A A A A A
Bible Book List

1 Királyok 22Hungarian New Translation (NT-HU)

Háború Rámót-Gileádért

22 Három esztendeig nyugton maradtak: nem volt háború Arám és Izráel között.

A harmadik esztendőben, amikor Jósáfát, Júda királya elment Izráel királyához,

így szólt Izráel királya a szolgáihoz: Jól tudjátok, hogy Rámót-Gileád a mienk, és mi mégis tétlenkedünk, ahelyett hogy visszavennénk Arám királyától!

Jósáfáttól pedig ezt kérdezte: Eljössz-e velem harcolni Rámót-Gileádért? Jósáfát így felelt Izráel királyának: Elmegyek, akárcsak te, az én népem, akárcsak a te néped, az én lovasságom, akárcsak a te lovasságod.

De Jósáfát ezt mondta Izráel királyának: Kérdezd meg előbb az Úr igéjét!

Izráel királya ezért összegyűjtötte a prófétákat, mintegy négyszáz embert, és ezt kérdezte tőlük: Elmenjek-e harcolni Rámót-Gileádért, vagy letegyek róla? Ők így feleltek: Vonulj föl, mert az Úr a király kezébe adja azt!

Jósáfát azonban ezt mondta: Nincs itt az Úrnak több prófétája, akit megkérdezhetnénk?

Izráel királya így felelt Jósáfátnak: Van még egy férfi, aki által megkérdezhetjük az Urat, de én gyűlölöm őt, mert sohasem prófétál nekem jót, hanem csak rosszat. Míkájehú, Jimlá fia az. Jósáfát erre így szólt: Ne mondjon ilyet a király!

Míkájehú próféciája

Ekkor Izráel királya odahívta egyik udvari emberét, és ezt mondta: Siess Míkájehúért, Jimlá fiáért!

10 Izráel királya és Jósáfát, Júda királya ott ült díszruhába öltözve, mindegyik a maga trónján, Samária kapubejáratánál a téren, a próféták pedig mind ott prófétáltak előttük.

11 Cidkijjá, Kenaaná fia vasszarvakat készített magának, és ezt mondta: Így szól az Úr: Ezekkel ökleled Arámot, míg csak el nem pusztítod.

12 A próféták mindnyájan így prófétáltak: Vonulj föl Rámót-Gileád ellen, és sikerrel jársz! Az Úr a király kezébe adja azt.

13 A követ pedig, aki elment, hogy elhívja Míkájehút, így szólt hozzá: Nézd, a próféták egyhangúlag jót ígérnek a királynak, legyen azért a te beszéded is olyan, mint az övék, ígérj jót!

14 De Míkájehú így felelt: Az élő Úrra esküszöm, hogy csak azt fogom mondani, amit az Úr mond nekem.

15 Amikor a királyhoz érkezett, a király megkérdezte tőle: Míkájehú! Elmenjünk-e harcolni Rámót-Gileádért, vagy letegyünk róla? Ő így felelt neki: Vonulj föl, és járj szerencsével! Az Úr a király kezébe adja azt.

16 A király azonban ezt mondta neki: Hányszor eskesselek meg, hogy csak igazat mondj nekem az Úr nevében?!

17 Erre így felelt: Láttam egész Izráelt szétszóródva a hegyeken, mint egy nyájat, amelynek nincs pásztora. Az Úr pedig ezt mondta: Nincs ezeknek gazdájuk, térjen haza mindenki békével!

18 Ekkor Izráel királya így szólt Jósáfáthoz: Ugye megmondtam neked, hogy nem prófétál ez nekem jót, csak rosszat?

19 Míkájehú pedig ezt mondta: Halld meg az Úr igéjét! Láttam az Urat trónján ülve, és az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és balján.

20 És ezt mondta az Úr: Ki fogja rászedni Ahábot, hogy felvonuljon és elessék Rámót-Gileádnál? Erre az egyik ezt mondta, a másik azt mondta.

21 De előlépett egy lélek, megállt az Úr előtt és így szólt: Majd én rászedem őt! Az Úr ezt kérdezte tőle: Hogyan?

22 Az így felelt: Elmegyek és hazug lélek leszek minden prófétája szájában. Az Úr pedig így szólt: Így csakugyan rá tudod szedni. Menj és tégy így!

23 Íme, így adott az Úr hazug lelket valamennyi prófétád szájába. Az Úr kimondta vesztedet.

24 Ekkor odalépett Cidkijjá, Kenaaná fia, arcul ütötte Míkájehút, és ezt mondta: Talán eltávozott tőlem az Úr lelke, és csak veled beszél?

