Add parallel Print Page Options

27  És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Te pedig, embernek fia, kezdj gyászéneket Tírusról.

És mondjad Tírusnak: Ki lakol a tenger révhelyein, ki a népek között kereskedik sok sziget felé, így szól az Úr Isten: Oh Tírus, te ezt mondtad: Én tökéletes szépségben vagyok.

A tengerek szívében vannak határaid, építõid tökéletessé tették szépségedet.

Senir cziprusaiból építették mindkét oldaladat, czédrust hoztak a Libánonról, hogy árbóczfát csináljanak néked.

Básán cserfáiból csinálták evezõidet; evezõpadjaidat a cziprusiak szigeteirõl való sudar czédrusba foglalt elefántcsontból csinálták.

Égyiptomi hímes fehér gyolcs vala vitorlád, hogy legyen zászlód; Elisának szigeteirõl való kék és piros bíbor volt [sátrad] borítékja.

Sidon és Arvad lakói voltak evezõid; a te bölcseid, oh Tírus, kik benned valának, azok voltak kormányosaid.

Gebal vénei és bölcsei voltak benned, kik hasadékaidat javítgaták; a tenger minden hajója és hajósa volt benned, hogy kicseréljék árúidat.

10 Perzsák és lidiaiak és libiaiak voltak seregedben hadakozó férfiaid, paizst és sisakot függesztettek fel benned, a mik ékessé tevének.

11 Arvad fiai és sereged voltak kõfalaidon köröskörül, és kemény vitézek voltak tornyaidban; paizsaikat felfüggesztették kõfalaidon köröskörül, mik tökéletessé tették szépségedet.

12 Tarsis volt a te kereskedõtársad, sok különféle gazdagsága miatt: ezüstöt, vasat, ónt és ólmot adtak õk árúidért.

13 Jáván, Tubál és Mések, ezek a te kalmáraid; rabszolgákat és rézedényeket adtak cserébe árúidért.

14 Tógarma házából lovakat és lovagokat és öszvéreket adtak néked árúkul.

15 Dedán fiai a te kalmáraid, sok sziget kereskedése van hatalmad alatt, elefántcsont-szarukat és ébenfát hoztak néked adóba.

16 Arám a te kereskedõtársad mestermûveid sokasága miatt; gránátot, bíbort, hímes ruhákat, fehér gyolcsot, korálokat és rubint adtak õk árúidért.

17 Júda és Izráel földe, ezek a te kalmáraid; búzát Minnithbõl és édes süteményt és mézet és olajat és balzsamot adtak csereárúidért.

18 Damaskus a te kereskedõtársad mestermûveid sokaságában, sok különféle gazdagságod miatt, - Helbon borával és hófehér gyapjúval.

19 Vedán és Jáván Uzálból adtak árúidért: kovácsolt vasat, kásiát és jó illatú nádat, ezeket csereárúidért.

20 Dedán a te kalmárod, lovagláshoz való nyeregtakarókkal.

21 Arábia és Kédár fejedelmei, õk mindnyájan hatalmad alatt kereskedének; bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedének veled.

22 Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fûszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak õk árúidért.

23 Hárán és Kanne és Eden, Seba kalmárai, Assiria [és] Kilmad [mind] a te kereskedõtársad.

24 Ezek a te kalmáraid tökéletes árúkkal, bíbor és hímes köntösökkel és drága ruháknak kötelekkel egybekötött és czédrusfából csinált szekrényeivel, a te sokadalmadban.

25 Tarsis hajói hordozták árúidat, és megtelél, és felette igen híressé levél a tengerek szívében.

26 Nagy vizekre vivének téged a te evezõid, a keleti szél összetört téged a tengerek szívében.

27 Gazdagságod és árúid, csereárúid, hajósaid és kormányosaid, hasadékaid javítgatói és csereárúid árúsai és minden hadakozó férfiaid, a kik benned vannak, és minden benned való sokaság, beleesnek a tengerek szívébe zuhanásod napján.

