Add parallel Print Page Options

Bátor harcosok, aki Ciklágban csatlakoztak Dávidhoz

12 Amikor Dávid Ciklágban bujdosott Saul, Kís fia elől, bátor férfiak mentek hozzá, akik csatlakoztak a seregéhez. Ők is azokhoz a hősökhöz tartoztak, akik segítették Dávidot a harcaiban. Gyakorlott íjászok voltak, akik mind jobb, mind balkézzel képesek voltak nyilakat lőni és parittyázni. Benjámin törzsébe tartoztak, Saul rokonságába. A névsoruk a következő: Ahiezer, a vezetőjük, azután Jóás, a testvére. Ők ketten a gibeai Semáá fiai voltak. Azután Jeziél és Pelet, Azmávet fiai, azután Beráká és az anátóti Jéhú, meg a gibeoni Jismajá, aki a harminc hős közé tartozott, és egyúttal a vezetőjük is volt. Azután Jirmejá, Jehaziél, Jonatán, a gedérái Józábád, Elúzaj, Jerimót, Bealjá, Semarjáhú, a hárífi Safatjáhú, Elkána, Jissijáhú, Azarél, Jóezer és Jásobám, mind Kórah családjából valók. Azután a gedóri Jehórám fiai, Jóela és Zebadjá.

Akik Gád törzséből jöttek Dávidhoz

Gád törzséből is csatlakoztak Dávidhoz, amikor a pusztában, a sziklavárban húzódott meg. Ezek mind kiváló és jól felfegyverzett harcosok voltak, bátrak és erősek, mint az oroszlán, és gyorsak, mint a hegyi vadkecskék.

Ézer volt a vezetőjük, Óbadjá a második, Eliáb a harmadik, 10 Mismanná a negyedik, Jirmejá az ötödik, 11 Attaj a hatodik, Eliél a hetedik, 12 Jóhánán a nyolcadik, Elzábád a kilencedik, 13 Jirmejáhú a tizedik, Makbannaj a tizenegyedik. 14 Ők voltak a gádiak csapatainak a vezetői. Közülük a leggyengébb is elbánt száz ellenséggel, a legerősebb meg ezerrel. 15 Ők voltak, akik az első hónapban is át tudtak kelni a megáradt Jordán folyón, és keletre is, nyugatra is elűzték azokat az idegeneket, akik a Jordán völgyében laktak.

16 Benjámin törzséből és Júda törzséből is jöttek Dávidhoz a sziklavárba, hogy csatlakozzanak hozzá.

17 Dávid eléjük ment, és azt mondta nekik: „Ha békés szándékkal jöttök, hogy segítsetek nekem, szívesen fogadlak benneteket, és csatlakozhattok a seregemhez. De ha el akartok árulni, és ki akartok szolgáltatni ellenségeimnek — annak ellenére, hogy ártatlan vagyok —, akkor őseink Istene lássa meg, és büntessen meg érte titeket!”

18 Akkor a Szellem rászállt Amászajra — aki a harminc vitéz vezetője lett —, és ő így válaszolt Dávidnak:

„Tiéd vagyunk, Dávid!
    Veled vagyunk, Isai fia!
Békesség, békesség néked!
    Békesség azoknak is, akik neked segítenek,
    mert Istened megsegít téged!”

Így hát Dávid befogadta, és a seregében vezetőkké tette őket.

19-20 Manassé törzséből is voltak olyanok, akik átpártoltak Saultól Dávidhoz. Ez akkor történt, amikor Dávid a filiszteusoknál volt, és velük együtt Saul ellen vonult. De nem harcolt Saul ellen, mert a filiszteusok vezetői tanácskoztak, és azt mondták: „Ha a csata közben Dávid a katonáival együtt átáll Saulhoz, aki mégiscsak a királya, akkor végünk van!” Ezért elküldték Dávidot és az embereit. Ezek a Manassé törzsébe tartozó férfiak a következők voltak: Adnah, Józábád, Jediaél, Mikaél, Józábád, Elihú és Cillétaj. Ők voltak Manassé nemzetségeinek a vezetői. Akkor álltak át Dávid oldalára, amikor ő már Ciklág felé vonult a csapatával. 21 Ők segítették Dávidot a rablóbandák ellen. Valamennyien bátor és erős harcosok voltak, és később csapatkapitányok lettek Dávid seregében.

