then Joseph died, and all his brothers, and that whole generation. 7 But the Israelites were fruitful and prolific; they multiplied and grew exceedingly strong, so that the land was filled with them.
The Israelites Are Oppressed
8 Now a new king arose over Egypt, who did not know Joseph. 9 He said to his people, “Look, the Israelite people are more numerous and more powerful than we. 10 Come, let us deal shrewdly with them, or they will increase and, in the event of war, join our enemies and fight against us and escape from the land.” 11 Therefore they set taskmasters over them to oppress them with forced labor. They built supply cities, Pithom and Rameses, for Pharaoh. 12 But the more they were oppressed, the more they multiplied and spread, so that the Egyptians came to dread the Israelites. 13 The Egyptians became ruthless in imposing tasks on the Israelites, 14 and made their lives bitter with hard service in mortar and brick and in every kind of field labor. They were ruthless in all the tasks that they imposed on them.
15 The king of Egypt said to the Hebrew midwives, one of whom was named Shiphrah and the other Puah, 16 “When you act as midwives to the Hebrew women, and see them on the birthstool, if it is a boy, kill him; but if it is a girl, she shall live.” 17 But the midwives feared God; they did not do as the king of Egypt commanded them, but they let the boys live. 18 So the king of Egypt summoned the midwives and said to them, “Why have you done this, and allowed the boys to live?” 19 The midwives said to Pharaoh, “Because the Hebrew women are not like the Egyptian women; for they are vigorous and give birth before the midwife comes to them.” 20 So God dealt well with the midwives; and the people multiplied and became very strong.
Read full chapter
Esodo 1:1-20
Nuova Riveduta 2006
Israele in Egitto; oppressione e liberazione(A)(B)
Schiavitù d’Israele in Egitto
1 (C)Questi sono i nomi dei figli d’Israele che vennero in Egitto. Essi ci vennero con Giacobbe, ciascuno con la sua famiglia: 2 Ruben, Simeone, Levi e Giuda; 3 Issacar, Zabulon e Beniamino; 4 Dan e Neftali, Gad e Ascer. 5 Tutte le persone discendenti da Giacobbe erano settanta. Giuseppe era già in Egitto. 6 Giuseppe morì, come morirono pure tutti i suoi fratelli e tutta quella generazione. 7 I figli d’Israele furono fecondi, si moltiplicarono abbondantemente, divennero numerosi, molto potenti, e il paese ne fu ripieno.
8 (D)Sorse sopra l’Egitto un nuovo re, che non aveva conosciuto Giuseppe. 9 Egli disse al suo popolo: «Ecco, il popolo dei figli d’Israele è più numeroso e più potente di noi. 10 Usiamo prudenza con esso, affinché non si moltiplichi e, in caso di guerra, non si unisca ai nostri nemici per combattere contro di noi e poi andarsene dal paese». 11 Stabilirono dunque sopra Israele dei sorveglianti ai lavori, per opprimerlo con le loro angherie. Israele costruì al faraone le città che servivano da magazzini, Pitom e Ramses. 12 Ma quanto più lo opprimevano, tanto più il popolo si moltiplicava e si estendeva; e gli Egiziani nutrirono avversione per i figli d’Israele. 13 Così essi obbligarono i figli d’Israele a lavorare duramente. 14 Amareggiarono la loro vita con una rigida schiavitù, adoperandoli nei lavori d’argilla e di mattoni e in ogni sorta di lavori nei campi. Imponevano loro tutti questi lavori con asprezza.
15 Il re d’Egitto parlò anche alle levatrici ebree, delle quali una si chiamava Sifra e l’altra Pua, e disse: 16 «Quando assisterete le donne ebree al tempo del parto, quando sono sulla sedia, se è un maschio, fatelo morire; se è una femmina, lasciatela vivere». 17 Ma le levatrici temettero Dio, non fecero quello che il re d’Egitto aveva ordinato loro e lasciarono vivere anche i maschi. 18 Allora il re d’Egitto chiamò le levatrici e disse loro: «Perché avete fatto questo e avete lasciato vivere i maschi?» 19 Le levatrici risposero al faraone: «Le donne ebree non sono come le egiziane; esse sono vigorose, e prima che la levatrice arrivi da loro, hanno partorito». 20 Dio fece del bene a quelle levatrici. Il popolo si moltiplicò e divenne molto potente.
