Acts 13:13-24
New Revised Standard Version Catholic Edition
Paul and Barnabas in Antioch of Pisidia
13 Then Paul and his companions set sail from Paphos and came to Perga in Pamphylia. John, however, left them and returned to Jerusalem; 14 but they went on from Perga and came to Antioch in Pisidia. And on the sabbath day they went into the synagogue and sat down. 15 After the reading of the law and the prophets, the officials of the synagogue sent them a message, saying, “Brothers, if you have any word of exhortation for the people, give it.” 16 So Paul stood up and with a gesture began to speak:
“You Israelites,[a] and others who fear God, listen. 17 The God of this people Israel chose our ancestors and made the people great during their stay in the land of Egypt, and with uplifted arm he led them out of it. 18 For about forty years he put up with[b] them in the wilderness. 19 After he had destroyed seven nations in the land of Canaan, he gave them their land as an inheritance 20 for about four hundred fifty years. After that he gave them judges until the time of the prophet Samuel. 21 Then they asked for a king; and God gave them Saul son of Kish, a man of the tribe of Benjamin, who reigned for forty years. 22 When he had removed him, he made David their king. In his testimony about him he said, ‘I have found David, son of Jesse, to be a man after my heart, who will carry out all my wishes.’ 23 Of this man’s posterity God has brought to Israel a Savior, Jesus, as he promised; 24 before his coming John had already proclaimed a baptism of repentance to all the people of Israel.
Read full chapterFootnotes
- Acts 13:16 Gk Men, Israelites
- Acts 13:18 Other ancient authorities read cared for
Atti 13:13-24
Nuova Riveduta 2006
13 Paolo e i suoi compagni, imbarcatisi a Pafo, arrivarono a Perga di Panfilia[a]; ma Giovanni, separatosi da loro, ritornò a Gerusalemme.
Predicazione di Paolo ad Antiochia di Pisidia
14 (A)Essi, passando oltre Perga, giunsero ad Antiochia di Pisidia[b]; ed entrati di sabato nella sinagoga, si sedettero. 15 Dopo la lettura della legge e dei profeti, i capi della sinagoga mandarono a dire loro: «Fratelli[c], se avete qualche parola di esortazione da rivolgere al popolo, ditela».
16 Allora Paolo si alzò e, fatto cenno con la mano, disse: «Israeliti[d], e voi che temete Dio, ascoltate. 17 Il Dio di questo popolo d’Israele[e] scelse i nostri padri, fece grande il popolo durante la sua dimora nel paese d’Egitto e, con braccio potente, lo trasse fuori. 18 Per circa quarant’anni sopportò la loro condotta nel deserto[f]. 19 Poi, dopo aver distrutto sette nazioni nel paese di Canaan, distribuì [loro] come eredità il paese di quelle. 20 Tutto questo per circa quattrocentocinquant’anni[g]. Dopo queste cose, diede loro dei giudici fino al profeta Samuele. 21 In seguito chiesero un re; e Dio diede loro Saul, figlio di Chis, della tribù di Beniamino, per un periodo di quarant’anni. 22 Poi lo rimosse e suscitò loro come re Davide, al quale rese questa testimonianza:
“Io ho trovato Davide, figlio di Isai, uomo secondo il mio cuore, che eseguirà ogni mio volere”[h].
23 Dalla discendenza di lui, secondo la promessa, Dio ha suscitato[i] a Israele un salvatore, Gesù[j]. 24 Giovanni, prima della venuta di lui, aveva predicato il battesimo del ravvedimento a tutto il popolo d’Israele.
Read full chapterFootnotes
- Atti 13:13 Panfilia, provincia sul litorale dell’Asia Minore, di fronte all’isola di Cipro.
- Atti 13:14 Pisidia, provincia vicina alla Panfilia, a nord.
- Atti 13:15 Fratelli, lett. uomini fratelli.
- Atti 13:16 Israeliti, lett. uomini israeliti.
- Atti 13:17 M omette d’Israele.
- Atti 13:18 Sopportò la loro condotta nel deserto, altri leggono: li nutrì nel deserto.
- Atti 13:20 Tutto questo per circa 450 anni, lett. per circa 450 anni; TR e M Dopo queste cose, per circa 450 anni, diede loro dei giudici…
- Atti 13:22 +1 S 13:14.
- Atti 13:23 Così TR; NA e M ha recato.
- Atti 13:23 M a Israele una salvezza.