22 Dávid serege napról napra növekedett, mert sokan jöttek hozzá, és csatlakoztak a táborához, hogy segítsék. Olyan hatalmas lett a serege, mint Isten tábora.

Akik Hebronban csatlakoztak Dávidhoz

23 Mások meg — harcra fegyverkezve — Hebronban csatlakoztak Dávidhoz. Azt akarták, hogy Saul királyságát Dávid kapja meg — pontosan úgy, ahogy azt az Örökkévaló előre megmondta.

Ez a névsora a vezetőiknek és a létszáma csapataiknak:

24 Júda törzséből 6 800 harcra kész férfi, akik mind pajzsot és lándzsát viseltek,

25 Simeon törzséből 7 100 férfi, mind bátor és harcra kész katona.

26 Lévi törzséből összesen 4 600 férfi jött. 27 Ebből Jehójádá, Áron családjának a fejedelme 3 700 főt hozott magával. 28 Azután Cádók jött — aki kiváló fiatal harcos volt — az egész családjával és 22 további vezetővel együtt.

29 Benjámin törzséből — ahová Saul király is tartozott — 3 000 férfi jött Dávidhoz, annak ellenére, hogy ők Saul rokonai voltak. A törzs többsége akkor még hűséges maradt Saulhoz.

30 Efraim törzséből 20 800 bátor harcos jött, akik mind kitűntek a nemzetségük közül.

31 Manassé fél törzséből 18 000 jött, akiket név szerint jelöltek ki, hogy csatlakozzanak Dávidhoz, és tegyék királlyá őt.

32 Issakár törzséből 200 vezető jött, akik magukkal hozták a rokonaikból álló és a vezetésük alatt lévő csapataikat. Ők voltak azok, akik felismerték, hogy mit kell Izráelnek tennie, és hogy ennek most jött el az ideje.

33 Zebulon törzséből 50 000 férfi jött, akik mind hűséges, megbízható és gyakorlott harcosok voltak, és mindenféle fegyverrel fel voltak szerelkezve.

34 Naftáli törzséből 1 000 parancsnok vezetésével 37 000 fő jött, pajzzsal és lándzsával.

35 Dán törzséből 28 600 harcra kész férfi jött.

36 Ásér törzséből 40 000 felszerelt és kiképzett harcos csatlakozott Dávidhoz.

37 Jöttek a Jordán folyó másik oldaláról is, Rúben, Gád, és Manassé fél törzséből, összesen 120 000 harcos, mindenféle fegyverrel felszerelkezve.

38 Mindezek a férfiak a hadba vonulás rendje szerint jöttek, és helyezkedtek el Hebronban. Valamennyien teljesen egyetértettek abban, hogy Dávid legyen a király egész Izráel felett — és ebben egész Izráel népe egyetértett velük.

39 A sereg három napot töltött Dáviddal együtt Hebronban. Bőven volt enni- és innivalójuk, mert az otthoni rokonaik ellátták őket útravalóval, 40 sőt, a szomszédos területek lakói — egészen Issakár, Zebulon és Naftáli vidékéig — hoztak a seregnek mindenféle élelmet. Még vágni való ökröket és juhokat is hoztak, meg kenyeret, lisztet, aszalt fügét és szőlőt, bort és olívaolajat. A szállításhoz szamarakat, tevéket, öszvéreket és ökröket használtak. Ennyi mindennel ellátták Dávid seregét, mert nagy volt a nép öröme egész Izráelben.

12  Ezek azok, a kik Dávidhoz menének Siklágba, mikor Saul, a Kis fia miatt még számkivetésben vala, a kik a hõsöknek a harczban segítõi voltak.

Ívesek, a kik mind jobb-, mind balkézre kõvel [hajítanak ]és nyíllal lõnek vala, a kik Saul atyjafiai közül valók valának, Benjámin nemzetségébõl.

Elõljáró vala Ahiézer és Joás, a Gibeabeli Semáa fiai és Jéziel és Pélet, Azmávet fiai, Beráka és Jéhu, Anatótból,

És a Gibeonbeli Ismája, a harmincz közül való hõs, a kiknek elõljárójok is vala; Irméja, Jaháziel, Johanán és Gederátbeli Józabád,

Elúzai, Jérimót, Behália, Semária és Hárufbeli Sefátja,

Elkána, Isija, Azaréel, Jóézer és a Kóré nemzetébõl való Jásobéám.

Joéla és Zebádja, a Gedorból való Jérohám fiai.

A Gáditák közül is menének Dávidhoz, mikor a pusztában vala az erõsségben, erõs és hadakozó férfiak, paizsosok, dárdások, a [kiknek] orczájok, mint az oroszlánnak orczája és gyorsaságra hasonlók a hegyen lakozó vadkecskékhez.

Ézer az elsõ, Obádia második, Eliáb harmadik,

10 Mismanna negyedik, Jirméja ötödik,

11 Attai hatodik, Eliel hetedik,

12 Nyolczadik Johanán, kilenczedik Elzabád,

13 Tizedik Jirméja, tizenegyedik Makbánnai.

14 Ezek voltak fõemberek a seregben a Gád fiai közül; a legkisebbek egyike száz ellen, a legnagyobbak egyike ezer ellen!

15 Ezek azok, a kik a Jordánon átmentek volt az elsõ hónapban, noha az [árvíz] a partot felülmúlta, és elûzték mindazokat, a kik a völgyben [valának] napkelet felõl és napnyugot felõl.

16 Jövének Dávidhoz a Benjámin és a Júda fiai közül is az erõsségbe.

17 És kiméne Dávid elejökbe, és felelvén, monda nékik: Hogyha békesség okáért jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, az én szívem egy lesz ti veletek; ha pedig meg akartok csalni, [hogy eláruljatok] az én ellenségeimnek, holott semmi gonoszságot nem követtem el: lássa meg a mi atyáink Istene és büntessen meg.

18 A lélek pedig felindítá Amásait, a harmincznak fejedelmét, [s monda:] Óh Dávid, tied [vagyunk] és te veled [leszünk,] Isai fia! Békesség, békesség néked, békesség a te segítõidnek is, mert megsegít téged a te Istened! Magához fogadá azért õket Dávid, és fõemberekké tevé a seregben.

19 Ennekfelette Manasséból is hajlának Dávidhoz, mikor a Filiszteusokkal együtt Saul ellen ment volna harczolni; de nem segéllék õket; mert tanácsot [tartván,] haza küldék a Filiszteusok fejedelmei, mondván: A mi fejünk veszésével fog visszamenni az õ urához, Saulhoz.

20 Mikor visszatére Siklágba, hajlának õ hozzá a Manassé fiai közül Adna, Józabád, Jediháel, Mikáel, Józabád, Elihu és Sillétai, a kik a Manasse [nemzetségé]bõl való ezerek elõljárói [voltak.]

21 És ezek Dávidnak segítségül voltak az [ellenség] seregei ellen; mert fejenként mind erõs vitézek valának, és vezérek a seregben.

22 Annakfelette minden nap mennek vala Dávidhoz, hogy segítségére legyenek néki, míg [serege] nagygyá lõn, mint az Istennek tábora.

23 Ezek pedig számszerint a viadalhoz készült elõljárók, a kik Dávidhoz mentek vala Hebronban, hogy õt Saul helyett az országban királylyá válaszszák, az Isten ígérete szerint.

24 A Júda fiai közül, a kik paizst és kopját viselének hatezernyolczszáz vala harczra készen.

25 A Simeon fiai közül [vitéz] férfiak a viadalra, hétezerszáz.

26 A Lévi fiai közül négyezerhatszáz [vala.]

27 Jojada is, ki az Áron fiai között elõljáró vala, és õ vele háromezerhétszáz.

28 És az ifjú Sádók, a ki igen erõs vala, és az õ atyja házából huszonkét fõember.

29 A Benjámin fiai közül, a kik Saul atyjafiai valának, háromezer; mert még azok közül sokan hûségesen õrizik vala a Saul házát.

