2 Krónika 10-12
Hungarian Károli
10 Elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyûlt vala az egész Izráel, hogy õt királylyá választanák.
2 Lõn pedig, mikor ezt meghallotta Jeroboám, a Nébát fia, a ki [akkor ]Égyiptomban vala; mert oda futott volt Salamon király elõl, visszatére Jeroboám Égyiptomból.
3 És hozzáküldvén, elhivaták õt. Eljöve azért Jeroboám és az egész Izráel, és szólának Roboámnak, mondván:
4 A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát és az õ nehéz igáját, a melyet reánk vetett, és szolgálunk néked.
5 És monda nékik: Harmadnapig [gondolkodom róla,] azután jõjjetek hozzám. Elméne azért a nép.
6 És tanácskozék Roboám király a vén [ember]ekkel, a kik Salamon elõtt az õ atyja elõtt állottak vala életében, mondván: Mit tanácsoltok, mit válaszoljak e népnek?
7 És azok ekképen szólának: Ha javára leendesz ennek a népnek, s kedvezel nékik és jó szóval beszélsz hozzájok; akkor te szolgáid lesznek mindenkor.
8 De õ megvetette a vének tanácsát, a melyet néki tanácsoltak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik õ vele nevekedtek volt fel és néki udvaroltak.
9 És monda azoknak: Ti micsoda tanácsot adtok, hogy választ adjunk e népnek, a kik nékem így szólának: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet a te atyád reánk vetett.
10 Akkor felelének az ifjak, a kik õ vele együtt nevekedtek vala, mondván: Így szólj a népnek, a mely szólván néked, azt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; így szólj nékik: Az én legkisebb ujjam erõsebb atyám derekánál;
11 Most azért, ha az én atyám nehéz igát vetett reátok, én még nehezebbé teszem igátokat; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
12 És elméne Jeroboám és az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint a király meghagyta, ezt mondván: Jõjjetek hozzám harmadnapon.
13 És a király kemény választ adott nékik, megvetve Roboám király a vének tanácsát.
14 És az ifjak tanácsa szerint szóla nékik, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
15 És a király nem hallgatá meg a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerõsítené az Úr az õ beszédét, a melyet szólott vala a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát fiának.
16 Mikor pedig az egész Izráel [látta,] hogy nem hallgatá meg õket a király, felele a nép a királynak, mondván: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk az Isai fiában! [Menj el] a te hajlékidba, oh Izráel! Ám viseld gondját a te házadnak, oh Dávid! Elméne azért hajlékiba az egész Izráel;
17 Úgy, hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda városaiban laktak.
18 És mikor elküldé Roboám Adorámot, az adószedõt, megkövezék õt Izráel fiai, és meghala; Roboám király pedig siete szekerébe ülni, hogy Jeruzsálembe szaladjon.
19 Így szakada el az Izráel népe a Dávid házától, mind e mai napig.
11 Méne azért Roboám Jeruzsálembe, és összegyûjté a Júda és Benjámin házát, száznyolczvanezer válogatott hadviselõket[,] hogy hadakoznának Izráel ellen, és visszanyernék az országot Roboámnak.
2 Szóla pedig az Úr Semájának, az Isten emberének, mondván:
3 Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és az egész Izráelnek Júdában és Benjáminban, így szólván:
4 Ezt mondja az Úr: Ne menjetek fel és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen; térjetek meg ki-ki a maga házába, mert én tõlem lett e dolog. És engedének az Úr szavának, és megtérének a helyett, hogy Jeroboám ellen mennének.
5 Lakozék azért Roboám Jeruzsálemben, és megerõsíté a városokat Júdában.
6 Így megépíté Bethlehemet, Etámot és Tékoát,
7 Bethsúrt, Sókót és Adullámot,
8 Gátot, Marésát és Zifet,
9 Adoráimot, Lákist és Azekát,
10 Sorát, Ajalont és Hebront, melyek erõs városok valának Júdában és Benjáminban.
11 És mikor megerõsítette [ez] erõsségeket, helyezett azokba elõljárókat és [szerze] tárházakat eleségnek és bornak és olajnak.