Apostelgeschichte 13:13-24
Schlachter 2000
13 Paulus und seine Gefährten aber fuhren von Paphos ab und kamen nach Perge in Pamphylien; Johannes trennte sich jedoch von ihnen und kehrte nach Jerusalem zurück.
Die Verkündigung des Paulus vor den Juden von Antiochia in Pisidien
14 Sie aber zogen von Perge weiter und kamen nach Antiochia in Pisidien und gingen am Sabbattag in die Synagoge und setzten sich.
15 Und nach der Vorlesung des Gesetzes und der Propheten ließen die Obersten der Synagoge ihnen sagen: Ihr Männer und Brüder, wenn ihr ein Wort der Ermahnung an das Volk habt, so redet!
16 Da stand Paulus auf und gab ein Zeichen mit der Hand und sprach: Ihr israelitischen Männer, und die ihr Gott fürchtet[a], hört zu!
17 Der Gott dieses Volkes Israel erwählte unsere Väter und erhöhte das Volk, als sie Fremdlinge waren im Land Ägypten; und mit erhobenem Arm führte er sie von dort heraus.
18 Und er ertrug ihre Art etwa 40 Jahre lang in der Wüste;
19 und er vertilgte sieben Heidenvölker im Land Kanaan und teilte unter sie deren Land nach dem Los.
20 Und danach, während etwa 450 Jahren, gab er ihnen Richter bis zu Samuel, dem Propheten.
21 Und von da an begehrten sie einen König, und Gott gab ihnen Saul, den Sohn des Kis, einen Mann aus dem Stamm Benjamin, 40 Jahre lang.
22 Und nachdem er ihn abgesetzt hatte, erweckte er ihnen David zum König, von dem er auch Zeugnis gab und sprach: »Ich habe David gefunden, den Sohn des Isai, einen Mann nach meinem Herzen, der allen meinen Willen tun wird«.[b]
23 Von dessen Samen[c] hat nun Gott nach der Verheißung für Israel Jesus als Retter erweckt,
24 nachdem Johannes vor seinem Auftreten dem ganzen Volk Israel eine Taufe der Buße verkündigt hatte.
Read full chapter
Apostolok cselekedetei 13:13-24
Hungarian New Translation
A pizidiai Antiókhia zsinagógájában
13 Aztán Pál és kísérői elhajóztak Páfoszból, és eljutottak a pamfíliai Pergébe; János azonban elvált tőlük, és visszatért Jeruzsálembe.
14 Ők pedig továbbmentek Pergéből, és megérkeztek a pizidiai Antiókhiába. Itt szombaton elmentek a zsinagógába és leültek.
15 A törvény és a próféták felolvasása után a zsinagóga elöljárói odaküldtek hozzájuk, és azt üzenték nekik: "Atyámfiai, férfiak, ha van valami buzdító szavatok a néphez, szóljatok."
16 Pál felállt, intett a kezével, és ezt mondta: "Férfiak, izráeliták, akik az Istent félitek, halljátok!
17 Ennek a népnek, Izráelnek Istene kiválasztotta atyáinkat, és naggyá tette a népet, amikor jövevények voltak Egyiptom földjén, és hatalmas karjával kivezette őket onnan.
18 Aztán közel negyven esztendeig hordozta őket a pusztában.
19 És miután eltörölt hét népet Kánaán földjén, örökségül adta nekik azoknak a földjét.
20 Mindez mintegy négyszázötven évig tartott. Ezután bírákat adott nekik egészen Sámuel prófétáig.
21 Ekkor királyt kértek maguknak, az Isten pedig Sault, a Kís fiát, a Benjámin törzséből való férfit adta nekik negyven esztendőre.
22 Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.
23 Az ő utódai közül támasztotta Isten ígéret szerint Izráelnek üdvözítőül Jézust,
24 miután János előre, még az ő eljövetele előtt hirdette Izráel egész népének, hogy térjenek meg és keresztelkedjenek meg.
Read full chapter
Actes 13:13-24
La Bible du Semeur
La prédication de Paul dans la synagogue d’Antioche en Pisidie
13 Paul et ses compagnons reprirent la mer à Paphos et arrivèrent à Pergé en Pamphylie[a]. Là, Jean-Marc[b] les abandonna et retourna à Jérusalem. 14 Quant à eux, ils quittèrent Pergé et continuèrent leur route jusqu’à Antioche en Pisidie. Là, ils se rendirent à la synagogue le jour du sabbat et s’assirent.