Read full chapter
2 Mózes 1:1-20
Hungarian New Translation
Izráel fiai elszaporodnak Egyiptomban
1 Név szerint ezek voltak Izráel fiai, akik Egyiptomba mentek Jákóbbal; mindegyik a maga háza népével ment:
2 Rúben, Simeon, Lévi és Júda,
3 Issakár, Zebulon és Benjámin,
4 Dán, Naftáli, Gád és Ásér.
5 Összesen hetvenen voltak, akik Jákóbtól származtak. József pedig már Egyiptomban volt.
6 Azután meghalt József és valamennyi testvére, meg az az egész nemzedék.
7 Izráel fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, megsokasodtak, nagyon megerősödtek, és megtelt velük az ország.
Az egyiptomiak elnyomják Izráelt
8 Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet.
9 Az pedig ezt mondta népének: Lám, az izráeli nép nagyobb és erősebb, mint mi.
10 Bánjunk csak okosan vele, hogy még többen ne legyenek, mert ha háború támad, ő is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az országból.
11 Ezért munkafelügyelőket rendeltek föléjük, hogy kényszermunkával sanyargassák őket. Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt.
12 De mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek, úgyhogy félni kezdtek Izráel fiaitól.
13 Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Izráel fiait.
14 Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával; sokféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket.
15 Azután parancsot adott Egyiptom királya a héber bábáknak, akik közül az egyiknek Sifrá, a másiknak Púá volt a neve.
16 Ezt mondta: Amikor a héber asszonyok szülésénél segédkeztek, figyeljétek a szülés lefolyását: ha fiú lesz, öljétek meg, ha leány, hagyjátok életben!
17 De a bábák félték az Istent, és nem cselekedtek úgy, ahogyan Egyiptom királya meghagyta nekik, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket.
18 Ezért Egyiptom királya magához hívatta a bábákat, és ezt mondta nekik: Miért teszitek ezt, miért hagyjátok életben a fiúgyermekeket?
19 A bábák pedig ezt felelték a fáraónak: Mert a héber asszonyok nem olyanok, mint az egyiptomiak, hanem életerősek. Mire a bába odaér hozzájuk, már meg is szültek.
20 Ezért jót tett Isten a bábákkal. A nép pedig szaporodott, és igen megerősödött.
Read full chapter
Exode 1:1-20
La Bible du Semeur
L’oppression des Israélites en Égypte
1 Voici la liste des fils d’Israël qui ont accompagné Jacob en Egypte, chacun avec sa famille : 2 Ruben, Siméon, Lévi et Juda ; 3 Issacar, Zabulon et Benjamin ; 4 Dan et Nephtali, Gad et Aser. 5 Les descendants de Jacob étaient au nombre de soixante-dix en tout[a], Joseph étant déjà en Egypte à ce moment-là.
6 Joseph mourut, ainsi que tous ses frères et toute leur génération[b]. 7 Les Israélites furent féconds, proliférèrent, se multiplièrent et devinrent de plus en plus puissants, si bien que le pays en fut rempli[c].
8 Un nouveau roi[d] vint au pouvoir en Egypte ; il ne connaissait pas Joseph. 9 Il dit à ses sujets : Voyez, le peuple des Israélites est plus nombreux et plus puissant que nous. 10 Il est temps d’aviser à son sujet, pour qu’il cesse de se multiplier. Sinon, en cas de guerre, il risque de se ranger aux côtés de nos ennemis et de combattre contre nous pour quitter ensuite le pays.
11 Alors on imposa aux Israélites des chefs de corvée pour les accabler par des travaux forcés. C’est ainsi qu’ils durent bâtir pour le pharaon les villes de Pitom et de Ramsès[e] pour servir de centres d’approvisionnement. 12 Mais plus on les opprimait, plus ils devenaient nombreux et plus ils se répandaient, au point que les Egyptiens les prirent en aversion. 13 Alors ceux-ci les réduisirent à un dur esclavage 14 et leur rendirent la vie amère par de rudes corvées : fabrication de mortier, confection de briques, travaux en tous genres dans les champs[f], bref, toutes les tâches auxquelles on les asservit avec cruauté.
15 Il y avait deux sages-femmes pour les Hébreux. Elles se nommaient Shiphra et Poua[g]. Le pharaon leur donna cet ordre : 16 Quand vous accoucherez les femmes des Hébreux, et que vous aurez constaté le sexe de l’enfant, si c’est un garçon, mettez-le à mort, si c’est une fille, qu’on la laisse vivre.
17 Mais les sages-femmes craignaient Dieu ; elles n’obéirent pas au pharaon : elles laissèrent la vie sauve aux garçons. 18 Alors le pharaon les convoqua et leur demanda : Pourquoi avez-vous fait cela ? Pourquoi avez-vous laissé vivre les garçons ?
19 Les sages-femmes répondirent au pharaon : C’est que les femmes des Hébreux ne sont pas comme les Egyptiennes. Elles sont pleines de vie. Avant que la sage-femme arrive auprès d’elles, elles ont déjà mis leur enfant au monde.
20 Dieu fit du bien aux sages-femmes, et le peuple continua de se multiplier et devint extrêmement puissant.
Read full chapterFootnotes
- 1.5 Voir Gn 46.27. Un manuscrit hébreu trouvé à Qumrân, l’ancienne version grecque et Ac 7.14 ont : soixante-quinze.
- 1.6 Plusieurs siècles séparèrent la mort de Joseph de l’avènement du nouveau roi (v. 8).
- 1.7 Selon la promesse (Gn 46.3 ; voir 12.37). Les Israélites n’étaient pas seulement confinés au pays de Goshen, ils habitaient aussi au milieu des Egyptiens (3.22). Voir Ac 7.17.
- 1.8 Certains l’ont identifié à Amosis (1570-1546 av. J.-C.), fondateur de la XVIIIe dynastie, qui a chassé les Hyksos (d’origine asiatique, ils avaient envahi la Basse-Egypte pour la dominer de env. 1730 à 1580), d’autres à Thoutmosis III, pharaon de la XVIIIe dynastie, d’autres à Séti Ier (1304/1293–1290/1279 av. J.-C.).
- 1.11 Vers la frontière orientale de l’Egypte, près du canal qui reliait le Nil à la mer Rouge, près de l’actuel canal de Suez.
- 1.14 Surtout des travaux d’irrigation (Dt 11.10).
- 1.15 Sans doute les responsables des sages-femmes. Elles portent des noms égyptiens.
Exodus 1:1-20
New Revised Standard Version Catholic Edition
1 These are the names of the sons of Israel who came to Egypt with Jacob, each with his household: 2 Reuben, Simeon, Levi, and Judah, 3 Issachar, Zebulun, and Benjamin, 4 Dan and Naphtali, Gad and Asher. 5 The total number of people born to Jacob was seventy. Joseph was already in Egypt. 6 Then Joseph died, and all his brothers, and that whole generation. 7 But the Israelites were fruitful and prolific; they multiplied and grew exceedingly strong, so that the land was filled with them.
The Israelites Are Oppressed
8 Now a new king arose over Egypt, who did not know Joseph. 9 He said to his people, “Look, the Israelite people are more numerous and more powerful than we. 10 Come, let us deal shrewdly with them, or they will increase and, in the event of war, join our enemies and fight against us and escape from the land.” 11 Therefore they set taskmasters over them to oppress them with forced labor. They built supply cities, Pithom and Rameses, for Pharaoh. 12 But the more they were oppressed, the more they multiplied and spread, so that the Egyptians came to dread the Israelites. 13 The Egyptians became ruthless in imposing tasks on the Israelites, 14 and made their lives bitter with hard service in mortar and brick and in every kind of field labor. They were ruthless in all the tasks that they imposed on them.
15 The king of Egypt said to the Hebrew midwives, one of whom was named Shiphrah and the other Puah, 16 “When you act as midwives to the Hebrew women, and see them on the birthstool, if it is a boy, kill him; but if it is a girl, she shall live.” 17 But the midwives feared God; they did not do as the king of Egypt commanded them, but they let the boys live. 18 So the king of Egypt summoned the midwives and said to them, “Why have you done this, and allowed the boys to live?” 19 The midwives said to Pharaoh, “Because the Hebrew women are not like the Egyptian women; for they are vigorous and give birth before the midwife comes to them.” 20 So God dealt well with the midwives; and the people multiplied and became very strong.
Read full chapter
Esodo 1:1-20
Nuova Riveduta 2006
Israele in Egitto; oppressione e liberazione(A)(B)
Schiavitù d’Israele in Egitto
1 (C)Questi sono i nomi dei figli d’Israele che vennero in Egitto. Essi ci vennero con Giacobbe, ciascuno con la sua famiglia: 2 Ruben, Simeone, Levi e Giuda; 3 Issacar, Zabulon e Beniamino; 4 Dan e Neftali, Gad e Ascer. 5 Tutte le persone discendenti da Giacobbe erano settanta. Giuseppe era già in Egitto. 6 Giuseppe morì, come morirono pure tutti i suoi fratelli e tutta quella generazione. 7 I figli d’Israele furono fecondi, si moltiplicarono abbondantemente, divennero numerosi, molto potenti, e il paese ne fu ripieno.