28 Kormányosaid kiáltásának hangjára megrendülnek a mezõségek.

29 És kiszállnak hajóikból mindnyájan, kik az evezõt fogják, hajósok [és] a tengernek minden kormányosi a szárazföldre lépnek.

30 És hallatják fölötted hangjokat, s keservesen kiáltanak, s port hintenek fejökre, hamuban fetrengenek.

31 És kopaszra nyiratkoznak miattad, és zsákba övezkednek, és sírnak feletted lelki keserûségben keserves sírással.

32 És kezdenek fölötted fájdalmukban gyászéneket, és így énekelnek rólad: Ki volt olyan, mint Tírus? mely [most] mint temetõ a tenger közepette!

33 Mikor kimennek vala árúid a tengerekbõl, sok népet megelégítél; gazdagságod és csereárúid sokaságával meggazdagítád a földnek királyait.

34 Most összeomlottál a tengerekrõl le a vizek mélységébe, csereárúid és egész sokaságod benned elsülyedt.

35 A szigetek minden lakosai elborzadnak miattad, s királyaik iszonyodva megiszonyodnak, arczaik rángatóznak.

36 A népek közt való kereskedõk fütyölnek feletted. Rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!

Gyászének Tíruszról

27 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: „Ember fia, énekelj siratóéneket Tíruszról! Ezt mondd Tírusznak, amely a tenger kapujában lakik, sok szigettel és tengeri országgal kereskedik: Ezt üzeni neked Uram, az Örökkévaló: Lám, azt mondtad magadról:

»Szépségem fölülmúlhatatlan,
    milyen tökéletes vagyok!«
Valóban a tenger közepén laksz,
    építőid mestermunkát végeztek,
    mint gyönyörű hajót, úgy építettek!
Oldalaid szeníri ciprusból,
    árbocod libanoni cédrusból,
    evezőid básáni tölgyből készültek.
Fedélzeted ciprusi fenyő,
    elefántcsont berakással díszes.
Hímzett vitorlád színes egyiptomi vászon,
    s mint zászló lobog fölötted.
Elisá szigetéről hozott kék-bíbor színű ponyvád
    lett a takaród.
Szidón és Arvad lakói húzták evezőidet,
    Tírusz bölcsei voltak kormányosaid,
    Gebál vezetői és bölcsei javítgatták hajódat.
Minden hajó és kereskedő hozzád jött,
    hogy üzleteljen veled.

10 Zsoldosaid perzsák, lídek és pútiak,
    pajzsokkal és sisakokkal ékesítették oldalad.
11 Városod falát Arvad harcosai vigyázták,
    bástyáidon gammádiak őrködtek,
pajzsaikat körös-körül falaidra függesztették,
    így ékesítették szépségedet.

12 Társis fiaival kereskedtél gazdagságod miatt, áruidért cserébe ezüstöt, vasat, ónt és ólmot hoztak. 13 Jáván, Túbal és Mesek kalmárai rabszolgákat és bronzedényeket adtak áruidért. 14 Tógarma népétől[a] kaptál cserébe lovakat, harci méneket és öszvéreket. 15 Dédán fiai voltak kalmáraid, kezedben voltak a szigetek, elefántcsontot és ébenfát hoztak neked. 16 Arám is veled kereskedett, áruidért cserébe smaragdot, bíbort, hímzett ruhákat, finom vásznat, korallt és rubint adott.