15 Après qu’on eut fait la lecture dans la Loi et les prophètes, les chefs de la synagogue leur firent dire : Frères, si vous avez quelques mots à adresser à la communauté, vous avez la parole.
16 Alors Paul se leva ; d’un geste de la main il demanda le silence et dit :
Israélites et vous tous qui craignez Dieu, écoutez-moi ! 17 Le Dieu de notre peuple d’Israël a choisi nos ancêtres. Il a fait grandir le peuple pendant son séjour en Egypte. Ensuite, en déployant sa puissance, il l’en a fait sortir. 18 Pendant quarante ans environ, il l’a supporté[c] dans le désert. 19 Après avoir détruit sept peuplades dans le pays de Canaan, il a donné leur territoire à son peuple. 20 Tout cela a duré environ 450 ans.
Après cela, il a donné[d] à nos ancêtres des chefs jusqu’à l’époque du prophète Samuel. 21 Alors le peuple a demandé un roi et Dieu leur a donné Saül, fils de Qish, de la tribu de Benjamin. Celui-ci a régné sur eux pendant quarante ans. 22 Mais Dieu l’a rejeté et leur a choisi pour roi David. C’est à lui qu’il a rendu ce témoignage :
En David, fils d’Isaï, j’ai trouvé un homme qui correspond à mes désirs[e], il accomplira toute ma volonté.
23 Or, voici que Dieu vient d’accorder à Israël un Sauveur parmi les descendants de David, comme il l’avait promis, et ce Sauveur, c’est Jésus. 24 Avant sa venue, Jean avait appelé tous les Israélites à se faire baptiser en signe d’un profond changement.
Read full chapterFootnotes
- 13.13 Pergé était une ville du sud de l’Asie Mineure. La Pamphylie se trouvait dans la région de l’actuelle Turquie.
- 13.13 Jean-Marc : voir 12.12, 25 ; 13.5.
- 13.18 Certains manuscrits ont : il a pris soin de lui.
- 13.20 Certains manuscrits ont : après cela, pendant quatre cent cinquante ans environ, il a donné …
- 13.22 1 S 13.14 ; Ps 89.21.
John 6:5-14
New Revised Standard Version Catholic Edition
5 When he looked up and saw a large crowd coming toward him, Jesus said to Philip, “Where are we to buy bread for these people to eat?” 6 He said this to test him, for he himself knew what he was going to do. 7 Philip answered him, “Six months’ wages[a] would not buy enough bread for each of them to get a little.” 8 One of his disciples, Andrew, Simon Peter’s brother, said to him, 9 “There is a boy here who has five barley loaves and two fish. But what are they among so many people?” 10 Jesus said, “Make the people sit down.” Now there was a great deal of grass in the place; so they[b] sat down, about five thousand in all. 11 Then Jesus took the loaves, and when he had given thanks, he distributed them to those who were seated; so also the fish, as much as they wanted. 12 When they were satisfied, he told his disciples, “Gather up the fragments left over, so that nothing may be lost.” 13 So they gathered them up, and from the fragments of the five barley loaves, left by those who had eaten, they filled twelve baskets. 14 When the people saw the sign that he had done, they began to say, “This is indeed the prophet who is to come into the world.”
Read full chapter
Giovanni 6:5-14
Nuova Riveduta 2006
5 Gesù dunque, alzati gli occhi e vedendo che una gran folla veniva verso di lui, disse a Filippo: «Dove compreremo del pane perché questa gente abbia da mangiare?» 6 Diceva così per metterlo alla prova; perché sapeva bene quello che stava per fare. 7 Filippo gli rispose: «Duecento denari di pani non bastano perché ciascuno [di loro] ne riceva un pezzetto». 8 Uno dei suoi discepoli, Andrea, fratello di Simon Pietro, gli disse: 9 «C’è qui un ragazzo che ha cinque pani d’orzo e due pesci; ma che cosa sono per così tanta gente?» 10 Gesù disse: «Fateli sedere». C’era molta erba in quel luogo. La gente dunque si sedette, ed erano circa cinquemila uomini. 11 Gesù quindi prese i pani e, dopo aver reso grazie, li distribuì [ai discepoli, e i discepoli] alla gente seduta; lo stesso fece dei pesci, quanti ne vollero. 12 Quando furono saziati, disse ai suoi discepoli: «Raccogliete i pezzi avanzati, perché niente si perda». 13 Essi quindi li raccolsero, e riempirono dodici ceste con i pezzi dei cinque pani d’orzo che erano avanzati a quelli che avevano mangiato.