8 (D)Sorse sopra l’Egitto un nuovo re, che non aveva conosciuto Giuseppe. 9 Egli disse al suo popolo: «Ecco, il popolo dei figli d’Israele è più numeroso e più potente di noi. 10 Usiamo prudenza con esso, affinché non si moltiplichi e, in caso di guerra, non si unisca ai nostri nemici per combattere contro di noi e poi andarsene dal paese». 11 Stabilirono dunque sopra Israele dei sorveglianti ai lavori, per opprimerlo con le loro angherie. Israele costruì al faraone le città che servivano da magazzini, Pitom e Ramses. 12 Ma quanto più lo opprimevano, tanto più il popolo si moltiplicava e si estendeva; e gli Egiziani nutrirono avversione per i figli d’Israele. 13 Così essi obbligarono i figli d’Israele a lavorare duramente. 14 Amareggiarono la loro vita con una rigida schiavitù, adoperandoli nei lavori d’argilla e di mattoni e in ogni sorta di lavori nei campi. Imponevano loro tutti questi lavori con asprezza.
15 Il re d’Egitto parlò anche alle levatrici ebree, delle quali una si chiamava Sifra e l’altra Pua, e disse: 16 «Quando assisterete le donne ebree al tempo del parto, quando sono sulla sedia, se è un maschio, fatelo morire; se è una femmina, lasciatela vivere». 17 Ma le levatrici temettero Dio, non fecero quello che il re d’Egitto aveva ordinato loro e lasciarono vivere anche i maschi. 18 Allora il re d’Egitto chiamò le levatrici e disse loro: «Perché avete fatto questo e avete lasciato vivere i maschi?» 19 Le levatrici risposero al faraone: «Le donne ebree non sono come le egiziane; esse sono vigorose, e prima che la levatrice arrivi da loro, hanno partorito». 20 Dio fece del bene a quelle levatrici. Il popolo si moltiplicò e divenne molto potente.
Read full chapter
2 Mózes 1:1-20
Hungarian New Translation
Izráel fiai elszaporodnak Egyiptomban
1 Név szerint ezek voltak Izráel fiai, akik Egyiptomba mentek Jákóbbal; mindegyik a maga háza népével ment:
2 Rúben, Simeon, Lévi és Júda,
3 Issakár, Zebulon és Benjámin,
4 Dán, Naftáli, Gád és Ásér.
5 Összesen hetvenen voltak, akik Jákóbtól származtak. József pedig már Egyiptomban volt.
6 Azután meghalt József és valamennyi testvére, meg az az egész nemzedék.
7 Izráel fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, megsokasodtak, nagyon megerősödtek, és megtelt velük az ország.
Az egyiptomiak elnyomják Izráelt
8 Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet.
9 Az pedig ezt mondta népének: Lám, az izráeli nép nagyobb és erősebb, mint mi.
10 Bánjunk csak okosan vele, hogy még többen ne legyenek, mert ha háború támad, ő is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az országból.
11 Ezért munkafelügyelőket rendeltek föléjük, hogy kényszermunkával sanyargassák őket. Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt.
12 De mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek, úgyhogy félni kezdtek Izráel fiaitól.
13 Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Izráel fiait.
14 Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával; sokféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket.
15 Azután parancsot adott Egyiptom királya a héber bábáknak, akik közül az egyiknek Sifrá, a másiknak Púá volt a neve.
16 Ezt mondta: Amikor a héber asszonyok szülésénél segédkeztek, figyeljétek a szülés lefolyását: ha fiú lesz, öljétek meg, ha leány, hagyjátok életben!
17 De a bábák félték az Istent, és nem cselekedtek úgy, ahogyan Egyiptom királya meghagyta nekik, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket.
18 Ezért Egyiptom királya magához hívatta a bábákat, és ezt mondta nekik: Miért teszitek ezt, miért hagyjátok életben a fiúgyermekeket?
19 A bábák pedig ezt felelték a fáraónak: Mert a héber asszonyok nem olyanok, mint az egyiptomiak, hanem életerősek. Mire a bába odaér hozzájuk, már meg is szültek.
20 Ezért jót tett Isten a bábákkal. A nép pedig szaporodott, és igen megerősödött.
Read full chapter
Exode 1:1-20
La Bible du Semeur
L’oppression des Israélites en Égypte
1 Voici la liste des fils d’Israël qui ont accompagné Jacob en Egypte, chacun avec sa famille : 2 Ruben, Siméon, Lévi et Juda ; 3 Issacar, Zabulon et Benjamin ; 4 Dan et Nephtali, Gad et Aser. 5 Les descendants de Jacob étaient au nombre de soixante-dix en tout[a], Joseph étant déjà en Egypte à ce moment-là.
6 Joseph mourut, ainsi que tous ses frères et toute leur génération[b]. 7 Les Israélites furent féconds, proliférèrent, se multiplièrent et devinrent de plus en plus puissants, si bien que le pays en fut rempli[c].
8 Un nouveau roi[d] vint au pouvoir en Egypte ; il ne connaissait pas Joseph. 9 Il dit à ses sujets : Voyez, le peuple des Israélites est plus nombreux et plus puissant que nous. 10 Il est temps d’aviser à son sujet, pour qu’il cesse de se multiplier. Sinon, en cas de guerre, il risque de se ranger aux côtés de nos ennemis et de combattre contre nous pour quitter ensuite le pays.
11 Alors on imposa aux Israélites des chefs de corvée pour les accabler par des travaux forcés. C’est ainsi qu’ils durent bâtir pour le pharaon les villes de Pitom et de Ramsès[e] pour servir de centres d’approvisionnement. 12 Mais plus on les opprimait, plus ils devenaient nombreux et plus ils se répandaient, au point que les Egyptiens les prirent en aversion. 13 Alors ceux-ci les réduisirent à un dur esclavage 14 et leur rendirent la vie amère par de rudes corvées : fabrication de mortier, confection de briques, travaux en tous genres dans les champs[f], bref, toutes les tâches auxquelles on les asservit avec cruauté.
15 Il y avait deux sages-femmes pour les Hébreux. Elles se nommaient Shiphra et Poua[g]. Le pharaon leur donna cet ordre : 16 Quand vous accoucherez les femmes des Hébreux, et que vous aurez constaté le sexe de l’enfant, si c’est un garçon, mettez-le à mort, si c’est une fille, qu’on la laisse vivre.
17 Mais les sages-femmes craignaient Dieu ; elles n’obéirent pas au pharaon : elles laissèrent la vie sauve aux garçons. 18 Alors le pharaon les convoqua et leur demanda : Pourquoi avez-vous fait cela ? Pourquoi avez-vous laissé vivre les garçons ?
19 Les sages-femmes répondirent au pharaon : C’est que les femmes des Hébreux ne sont pas comme les Egyptiennes. Elles sont pleines de vie. Avant que la sage-femme arrive auprès d’elles, elles ont déjà mis leur enfant au monde.
20 Dieu fit du bien aux sages-femmes, et le peuple continua de se multiplier et devint extrêmement puissant.
Read full chapterFootnotes
- 1.5 Voir Gn 46.27. Un manuscrit hébreu trouvé à Qumrân, l’ancienne version grecque et Ac 7.14 ont : soixante-quinze.
- 1.6 Plusieurs siècles séparèrent la mort de Joseph de l’avènement du nouveau roi (v. 8).
- 1.7 Selon la promesse (Gn 46.3 ; voir 12.37). Les Israélites n’étaient pas seulement confinés au pays de Goshen, ils habitaient aussi au milieu des Egyptiens (3.22). Voir Ac 7.17.
- 1.8 Certains l’ont identifié à Amosis (1570-1546 av. J.-C.), fondateur de la XVIIIe dynastie, qui a chassé les Hyksos (d’origine asiatique, ils avaient envahi la Basse-Egypte pour la dominer de env. 1730 à 1580), d’autres à Thoutmosis III, pharaon de la XVIIIe dynastie, d’autres à Séti Ier (1304/1293–1290/1279 av. J.-C.).
- 1.11 Vers la frontière orientale de l’Egypte, près du canal qui reliait le Nil à la mer Rouge, près de l’actuel canal de Suez.
- 1.14 Surtout des travaux d’irrigation (Dt 11.10).
- 1.15 Sans doute les responsables des sages-femmes. Elles portent des noms égyptiens.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.