17 Júda és Izráel földje is piacodra hozta áruit: minníti búzát, fügét, mézet, olívaolajat és balzsamot[b]. 18 Kereskedtél Damaszkusszal is: az töméntelen árudért cserébe helbóni bort és fehér gyapjút adott neked. 19 Vedán és Jáván hoztak neked Uzzálból kovácsolt vasat, kassziát és édes illatú nádat[c], 20 Dédánból meg nyeregtakarókat hoztak. 21 Arábia és Kédár fejedelmei kezed alatt kereskedtek: bárányokat, kosokat és kecskéket hoztak vásárodra. 22 Seba és Ramá kalmárai is neked hajtottak hasznot: ők szállították a legfinomabb fűszereket, mindenféle drágakövet és aranyat. 23 Kereskedtek veled Hárán, Kanné, Eden, Seba, Asszíria és Kilmad kalmárai is. 24 Piacodra hozták áruikat: drága ruhákat, bíborszövetet, hímzett ruhát, tarka szőnyegeket, erős kötelet. 25 Társis hajói szállították áruidat.

Mint kalmárok hajója,
    olyan voltál, Tírusz,
gazdagsággal megrakodva,
    a tenger közepén.
26 Nagy és mély vizekre eveztél,
    de a keleti szél összetörte
    hajódat a tenger közepén!
27 Bizony, a tengerbe merült minden kincsed,
    összes árud, rakományod,
    egész gazdagságod!
Evezőseid, matrózaid, kormányosaid,
    mesterembereid, zsoldosaid,
    kalmáraid és kereskedőtársaid
pusztulásod napján mind
    veled együtt süllyednek el!

28 Kormányosaid jajkiáltását hallják
    a messzi kikötők,
    pusztulásod hírére megremegnek.
29 Partra szállnak matrózok és kormányosok,
    az evezősök otthagyják a hajót.
30 Jajgatva siratnak téged,
    keservesen gyászolják vesztedet,
hamut szórnak fejükre
    és a porban hevernek.
31 Kopaszra nyírják a fejüket, úgy siratnak,
    zsákba öltözve keserű szívvel gyászolnak.

32 Gyászéneket kezdenek,
    hangosan siratnak:
»Még ilyen pusztulást,
    mint Tíruszé!
Elsüllyedt a tenger közepén,
    mélység lett a temetője!
33 Ó Tírusz, kalmáraid
    mennyi népet gazdagítottak,
kereskedésed javaiból
    királyok is hasznot húztak!
34 Mégis összetörtél,
    tengerbe süllyedtél,
áruid és hajósaid
    mind a mélybe merültek!«

35 Szigetek és kikötők a híredre megrémültek,
    veszteden királyaik ámulva remegnek,
    sorsodtól rettegnek, s arcuk eltorzul.
36 A népek kereskedői rémülten felszisszennek,
    iszonyat tölti el lelküket pusztulásod láttán,
mert nem épülsz fel már soha többé.”

Footnotes

  1. Ezékiel 27:14 népétől Vagy: „királyi családjától”.
  2. Ezékiel 27:17 balzsam Gyógyszerként használt, növényekből származó illatos kenőcs.
  3. Ezékiel 27:19 kassziát… nádat Ezek ókori illatszerek.

Tírusz összeomlása

27 Így szólt hozzám az Úr igéje:

Te, emberfia, kezdj siratóéneket Tíruszról,

és mondd Tírusznak, amely a tenger kapujánál lakik, és sok sziget népeivel kereskedik: Így szól az én Uram, az Úr: Tírusz, te azt mondtad: Tökéletes szépségű vagyok!

A tenger közepén terül el birodalmad, tökéletesen szépnek építettek.

Szenír ciprusaiból készítették összes oldaldeszkádat, libánoni cédrust hoztak, abból csinálták árbocodat.

Básáni tölgyfából készítették evezőidet, elefántcsonttal díszített fedélzetedet ciprusfából készítették, mely a kittiek szigeteiről való.

Egyiptomi tarka vászonból volt a vitorlád, az volt a zászlód. Ponyvának Elisá szigeteiről való kék és piros bíbort használtál.

Szidón és Arvad lakói voltak evezőseid, Tírusz legügyesebb emberei voltak matrózaid.