25 Míkájehú így felelt: Majd meglátod azon a napon, amikor szobáról szobára mész, hogy elrejtőzz.

26 Akkor ezt parancsolta Izráel királya: Fogd Míkájehút, vidd Ámón városparancsnokhoz és Jóás királyfihoz,

27 és mondd: Ezt parancsolja a király: Vessétek börtönbe, és szűkösen tápláljátok kenyérrel és vízzel, amíg békében vissza nem térek!

28 Míkájehú így szólt: Ha csakugyan békében térsz vissza, nem az Úr beszélt általam! Majd ezt mondta: Hallja meg ezt az egész nép!

Aháb halála

29 Azután fölvonult Izráel királya és Jósáfát, Júda királya Rámót-Gileád ellen.

30 Izráel királya ezt mondta Jósáfátnak: Én álruhába öltözöm, és úgy megyek a csatába, te azonban öltözz a magad ruhájába! Izráel királya tehát álruhába öltözött, és úgy ment a csatába.

31 Arám királya pedig ezt parancsolta a harci kocsik parancsnokainak, akik harmincketten voltak: Ne támadjatok meg se kicsit, se nagyot, csak Izráel királyát!

32 Amikor a harci kocsik parancsnokai meglátták Jósáfátot, ezt mondták: Csak ő lehet Izráel királya. Ellene fordultak tehát, hogy megtámadják. Jósáfát azonban kiáltozott.

33 Ekkor a harci kocsik parancsnokai látva, hogy nem ő Izráel királya, elfordultak tőle.

34 Egy ember pedig találomra meghúzta íját, és eltalálta Izráel királyát a szíjak és a páncél között. Ekkor megparancsolta a kocsi hajtójának: Fordulj meg és vigyél ki a táborból, mert megsebesültem!

35 Mivel azonban az ütközet egyre hevesebb lett azon a napon, a királynak állva kellett maradnia harci kocsijában az arámokkal szemben. Estére azután meghalt, mert a vére elfolyt sebéből a harci kocsi belsejébe.

36 Napnyugtakor ez a kiáltás szaladt végig a táboron: Mindenki a városába! Mindenki a hazájába!

37 Így halt meg a király, és miután Samáriába érkeztek, eltemették a királyt Samáriában.

38 A harci kocsit Samária tavában mosták le, a kutyák nyalták a vérét, és parázna nők mosakodtak ott, az Úr igéje szerint, ahogyan megmondotta.

39 Ahábnak egyéb dolgai, mindaz, amit véghezvitt, az elefántcsont palota, amelyet építtetett, és mindazok a városok, amelyeket felépíttetett, le vannak írva Izráel királyainak a történetéről szóló könyvben.

40 És pihenni tért Aháb őseihez és a fia, Ahazjá lett utána a király.

Jósáfát Júda királya

41 Jósáfát, Ászá fia Ahábnak, Izráel királyának a negyedik évében lett Júda királya.

42 Harmincöt éves volt Jósáfát, amikor király lett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Azúbá volt, Silhi leánya.

43 Mindenben apjának, Ászának az útján járt, nem tért le róla. Azt tette, amit helyesnek lát az Úr.

44 Csak az áldozóhalmok nem szűntek meg, a nép továbbra is áldozott és tömjénezett az áldozóhalmokon.

45 Jósáfát békességben élt Izráel királyával.

46 Jósáfát egyéb dolgai és hőstettei, amelyeket véghezvitt, és hogy hogyan hadakozott, meg vannak írva Júda királyainak a történetéről szóló könyvben.

47 Kisöpörte az országból a férfiparáznák maradékát, akik még megmaradtak apjának, Ászának az idejéből.

48 Edómban akkor nem volt király, csak királyi helytartó.

49 Jósáfát csináltatott Tarsís-hajókat, hogy aranyért menjenek Ófírba, de nem tudtak elmenni, mert a hajók összetörtek Ecjón-Geberben.

50 Akkor ezt mondta Ahazjá, Aháb fia Jósáfátnak: Hadd menjenek el szolgáim a te szolgáiddal a hajókon! De Jósáfát nem engedte.

51 Jósáfát pihenni tért őseihez, és eltemették ősei mellé, ősatyjának, Dávidnak a városában. Fia, Jórám lett utána a király.

52 Ahazjá, Aháb fia Jósáfátnak, Júda királyának a tizenhetedik évében lett Izráel királya Samáriában, és két évig uralkodott Izráelben.

53 Azt tette, amit rossznak tart az Úr, mert apjának és anyjának az útján, meg Jeroboámnak, Nebát fiának az útján járt, aki vétekbe vitte Izráelt.

54 A Baalt tisztelte, őt imádta és bosszantotta az Urat, Izráel Istenét egészen úgy, ahogyan apja tette.

Hungarian New Translation (NT-HU)

Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes