1 Mózes 15
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Az Örökkévaló szövetséget köt Abrámmal
15 Ezek után az Örökkévaló látomásban szólt Abrámhoz:
„Ne félj, Abrám!
Én vagyok a pajzsod,
és bőséges lesz a jutalmad!”
2 De Abrám így felelt: „Ó Uram, Örökkévaló! Mit ér nekem a jutalom, ha gyermektelenül halok meg, és a damaszkuszi Eliézer lesz az örökösöm!” 3 Látod, nem adtál nekem gyermeket, és minden vagyonom ezé a szolgámé lesz!
4 Az Örökkévaló azonban ezt válaszolta: „Nem Eliézer örököl utánad! A saját fiad, aki tőled származik — ő lesz az örökösöd!” 5 Majd az Örökkévaló kivitte Abrámot a szabad ég alá, és ezt mondta: „Nézz föl az égre, Abrám! Számold meg a csillagokat, ha tudod![a] Így lesz az utódaiddal is!”
6 Abrám pedig hitt az Örökkévalónak, aki ezért igaznak fogadta el őt.
7 Ezután az Örökkévaló ismét megszólította Abrámot: „Én vagyok az Örökkévaló, aki kihoztalak Úr városából, Babilóniából, hogy neked adjam ezt a földet örökségül.”
8 De Abrám így válaszolt: „Ó Uram, Örökkévaló! Hogyan lehetek biztos benne, hogy valóban én fogom örökölni ezt a földet?”
9 Az Örökkévaló ezt válaszolta: „Hozz nekem egy üszőborjút, egy nőstény kecskét és egy kost — mindegyik három éves legyen —, azután egy gerlét és egy galambfiókát!”
10 Abrám elhozta ezeket az állatokat, levágta őket, és a madarak kivételével kettévágta azokat. Az egyes állatok fél-darabjait egymással szemben helyezte el, de a madarakat nem vágta ketté. 11 Ragadozó madarak jelentek meg, lecsaptak a húsra, Abrám azonban elzavarta őket.
12 Napnyugtakor Abrám mély álomba zuhant, sűrű sötétség borította be, és rémület szállt rá. 13 Ekkor az Örökkévaló szólt hozzá: „Abrám, tudd meg, hogy leszármazottjaid idegenek és jövevények lesznek egy olyan országban, amely nem az övék. Ott rabszolgákká teszik, és kegyetlenül elnyomják őket 400 éven keresztül. 14 Én azonban ítéletet tartok a nép fölött, amely szolgaságba kényszeríti őket, s azután utódaid kijönnek abból az országból nagy gazdagsággal.
15 Te pedig, Abrám, békességben és bőségben élsz hosszú ideig, azután az élettel betelve és megelégedetten térsz nyugovóra.
16 Utódaid csak négy nemzedékkel később jönnek vissza erre a földre, mert az emóri nép gonoszsága akkorra éri el a teljességét.”
17 Miután a nap lement, és leszállt az éj, megjelent egy izzó parázzsal telt füstölgő edény és egy lángoló fáklya, s ezek átmentek[b] a kettévágott állatok darabjai között.
18 Amikor ez megtörtént, akkor kötött az Örökkévaló szövetséget Abrámmal, és ezt mondta neki: „Abrám, utódaidnak adtam ezt a földet, amely Egyiptom határától[c] a nagy folyamig, az Eufráteszig terjed. Ez a föld most 19 a kéniek, kenizziek, kadmóniak, 20 a hettiták, perizziek, refáiak, 21 emóriak, kánaániak, girgásiak és jebúsziak birtokában van.”
Footnotes
- 1 Mózes 15:5 ha tudod Ez valószínűleg nappal történt, és az a jelentősége, hogy Abrám is ugyanolyan bizonyos lehet benne, hogy Isten utódokat ad neki, mint ahogyan tudja, hogy a csillagok az égen vannak — annak ellenére, hogy nappal nem láthatók.
- 1 Mózes 15:17 átmentek A szövetségkötés szokásos módja volt ez. A felek átmentek a szétvágott állatok darabjai között, és megesküdtek: „Így hasítsanak engem is ketté, ha nem tartom meg a szövetséget!”
- 1 Mózes 15:18 Egyiptom határától Szó szerint: „Egyiptom vízfolyásától”. A 4Móz 34:5 és Józs 15:4 és 47 szerint ez a határ egy időszakos vízfolyás, azaz „vádi” a Sínai-félszigeten, amelyet ma „Vadi el-Aris”-nak neveznek. Az ókorban ezt tekintették határnak Izráel és Egyiptom között.
1 Mózes 15
Hungarian Károli
15 E dolgok után lõn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bõséges.
2 És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkûl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?
3 És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.
4 És ímé szóla az Úr õ hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
5 És kivivé õt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Így lészen a te magod.
6 És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az õnéki igazságul.
7 És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedûl.
8 És monda: Uram Isten, mirõl tudhatom meg, hogy öröklöm azt?
9 És felele néki: Hozz nékem egy három esztendõs üszõt, egy három esztendõs kecskét, és egy három esztendõs kost, egy gerliczét és egy galambfiat.
10 Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele [részét] a másik fele [része] átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.
11 És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elûzi vala azokat.
12 És lõn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla õ reá.
13 És monda [az] [Úr] Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják õket négyszáz esztendeig.
14 De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijõnek nagy gazdagsággal.
15 Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
16 Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
17 És mikor a nap leméne és setétség lõn, ímé egy füstölgõ kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.
18 E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétõl fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.
19 A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.
20 A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.
21 Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.
1 Mózes 15
Hungarian New Translation
Ábrahám hite
15 Ezek után az események után így szólt az Úr Abrámhoz látomásban: Ne félj Abrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.
2 De Abrám ezt mondta: Ó, Uram, Uram! Mit adhatsz nekem, hiszen gyermektelen vagyok, és házamat a damaszkuszi Eliézer örökli.
3 Nem adtál nekem utódot - mondta Abrám -, ezért a házamnál született szolga lesz az örökösöm.
4 Ekkor így szólt hozzá az Úr: Nem ő lesz az örökösöd, hanem az lesz az örökösöd, aki tőled fog származni.
5 Azután kivezette az Úr, és azt mondta: Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Azt mondta neki: Ennyi utódod lesz!
6 Abrám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el őt.
Az Úr szövetséget köt Ábrahámmal
7 Azután ezt mondta neki: Én az Úr vagyok, aki kihoztalak Úr-Kaszdimból, és neked adom ezt a földet örökségül.
8 Abrám ezt mondta: Ó, Uram, Uram! Miből tudom meg, hogy én öröklöm azt?
9 Ezt mondta neki: Hozz nekem egy hároméves üszőt, egy hároméves kecskét és egy hároméves kost, egy gerlicét és egy galambot.
10 Elhozta neki mindezeket, azután kettéhasította őket, és mindegyiknek az egyik felét a másik felével szemben helyezte el; de a madarakat nem hasította ketté.
11 Ekkor ragadozó madarak szálltak a húsdarabokra, de Abrám elhessegette őket.
12 Naplementekor az történt, hogy mély álomba merült Abrám, és rémítő nagy sötétség borult rá.
13 Ekkor az Úr azt mondta Abrámnak: Tudd meg, hogy a te utódaid jövevények lesznek egy olyan országban, amely nem az övék: rabszolgákká teszik, és nyomorgatják őket négyszáz évig.
14 De ítéletet tartok azon a népen is, amelyet szolgálnak, és azután nagy vagyonnal jönnek ki.
15 Te pedig békességgel térsz őseidhez, és késő vénségedben temetnek el.
16 Csak a negyedik nemzedék tér vissza ide, mert az emóriak gonoszsága még nem telt be.
17 Amikor lement a nap, és koromsötét lett, hirtelen füstölgő kemence és tüzes fáklya ment át ezek között a húsdarabok között.
18 Ezen a napon kötött az Úr szövetséget Abrámmal, és azt mondta: A te utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom folyójától a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig,
19 a kénieket, kenizzieket és kadmóniakat,
20 a hettitákat, perizzieket és refáiakat,
21 az emóriakat és kánaániakat, a girgásiakat és jebúsziakat.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society