Gebál legtapasztaltabb és legügyesebb emberei javítgatták sérüléseidet. A tenger minden hajója és hajósa megfordult nálad, hogy kereskedjék.

10 Perzsák, lídek és pútiak voltak haderőd katonái, pajzsot és sisakot akasztottak rád: azok díszítettek.

11 Falaidon körös-körül arvádiak voltak seregedben, bástyáidon pedig gammádiak. Pajzsaikat kiakasztották falaidra körös-körül, ezek tettek tökéletesen széppé.

12 Tarsís sokféle árut vásárolt tőled, piacodra pedig ezüstöt, vasat, ónt és ólmot hoztak.

13 Jáván, Túbal és Mesek kalmárai élő embereket és rézeszközöket adtak cserébe áruidért.

14 Bét-Tógarmából lovakat, lovasokat és öszvéreket hoztak piacodra.

15 A dedáni kalmárokkal és sok szigettel voltál kereskedelmi kapcsolatban, elefántagyarakat és ébenfát hoztak neked fizetségül.

16 Az arámok is vásároltak tőled sokféle készítményt, és türkizt, bíborszínű gyapjút, tarka szőtteseket, fehér gyolcsot, korallokat és rubint hoztak piacodra.

17 Júda és Izráel kalmárai minníti búzát, fügét, mézet, olajat és balzsamot adtak cserébe áruidért.

18 Damaszkusz is vásárolt tőled sokféle készítményt, mindenféle árut: helbóni borért és hófehér gyapjúért.

19 Vedán és Jáván Uzzálból kovácsolt vasat, fahéjat és illatos nádat hozott piacodra; ezeket adták cserébe áruidért.

20 A dedáni kalmárok lótakarókat hoztak.

21 Arábiával és Kédár összes fejedelmével kereskedelmi kapcsolatban voltál: bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedtek veled.

22 Seba és Ramá kalmárai a legfinomabb balzsamot, mindenféle drágakövet és aranyat hoztak piacodra.

23 Hárán, Kanné, Eden és Seba kalmárai, Assúr és Kilmad kalmárai

24 árusítottak vásáraidon díszruhákat, kék bíbor köpenyeket és tarka ruhákat, színes szőnyegeket és erősen sodrott köteleket.

25 Tarsís-hajók szállították áruidat. Meggazdagodtál, tekintélyre tettél szert a tenger közepén.

26 Nagy vizekre vittek evezőseid, de összetört a keleti szél a tenger közepén.

27 Kincseid és piaci áruid, hajósaid és matrózaid, azok, akik javítgatták sérülésedet, akik áruiddal kereskedtek és összes katonád, a rajtad levő egész embertömeg elsüllyed a tenger közepén, összeomlásod idején.

28 Matrózaid jajkiáltásának hangjára megrendülnek a partvidékek.

29 A hajókból kiszáll minden evezős, a tengeri hajósok és matrózok mind a szárazföldre lépnek.

30 Jajszavukat hallatják miattad, és keservesen kiáltoznak, port hintenek a fejükre, hamuban fetrengenek.

31 Kopaszra nyiratkoznak miattad, és gyászba öltöznek, sírnak miattad keserű szívvel, siratnak keservesen.

32 Fájdalmukban siratóénekbe kezdenek, és így énekelnek rólad: Kicsoda pusztult el úgy, mint Tírusz a tenger közepén?!

33 Amikor piaci áruid a tengerről megérkeztek, sok népet elégítettél ki, kincset érő áruk tömegével gazdagítottad a föld királyait.

34 Most pedig hajótörött vagy a tengeren, a vizek mélyén, elsüllyedtek áruid és a rajtad levő egész embertömeg.

35 A szigetek minden lakója szörnyülködik rajtad, királyaikat rémület fogja el, eltorzul az arcuk.

36 A népek kereskedői fölszisszennek miattad. Rettenetes véged lett, nem lesz belőled soha semmi!