12 És mindenik városban [szerze] paizsokat és kopjákat, és rendkivül megerõsíté azokat. És az övé lõn Júda és Benjámin.
13 Továbbá a papok és a Léviták, a kik az egész Izráelben valának, õ hozzá csatlakozának minden õ határukból;
14 Mert a Léviták elhagyták az õ faluikat és jószágukat, és Júdába és Jeruzsálembe menének, mert kiûzte vala õket Jeroboám és az õ fiai, hogy az Úrnak ne szolgálnának.
15 És rendele magának papokat a magaslatokhoz, a bakokhoz és a borjúkhoz, a melyeket csináltatott vala.
16 És utánuk Izráel minden nemzetségei közül azok, a kik szívök szerint keresték az Urat, Izráelnek Istenét, menének Jeruzsálembe, hogy áldoznának az Úrnak, az õ atyáik Istenének.
17 És megerõsíték Júda országát, és megerõsíték Roboámot, a Salamon fiát három esztendeig; mert három esztendeig járának Dávidnak és Salamonnak útján.
18 És feleségül vevé Roboám Mahalátát, Jérimótnak, a Dávid fiának leányát [és] Abihailt, Eliábnak, az Isai fiának leányát,
19 A ki szüle néki fiakat: Jeust, Semáriát és Zahámot,
20 És õ utána vevé Maakát, az Absolon leányát, a ki szülé néki Abiját, Attait, Zizát és Selómitot.
21 Legjobban szereté pedig Roboám Maakát, az Absolon leányát minden feleségei és ágyasai között; mert tizennyolcz felesége és hatvan ágyasa volt. És nemze huszonnyolcz fiút és hatvan leányt.
22 És Roboám Abiját, a Maaka fiát tette testvérei között vezérré és elõljáróvá, mert õt akará királylyá tenni.
23 És okosan gondolkodván, szétosztá fiait mind Júda és Benjámin földén a megerõsített városokba, a kiknek bõségesen adott eleséget és sok feleséget szerzett számukra.
12 Lõn pedig, mikor Roboám az õ királyságát megszilárdította és abban megerõsödött: elhagyta az Úr törvényét, és vele együtt az egész Izráel.
2 Azért a Roboám királyságának ötödik esztendejében feljöve Sésák, az égyiptomi király Jeruzsálem ellen, (mert az Úr ellen vétkezének).
3 Ezerkétszáz [fegyveres] szekérrel és hatvanezer lovaggal, és megszámlálhatlan vala a nép, a mely vele Égyiptomból feljött, a Libiabeliekkel, Sukkeusokkal és Szerecsenekkel;
4 És elfoglalá Júdának erõs városait, azután méne Jeruzsálem alá.
5 Akkor Semája próféta méne Roboámhoz és a Júda fejedelmeihez, a kik Jeruzsálembe gyûltek össze Sésáktól való féltökben, és monda nékik: Ezt mondja az Úr: Mivel ti engem elhagytatok, én is a Sésák kezébe bocsátlak titeket.
6 Akkor megalázák magokat az Izráel fejedelmei és a király, s mondának: Az Úr igaz!
7 És mikor az Úr látta, hogy megalázták magokat, ekképen szóla az Úr Semája prófétának: Megalázták magokat, nem vesztem el õket, hanem némi szabadulást szerzek nékik, és nem ontom ki az én haragomat Jeruzsálem ellen Sésák által;
8 Mindazáltal szolgái lesznek néki, hogy megtudják [a különbséget] az én szolgálatom és más országok királyságainak szolgálatai között.
9 Feljöve azért Sésák, az égyiptomi király Jeruzsálem ellen, és elvivé az Úr házának kincsét, s a király házának kincsét; mindazokat elvivé; az arany paizsokat is elvivé, a melyeket Salamon csináltatott vala.
10 Ezek helyett Roboám király rézpaizsokat csináltata, és bízá azokat a gyalogosok fejedelminek kezére, a kik õrzik a király házának ajtaját.
11 És mikor a király felmegy az Úr házába, mennek a gyalogosok is, és felviszik azokat, s azután visszahozzák a gyalogosok szobájába.
