Eszter a király előtt

5 A harmadik napon Eszter királynéhoz méltóan felöltözött, bement a királyi palota belső udvarába, és megállt a trónterem ajtajában. A király a bejárattal szemben lévő trónon ült. ² Amikor meglátta Eszter királynét, örömmel fogadta, és kegyelme jeléül kinyújtotta rá aranypálcáját. Akkor Eszter belépett a terembe, a király elé járult, és megérintette a pálca végét.

³ A király pedig megkérdezte: „Mi járatban vagy, Eszter királyné? Mit kívánsz? Bármi legyen is az, megkapod — akár a királyságom felét is.”

⁴ „Ha a király is jónak látja, jöjjön el hozzám ma este a lakomára, amelyet számára készítettem, és hozza magával Hámánt is” — felelte Eszter.

⁵ „Kerítsétek elő hamar Hámánt — parancsolta szolgáinak a király —, hogy teljesítsük a királyné kívánságát!”

Így hát a király és Hámán azon az estén Eszternél vendégeskedett. ⁶ Vacsora közben, amikor bort ittak, a király Eszterhez fordult: „Mit kívánsz, mondd el bátran! Teljesítem. Mi a kérésed? Bármi legyen is az, megkapod — akár a királyságom felét is.”

^7-8 Eszter így válaszolt: „Valóban szeretnék valamit kérni. De ha a király igazán kedvel engem, és ha jónak látja, hogy kérésemet teljesítse, akkor Hámánnal együtt jöjjön el holnap is a lakomára, amelyet számára készítek. Akkor majd elmondom, mit kérek.”

Hámán ki akarja végeztetni Márdokeust

⁹ A vacsora után Hámán jókedvűen és elégedetten hazaindult. Útközben azonban meglátta a király kapujában Márdokeust, aki nem állt fel előtte, és nem félt tőle. Emiatt Hámánt harag és gyűlölet töltötte el Márdokeus iránt, ¹⁰ de uralkodott magán, és nem szólt semmit, csak hazament.

Azután hívatta tanácsadóit és a feleségét, Zerest. ¹¹ Dicsekedett nekik óriási gazdagságával, sok fiával, s mindazzal, amivel a király kitüntette és megtisztelte őt. Elmondta nekik, hogy a király őt minden más birodalmi vezetőnél és királyi tisztviselőnél nagyobb méltóságra emelte. ¹² Majd hozzátette: „De ez még nem minden! Én vagyok az egyetlen, akit Eszter királyné meghívott a királlyal együtt a lakomára, amelyet rendezett. Sőt, holnapra is ugyanilyen meghívást kaptam tőle a következő vacsorára. ¹³ De mit ér mindez, ha közben nap mint nap látnom kell azt a zsidót, Márdokeust, a király kapujában ülni!”

¹⁴ Erre felesége és barátai azt mondták: „Készíttess egy 50 könyök^[a] magas akasztófát, és holnap reggel kérd meg a királyt, hogy akasztassa fel arra Márdokeust! Azután már vidáman mehetsz a királlyal együtt a lakomára.” Ez tetszett Hámánnak, és kiadta a parancsot szolgáinak, hogy állítsák fel az akasztófát.