30 Az Efraim fiai közül húszezernyolczszáz, igen vitézek, a kik az õ nemzetségökben híres férfiak valának;

31 Manassénak félnemzetségébõl pedig tizennyolczezer, kik névszerint kijelöltetének, hogy elmenjenek és Dávidot királylyá válaszszák.

32 Az Izsakhár fiai közül, a kik felismerék az idõ alkalmatos voltát, hogy tudnák, mit kellene Izráelnek cselekednie, kétszáz fõember és az õ rokonaik mind [hallgatnak vala] beszédjökre.

33 A Zebulon [fiai] közül a harczra kimenõk, minden hadiszerszámokkal felkészülve, ötvenezeren valának, [készek] a viadalra állhatatos szívvel.

34 A Nafthali [nemzetségé]bõl ezer fõember vala; és õ velek paizszsal s kopjával harminczhétezer vala.

35 A Dániták közül, a kik a viadalhoz készek valának, huszonnyolczezerhatszázan voltak.

36 És az Áser [fiai] közül a hadakozók és az ütközethez készek negyvenezeren valának.

37 A Jordánon túl lakozók közül, [azaz] a Rúbeniták, Gáditák és a Manasse nemzetségének fele közül, minden viadalhoz való szerszámokkal egyetemben, [jöttek] százhúszezeren.

38 Mindezek hadakozó férfiak, a viadalra elkészülve, egy értelemmel mentek vala Hebronba, hogy Dávidot az egész Izráel felett királylyá válaszszák, sõt ezeken kivül is az egész Izráel egy szívvel [azon] volt, hogy Dávidot királylyá válaszszák.

39 És ott maradának Dáviddal harmadnapig, s esznek és isznak vala; mert az õ atyjokfiai készítettek vala nékik;

40 És úgy a szomszédságukban levõk, mint [mások] Izsakhárig, Zebulonig és Nafthaliig hoznak vala kenyereket szamarakon, tevéken, öszvéreken és ökrökön, eleséget, lisztet, fügét, aszuszõlõt, bort, olajat, [vágó]barmokat, juhokat számtalan sokat; mert nagy öröm vala Izráelben.

Dávid ciklagi hívei

12 Ezek azok, akik Dávidhoz mentek Ciklagba akkor, amikor ki volt zárva Saulnak, Kís fiának a környezetéből. Ők is a hősök közé tartoztak, akik segítették a harcban.

Íjjal voltak fölszerelve, jobb és bal kézzel egyaránt tudtak bánni parittyakövekkel és nyilakkal. Ezek Saul rokonságához tartoztak Benjáminból.

Vezérük Ahiezer volt és Jóás, a gibeai Semáá fiai, és Jeziél meg Pelet, Azmávet fiai, továbbá Beráká és az anátóti Jéhú,

a gibeóni Jismajá, a harminc hős egyike és e harminc vezetője.

Jirmejá, Jahaziél, Jóhánán és a gedérái Józábád.

Elúzaj, Jerimót, Bealjá, Semarjáhú és a hárífi Sefatjáhú,

Elkáná, Jissijjáhú, Azarél, Jóezer és Jásobám, a kórahiak,

és a gedóri Jeróhám fiai: Jóélá és Zebadjá.

Gádiak is csatlakoztak Dávidhoz, amikor a sziklavárban a pusztában volt. Kiváló vitézek, hadi szolgálatban álló emberek, pajzzsal és dárdával fölszerelve; arcuk olyan volt, mint az oroszláné, és olyan gyorsak voltak, mint a zergék a hegyen.

10 Ézer volt az első, Óbadjá a második, Eliáb a harmadik,

11 Mismanná a negyedik, Jirmejá az ötödik,

12 Attaj a hatodik, Eliél a hetedik,

13 Jóhánán a nyolcadik, Elzábád a kilencedik,

14 Jirmejáhú a tizedik, Makbannaj a tizenegyedik.

15 Ezek a gádiak csapatparancsnokok voltak. A legkisebb is fölért százzal, a legnagyobb meg ezerrel.

16 Ezek keltek át a Jordánon az első hónapban, amikor színültig volt a medre, és megszalasztották a völgy egész lakosságát keletre és nyugatra.