12 Mikor azért megalázta magát [Roboám], eltávozék az Úr haragja õ róla, hogy meg ne semmisülne mindenestõl, mert Júdában is volt még jó dolog.
13 Megerõsödék azért Roboám király Jeruzsálemben és uralkodék; mert negyvenegy esztendõs vala Roboám, mikor uralkodni kezdett volt, és tizenhét esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, a városban, a melyet az Úr választott vala az Izráel minden nemzetségei közül, hogy ott helyheztesse az õ nevét; és az õ anyjának neve vala Naáma, a ki Ammonita volt.
14 Cselekedék pedig gonoszt, mert az Urat szíve szerint keresni nem akará.
15 Roboámnak pedig elsõ és utolsó dolgai avagy nincsenek-é megírva a Semája próféta könyvében, és Iddónak, a látnoknak [könyvében,] a nemzetségi lajstromban? És hadakozás volt Roboám és Jeroboám között egész éltökben.
16 És elaluvék Roboám az õ atyáival, és eltemetteték a Dávid városában; és uralkodék az õ fia, Abija, helyette.
2 Krónika 10-12
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Kettészakad az ország(A)
10 Egész Izráel összegyűlt Sikem városába, hogy Roboámot királlyá tegyék — tehát Roboám is oda ment.
2 Jeroboám, Nebát fia még régebben Egyiptomba menekült Salamon király elől. Mikor azonban meghallotta, hogy Roboámot akarják királlyá tenni, hazatért Egyiptomból. 3 A nép üzent Jeroboámnak, és hívták, hogy ő is jöjjön Sikembe.
Így hát Jeroboám és az egész nép Roboám elé járult, és ezt kérték tőle: 4 „Roboám, apád, Salamon király nehéz terheket rakott a vállunkra. Kérünk, könnyítsd meg azokat a terheket és szolgálatokat, amelyekkel apád megterhelt bennünket, akkor szolgálunk téged is!”
5 Roboám így felelt: „Jöjjetek vissza három nap múlva, akkor választ adok nektek.” Az emberek ekkor elmentek.
6 Roboám király tanácskozott azokkal az idősebb tanácsadókkal, akik Salamon idejében szolgálták a királyt. Megkérdezte őket: „Mit tanácsoltok, milyen választ adjak a népnek?”
7 Ők pedig azt mondták: „Ha jóindulattal bánsz a néppel, elnyered a bizalmukat, és ha teljesíted kérésüket, akkor szolgálni fognak téged örökké.”
8 De Roboám király nem fogadta meg az idős tanácsadók tanácsát, és azokhoz a fiatalokhoz fordult, akik vele együtt nevelkedtek az udvarban, és a szűkebb környezetéhez tartoztak. 9 Őket is megkérdezte hát: „Mit tanácsoltok, milyen választ adjak a népnek, amely azt kéri tőlem, hogy könnyítsem meg terheiket, amelyeket apám rakott a vállukra?”
10 Ezek az ifjak, akik Roboámmal együtt nőttek fel, így válaszoltak: „Ezt feleld nekik: »Nekem a kisujjam is vastagabb, mint apám dereka![a] 11 Ha apám nehéz terheket rakott rátok, én még súlyosabb igát teszek a nyakatokba! Ha ő korbáccsal fenyített titeket, én majd skorpiókkal foglak ostorozni benneteket!«”
12 Harmadnapon tehát ismét Roboám király elé járult Jeroboám és az egész nép, ahogy a király meghagyta nekik. 13 Akkor Roboám keményen és gorombán válaszolt a kérésükre. Nem fogadta meg, amit az idős tanácsadók javasoltak, 14 hanem a vele egykorú ifjak tanácsa szerint válaszolt: „Ha apám nehéz terheket rakott rátok, én még súlyosabb igát teszek a nyakatokba! Ha ő korbáccsal fenyített titeket, én majd skorpiókkal foglak ostorozni benneteket!” 15 Így hát Roboám király nem hallgatott a nép kérésére, hanem elutasította őket. De Istentől volt ez a dolog, mert az Örökkévaló így teljesítette be a szavát, amit a silói Ahijjá által mondott Jeroboámnak, Nebát fiának.
