1 Királyok 12:1-24

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

Kettészakad az ország^(A)

12 Egész Izráel összegyűlt Sikem városába, hogy Roboámot királlyá tegyék — tehát Roboám is oda ment.

² Jeroboám, Nebát fia még régebben Egyiptomba menekült Salamon király elől. Mikor azonban meghallotta, hogy Roboámot akarják királlyá tenni, hazatért Egyiptomból a saját városába, Cerédába, amely Efraim hegyvidékén található.^{[a] 3} A nép ezt mondta Roboám királynak:^{[b] 4} „Apád, Salamon király nehéz terheket rakott a vállunkra. Kérünk, könnyítsd meg azokat a terheket és szolgálatokat, amelyekkel apád megterhelt bennünket — akkor szolgálunk téged is!”

⁵ Roboám így felelt: „Jöjjetek vissza három nap múlva, akkor választ adok nektek.” Az emberek ekkor elmentek.

⁶ Roboám király megkérdezte azokat az idősebb tanácsadókat, akik Salamon idejében szolgálták a királyt: „Mit tanácsoltok, milyen választ adjak a népnek?”

⁷ Ők pedig azt mondták: „Ha te most szolgálod a népet, jóindulattal bánsz velük, és kedvesen válaszolsz nekik — akkor ők is szolgálni fognak téged örökké.”

⁸ De Roboám király nem fogadta meg a tanácsukat, hanem azokhoz a fiatalokhoz fordult, akik vele együtt nevelkedtek az udvarban, és a szűkebb környezetéhez tartoztak. ⁹ Őket is megkérdezte hát: „Mit tanácsoltok, mit válaszoljak a népnek? Azt kérik tőlem, hogy könnyítsem meg terheiket, amelyeket apám rakott a vállukra.”

¹⁰ Az ifjak, akik Roboámmal együtt nőttek fel, így válaszoltak: „Ezt feleld nekik: »Nekem a kisujjam is vastagabb, mint apám dereka!^{[c] 11} Ha apám nehéz terheket rakott rátok, én még súlyosabb igát teszek a nyakatokba! Ha ő korbáccsal fenyített titeket, én majd skorpiókkal^[d] foglak ostorozni benneteket!«”

¹² Harmadnapon tehát ismét Roboám király elé járult az egész nép, ahogy a király meghagyta nekik. ¹³ Akkor Roboám keményen és gorombán válaszolt a kérésükre. Nem fogadta meg, amit az idős tanácsadók javasoltak, ¹⁴ hanem a vele egykorú ifjak tanácsa szerint válaszolt: „Ha apám nehéz terheket rakott rátok, én még súlyosabb igát teszek a nyakatokba! Ha ő korbáccsal fenyített titeket, én majd skorpiókkal foglak ostorozni benneteket!” ¹⁵ Így hát Roboám király nem hallgatott a nép kérésére, hanem elutasította őket. De Istentől volt ez a dolog, mert az Örökkévaló így teljesítette be a szavát, amit a silói Ahijjá által mondott Jeroboámnak, Nebát fiának.

¹⁶ Amikor az egész nép látta, hogy a király nem hallgatta meg kérésüket, hanem elutasította őket, így válaszoltak a királynak:

S ezzel az egész sokaság szétoszlott, és mindenki hazament. ¹⁷ Ettől kezdve Roboám csak azoknak az izráelieknek maradt a királya, akik Júda városaiban laktak.

¹⁸ Roboám mégis kiküldte Izráel népéhez Hadórámot, aki a királynak járó köteles munkák felügyelője volt. Az izráeliek azonban köveket dobáltak Hadórámra, és megölték. Roboám is alig tudott elmenekülni onnan: harci szekeréhez rohant, és elvágtatott Jeruzsálembe. ¹⁹ Így történt, hogy Izráel népe fellázadt Dávid utódai ellen, és elszakadt tőlük. Így van ez mind a mai napig.

²⁰ Amikor Izráel törzsei meghallották, hogy Jeroboám hazatért Egyiptomból, követeket küldtek hozzá, és az egész közösség gyűlése elé hívták, majd pedig királlyá tették Izráel törzsei fölött. Dávid családját csak Júda törzse fogadta el továbbra is uralkodóháznak.

Jeroboám két bika-szobrot állít fel

²¹ Amikor Roboám visszaért Jeruzsálembe, összegyűjtötte 180 000 legjobb harcosát Júda és Benjámin törzséből. Hadjáratot akart indítani Izráel törzsei ellen, hogy visszaszerezze fölöttük királyi hatalmát. ²² Ekkor azonban az Örökkévaló szólt Semajának, az Isten emberének: ²³ „Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának, meg Júda és Benjámin törzsének és mindazoknak, akik Izráel népéből Júdában és Benjáminban laknak: ²⁴ Ezt mondja az Örökkévaló: »Ne vonuljatok fel, és ne harcoljatok Izráel törzsei, a testvéreitek ellen! Minden férfi térjen vissza a családjához, mert én határoztam úgy, hogy mindez így történjen!«” Ők pedig hallgattak az Örökkévaló szavára, és hazatértek, ahogy az Örökkévaló parancsolta.