17 Benjáminiak és júdaiak is mentek Dávid sziklavárához.

18 Dávid azonban kivonult eléjük, és így kezdett beszélni hozzájuk: Ha békés szándékkal jöttetek hozzám, hogy segítségemre legyetek, szívesen leszek együtt veletek. De ha el akartok árulni ellenségeimnek, holott az én kezemhez nem tapad erőszak, látni fog és megbüntet atyáink Istene!

19 Ekkor Amászaj, a harmincak vezére, lélekkel eltelve így szólt: Tied vagyunk, Dávid, veled tartunk, Isai fia! Békesség, békesség neked! Békesség segítőidnek, mert megsegít téged Istened! Erre magához fogadta őket Dávid, és a csapatok vezéreivé tette őket.

20 Manassébeliek is pártoltak át Dávidhoz, amikor a filiszteusokkal együtt harcolni ment Saul ellen. De nem segítette őket, mert elküldték őt a filiszteusok városfejedelmei, miután tanácsot tartottak, és azt mondták: Visszapártol ez még urához, Saulhoz, és ez a fejünkbe fog kerülni!

21 Ciklag felé menetelt, amikor átpártoltak hozzá Manasséból Adnah, Józábád, Jediaél, Míkáél, Józábád, Elíhú és Cilletaj, akik Manassé ezreinek a vezetői voltak.

22 Ezek segítették Dávidot a csapatok vezetésében, mert mindnyájan kiváló vitézek voltak, és parancsnokok lettek a hadseregben.

23 Napról napra mentek ilyenek Dávidhoz, hogy segítsék, míg olyan naggyá nem lett tábora, mint Isten tábora.

Dávid hebróni hadserege

24 Ennyi volt azoknak a harcra fölfegyverzett embereknek a száma, akik Dávidhoz mentek Hebrónba, hogy ráruházzák Saul királyságát az Úr parancsa szerint:

25 Júda fiai, akik pajzsot és dárdát viseltek, hatezer-nyolcszázan voltak, fölfegyverkezve a harcra.

26 Simeon fiai közül való volt hétezer-száz háborúban kiváló vitéz.

27 A Lévi fiai közül valók négyezer-hatszázan voltak,

28 továbbá Jehójádá, az ároniak fejedelme háromezer-hétszáz emberrel,

29 és az ifjú Cádók, kiváló vitéz, atyja házanépével, huszonkét vezető emberrel.

30 Benjámin fiai közül való volt Saulnak háromezer atyjafia, mert akkor még a többségük megmaradt Saul házának a szolgálatában.

31 Efraim fiai közül való volt húszezer-nyolcszáz kiváló vitéz, akik családjuk nevezetes emberei voltak.

32 Manassé fél törzséből való volt tizennyolcezer ember, akiket név szerint jelöltek ki, hogy menjenek el és tegyék királlyá Dávidot.

33 Issakár fiai közül ott voltak, akik felismerték az alkalmas időt, és tudták, mit kell tennie Izráelnek: kétszáz főember és parancsnokságuk alatt egész rokonságuk.

34 Zebulonból egy akarattal fölsereglett ötvenezer hadköteles, teljes fegyverzettel fölszerelt sorkatona.

35 Naftáliból jött ezer vezető ember, és velük együtt harminchétezren pajzzsal és lándzsával;

36 a dániak közül huszonnyolcezer-hatszáz sorkatona;

37 Ásérból negyvenezer hadköteles sorkatona,

38 a Jordánon túlról pedig, a rúbeniak és a gádiak közül és Manassé törzse másik feléből százhúszezer ember teljes hadifegyverzetben.

39 Mindezek a harcosok csatasorba rendezve, tiszta szívvel érkeztek Hebrónba, hogy egész Izráel királyává tegyék Dávidot, sőt Izráel többi része is egy szívvel kész volt királlyá tenni Dávidot.

40 És ott maradtak Dáviddal három napig, ettek-ittak, mert atyjukfiai gondoskodtak róluk.

41 Sőt még a környékbeliek is, el egészen Issakárig, Zebulonig és Naftáliig, bőven hoztak kenyeret szamarakon, tevéken, öszvéreken és marhákon, élelmet, lisztet, préselt fügét és aszú szőlőt, bort és olajat, marhát és juhot, mert öröm volt Izráelben.