16 Amikor az egész nép látta, hogy a király nem hallgatta meg kérésüket, hanem elutasította őket, így válaszoltak a királynak:
„Ugyan mi közünk van Dávid családjához?
Mi közünk van nekünk Isai fiához?
Térjen haza mindenki az otthonába!
Dávid fia, te meg uralkodj csak a saját rokonságodon!”
S ezzel az egész sokaság szétoszlott, és mindenki hazament. 17 Ettől kezdve Roboám csak azoknak maradt a királya, akik Izráel népéből Júda városaiban laktak.
18 Roboám mégis kiküldte Izráel népéhez Hadórámot, aki a királynak járó elrendelt munkák felügyelője volt. Az izráeliek azonban köveket dobáltak Hadórámra, és így megölték. Roboám is alig tudott elmenekülni onnan: harci szekeréhez rohant, és elvágtatott Jeruzsálembe. 19 Így történt, hogy Izráel népe fellázadt Dávid utódai ellen, és elszakadt tőlük. Így van ez mind a mai napig.
11 Amikor Roboám visszaért Jeruzsálembe, összegyűjtötte 180 000 legjobb harcosát Júda és Benjámin törzséből. Hadjáratot akart indítani Izráel fellázadt törzsei ellen, hogy visszaszerezze fölöttük királyi hatalmát. 2 Ekkor azonban az Örökkévaló szólt Semajának, az Isten emberének: 3 „Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának, és mindazoknak, akik Izráel népéből Júdában és Benjáminban laknak: 4 Ezt mondja az Örökkévaló: »Ne vonuljatok fel, és ne harcoljatok testvéreitek ellen! Minden férfi térjen vissza a családjához, mert ezt én akartam így«!” Ők pedig hallgattak az Örökkévaló szavára, hazatértek, és nem vonultak fel Jeroboám ellen.
Roboám megerősíti Júdát
5 Roboám Jeruzsálemben lakott. Megerősítette a következő városokat, hogy meg tudja védeni országát, Júdát: 6 Betlehem, Étám, Tékoa, 7 Bét-Cúr, Szókó, Adullám, 8 Gát, Márésá, Zíf, 9 Adóraim, Lákis, Azéka, 10 Corá, Ajjálón és Hebron. Ezek voltak a megerősített városok Júda és Benjámin törzsi területén. 11 Ezekbe a városokba Roboám kato nai vezetőket nevezett ki, és élelmiszer-raktárakat létesített, ahol olívaolajat és bort is tároltak. 12 Fegyvereket is felhalmozott: pajzsokat, kopjákat és egyéb fegyvereket. Így erősítette meg ezeket a várakat és királyi uralmát Júda és Benjámin fölött.
13 A papok és a léviták Izráel egész területéről mindenhonnan Roboámhoz jöttek, és őt ismerték el királyuknak. 14 Ugyanis Jeroboám és fiai elűzték őket, és nem engedték, hogy papi szolgálatukat végezzék, és hogy az Örökkévalót szolgálják. Ezért a léviták elhagyták birtokaikat, meg legelőiket; és Júda területére, valamint Jeruzsálembe költöztek.
15 Jeroboám pedig maga nevezett ki olyan embereket, akik úgy szolgáltak, mint a papok, csakhogy a különböző magaslatokon. Ezeken a helyeken Jeroboám parancsára kecske és bika formájú bálványszobrokat állítottak fel. 16 A papokat és a lévitákat követve Izráel valamennyi törzséből Jeruzsálembe jártak fel az Örökkévalónak, őseik Istenének áldozatokat bemutatni mindazok, akik szívvel-lélekkel keresték az Örökkévalót, Izráel Istenét. 17 Ezek támogatták Roboámot, Salamon fiát, és erősítették királyságát, Júdát — de csak három évig, mert eddig követték Dávid és Salamon útját.