14 La gente dunque, avendo visto il segno che Gesù[a] aveva fatto, disse: «Questi è certo il profeta che deve venire nel mondo».
Read full chapterFootnotes
- Giovanni 6:14 Così TR e M; NA egli.
Johannes 6:5-14
Schlachter 2000
5 Da nun Jesus die Augen erhob und sah, dass eine große Volksmenge zu ihm kam, sprach er zu Philippus: Wo kaufen wir Brot, damit diese essen können?
6 (Das sagte er aber, um ihn auf die Probe zu stellen, denn er selbst wusste wohl, was er tun wollte.)
7 Philippus antwortete ihm: Für 200 Denare Brot reicht nicht aus für sie, dass jeder von ihnen auch nur ein wenig bekommt!
8 Da sprach einer von seinen Jüngern, Andreas, der Bruder des Simon Petrus, zu ihm:
9 Es ist ein Knabe hier, der hat fünf Gerstenbrote und zwei Fische; doch was ist das für so viele?
10 Jesus aber sprach: Lasst die Leute sich setzen! Es war nämlich viel Gras an dem Ort. Da setzten sich die Männer; es waren etwa 5 000.
11 Und Jesus nahm die Brote, sagte Dank und teilte sie den Jüngern aus, die Jünger aber denen, die sich gesetzt hatten; ebenso auch von den Fischen, so viel sie wollten.
12 Und als sie gesättigt waren, sprach er zu seinen Jüngern: Sammelt die übrig gebliebenen Brocken, damit nichts verdirbt!
13 Da sammelten sie und füllten zwölf Körbe mit Brocken von den fünf Gerstenbroten, die denen übrig geblieben waren, welche gegessen hatten.
14 Als nun die Leute das Zeichen sahen, das Jesus getan hatte, sprachen sie: Das ist wahrhaftig der Prophet, der in die Welt kommen soll!
Read full chapter
János 6:5-14
Hungarian New Translation
5 Amikor Jézus körültekintett és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, így szólt Fülöpnek: "Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?"
6 Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni.
7 Fülöp így válaszolt neki: "Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset."
8 Egyik tanítványa, András, a Simon Péter testvére így szólt hozzá:
9 "Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?"
10 Jézus ezt mondta: "Ültessétek le az embereket." Nagy fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren.
11 Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak.
12 Amikor pedig jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: "Szedjétek össze a felesleges darabokat, hogy semmi ne menjen kárba."
13 Összeszedték tehát, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek feleslegesek voltak azoknak, akik ettek.
14 Az emberek, látva a jelt, amelyet tett, ezt mondták: "Ez valóban az a próféta, akinek el kellett jönnie a világba."
Read full chapter
Jean 6:5-14
La Bible du Semeur
5 Jésus regarda autour de lui et vit une foule nombreuse venir à lui. Alors il demanda à Philippe : Où pourrions-nous acheter assez de pains pour nourrir tout ce monde ?
6 Il ne lui posait cette question que pour voir ce qu’il allait répondre car, en réalité, il savait déjà ce qu’il allait faire.
7 – Rien que pour donner à chacun un petit morceau de pain, il faudrait au moins deux cents pièces d’argent[a], lui répondit Philippe.
8 Un autre disciple, André, frère de Simon Pierre, lui dit : 9 Il y a ici un jeune garçon qui a cinq pains d’orge et deux poissons. Mais qu’est-ce que cela pour tant de monde ?
10 – Dites-leur à tous de s’asseoir, leur ordonna Jésus.
L’herbe était abondante à cet endroit et la foule s’installa donc par terre. Il y avait là environ cinq mille hommes. 11 Jésus prit alors les pains, remercia Dieu, puis les fit distribuer à ceux qui avaient pris place sur l’herbe. Il leur donna aussi autant de poisson qu’ils en désiraient. 12 Quand ils eurent tous mangé à leur faim, Jésus dit à ses disciples : Ramassez les morceaux qui restent, pour que rien ne soit gaspillé.
13 Ils les ramassèrent donc et remplirent douze paniers avec ce qui restait des cinq pains d’orge qu’on avait mangés.
14 Lorsque tous ces gens-là virent le signe miraculeux de Jésus, ils s’écrièrent : Pas de doute : cet homme est vraiment le Prophète qui devait venir dans le monde.
Read full chapterNew Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.