Roboám családja
18 Roboám felesége Mahalat, Jerimótnak, Dávid fiának a leánya volt. Mahalat anyja Abihail, Eliábnak, Isai fiának a leánya volt. 19 Roboám és Mahalat fiai: Jeús, Semarjá és Zaham. 20 Később Roboám feleségül vette Maakát, Absolon unokáját, akitől a következő gyermekei születtek: Abijjá, Attaj, Zíza és Selómit. 21 Roboámnak tizennyolc felesége és hatvan ágyasa volt, de közülük Maakát, Absolon unokáját szerette a legjobban. Feleségeitől és ágyasaitól összesen 28 fia és 60 leánya született.
22 Roboám kiválasztotta a fiai közül Abijját, Maaká fiát, hogy utána ő legyen a király. 23 Ezért a többi fiát okosan szétküldte azokba a megerősített városokba, amelyek Júda és Benjámin területén voltak. Bőségesen ellátta őket mindennel, és számos feleséget szerzett nekik.
Sisák fáraó hadjárata Jeruzsálem ellen(B)
12 Roboám erőskezű király volt, és megerősítette a királyságát is. Ezután azonban elfordult az Örökkévaló Törvényétől, és egész Júda[b] követte ebben.
2 Uralkodásának ötödik évében Sisák, az egyiptomi fáraó hadseregével felvonult Jeruzsálem ellen — mert Roboám és népe hűtlenné lett az Örökkévalóhoz. 3 Az egyiptomi seregben 1 200 harci szekér és 60 000 lovas, meg számtalan gyalogos volt, még líbiai, szukki és etiópiai harcosok is. 4 Miután Sisák elfoglalta a megerősített városokat Júdában, megérkezett seregével Jeruzsálemhez.
5 Akkor Semajá próféta elment Jeruzsálembe Roboámhoz, akinél összegyűltek Júda fejedelmei Sisák miatt, és ezt mondta nekik: „Ezt mondja az Örökkévaló: »Mivel elhagytatok engem, ezért Sisák kezébe adlak benneteket.«”
6 Ekkor Júda fejedelmei és a király megalázták magukat, és azt mondták: „Igazságos az Örökkévaló!”
7 Amikor az Örökkévaló látta, hogy megalázták magukat, szólt Semajának: „Mivel megalázták magukat, nem pusztítom el őket, hanem némi szabadulást adok nekik. Nem zúdítom haragomat Jeruzsálemre Sisák keze által, 8 de mégis a szolgái lesznek, hogy megtanulják, mi a különbség a között, ha engem szolgálnak, vagy ha idegen népek királyait.”
9 Így hát Sisák Jeruzsálem ellen vonult, és kifosztotta az Örökkévaló házát és a király palotáját — minden kincset elvitt belőlük, semmit nem hagyott meg. Még azokat az aranypajzsokat is elvitte, amelyeket Salamon készíttetett. 10 Ezek helyett Roboám bronzpajzsokat készíttetett, és azokat adta a palotaőrség vezetőinek, akik a kapukat őrizték. 11 Amikor a király bement az Örökkévaló Templomába, a testőrök felvették a pajzsokat, azután ismét visszavitték azokat a helyükre, az őrség szobájába.
12 Amikor Roboám megalázta magát, az Örökkévaló haragja elfordult tőle, és nem pusztította el őt. Még volt valami jó Júdában.
13 Roboám erős kézzel uralkodott Jeruzsálemben. Negyvenegy éves volt, amikor trónra lépett, és tizenhét évig volt király Jeruzsálemben, amelyet az Örökkévaló választott ki Izráel törzsei közül, hogy oda helyezze nevét. Roboám anyja az ammoni Naamá volt. 14 Roboám gonosz dolgokat tett, mert nem szánta oda a szívét teljesen az Örökkévaló keresésére.
15 Roboám viselt dolgai, története és családjának leszármazása elejétől végéig meg vannak írva Semajá próféta krónikáiban és Iddó próféta könyvében. Roboám és Jeroboám között állandóan háborúskodás folyt. 16 Azután meghalt Roboám, akárcsak ősei. Dávid városában temették el, és utána a fia, Abijjá lett a király.
Footnotes
- 2 Krónika 10:10 Nekem… dereka Valószínűleg azzal dicsekszik, hogy a kisujja is erősebb, mint az apja volt.
- 2 Krónika 12:1 Júda Szó szerint: „Izráel”.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center