Luke 24:36-53
New Revised Standard Version Catholic Edition
Jesus Appears to His Disciples
36 While they were talking about this, Jesus himself stood among them and said to them, “Peace be with you.”[a] 37 They were startled and terrified, and thought that they were seeing a ghost. 38 He said to them, “Why are you frightened, and why do doubts arise in your hearts? 39 Look at my hands and my feet; see that it is I myself. Touch me and see; for a ghost does not have flesh and bones as you see that I have.” 40 And when he had said this, he showed them his hands and his feet.[b] 41 While in their joy they were disbelieving and still wondering, he said to them, “Have you anything here to eat?” 42 They gave him a piece of broiled fish, 43 and he took it and ate in their presence.
44 Then he said to them, “These are my words that I spoke to you while I was still with you—that everything written about me in the law of Moses, the prophets, and the psalms must be fulfilled.” 45 Then he opened their minds to understand the scriptures, 46 and he said to them, “Thus it is written, that the Messiah[c] is to suffer and to rise from the dead on the third day, 47 and that repentance and forgiveness of sins is to be proclaimed in his name to all nations, beginning from Jerusalem. 48 You are witnesses[d] of these things. 49 And see, I am sending upon you what my Father promised; so stay here in the city until you have been clothed with power from on high.”
The Ascension of Jesus
50 Then he led them out as far as Bethany, and, lifting up his hands, he blessed them. 51 While he was blessing them, he withdrew from them and was carried up into heaven.[e] 52 And they worshiped him, and[f] returned to Jerusalem with great joy; 53 and they were continually in the temple blessing God.[g]
Read full chapterFootnotes
- Luke 24:36 Other ancient authorities lack and said to them, “Peace be with you.”
- Luke 24:40 Other ancient authorities lack verse 40
- Luke 24:46 Or the Christ
- Luke 24:48 Or nations. Beginning from Jerusalem 48 you are witnesses
- Luke 24:51 Other ancient authorities lack and was carried up into heaven
- Luke 24:52 Other ancient authorities lack worshiped him, and
- Luke 24:53 Other ancient authorities add Amen
Luca 24:36-53
Nuova Riveduta 2006
36 (A)Ora, mentre essi parlavano di queste cose, Gesù stesso[a] comparve in mezzo a loro e disse: «Pace a voi!» 37 Ma essi, sconvolti e atterriti, pensavano di vedere uno spirito. 38 Ed egli disse loro: «Perché siete turbati? E perché sorgono dubbi nel vostro cuore[b]? 39 Guardate le mie mani e i miei piedi, perché sono proprio io! Toccatemi e guardate, perché uno spirito non ha carne e ossa, come vedete che ho io».
40 E, detto questo, mostrò loro le mani e i piedi. 41 Ma siccome per la gioia non credevano ancora e si stupivano, disse loro: «Avete qui qualcosa da mangiare?» 42 Essi gli porsero un pezzo di pesce arrostito [e una parte di favo di miele]; 43 egli lo prese, e mangiò in loro presenza.
La missione affidata ai discepoli
44 (B)Poi disse loro: «Queste sono le cose che io vi dicevo quand’ero ancora con voi: che si dovevano compiere tutte le cose scritte di me nella legge di Mosè, nei profeti e nei Salmi». 45 Allora aprì loro la mente per capire le Scritture e disse loro: 46 «Così è scritto, che il Cristo avrebbe sofferto e sarebbe risorto[c] dai morti il terzo giorno, 47 e che nel suo nome si sarebbe predicato il ravvedimento per il perdono[d] dei peccati a tutte le genti, cominciando da Gerusalemme. 48 Voi siete testimoni di queste cose. 49 Ed {ecco,} io mando su di voi quello che il Padre mio ha promesso; ma voi, rimanete in città[e], finché siate rivestiti di potenza dall’alto».
L’ascensione di Gesù
50 (C)Poi li condusse fuori fin presso Betania; e, alzate in alto le mani, li benedisse. 51 Mentre li benediceva, si staccò da loro e fu portato su nel cielo. 52 Ed essi, adoratolo, tornarono a Gerusalemme con grande gioia; 53 e stavano sempre nel tempio, [lodando e] benedicendo Dio. [Amen.]
Read full chapterFootnotes
- Luca 24:36 Così TR e M; NA egli stesso.
- Luca 24:38 TR e M nei vostri cuori.
- Luca 24:46 TR e M Così sta scritto, e così era necessario che il Cristo soffrisse e risuscitasse…
- Luca 24:47 TR e M il ravvedimento e il perdono…
- Luca 24:49 TR e M nella città di Gerusalemme.
Lukas 24:36-53
Schlachter 2000
Jesus erscheint den Jüngern
36 Während sie aber davon redeten, trat Jesus selbst in ihre Mitte, und er spricht zu ihnen: Friede sei mit euch!
37 Aber bestürzt und voll Furcht meinten sie, einen Geist zu sehen.
38 Und er sprach zu ihnen: Was seid ihr so erschrocken, und warum steigen Zweifel auf in euren Herzen?
39 Seht an meinen Händen und meinen Füßen, dass ich es bin! Rührt mich an und schaut, denn ein Geist hat nicht Fleisch und Knochen, wie ihr seht, dass ich es habe!
40 Und indem er das sagte, zeigte er ihnen die Hände und die Füße.
41 Da sie aber noch nicht glaubten vor Freude und sich verwunderten, sprach er zu ihnen: Habt ihr etwas zu essen hier?
42 Da reichten sie ihm ein Stück gebratenen Fisch und etwas Wabenhonig.
43 Und er nahm es und aß vor ihnen.
Der Auftrag zur Verkündigung des Evangeliums
44 Er aber sagte ihnen: Das sind die Worte, die ich zu euch geredet habe, als ich noch bei euch war, dass alles erfüllt werden muss, was im Gesetz Moses und in den Propheten und den Psalmen von mir geschrieben steht.
45 Da öffnete er ihnen das Verständnis, damit sie die Schriften verstanden,
46 und sprach zu ihnen: So steht es geschrieben, und so musste der Christus leiden und am dritten Tag aus den Toten auferstehen,
47 und in seinem Namen soll Buße und Vergebung der Sünden verkündigt werden unter allen Völkern[a], beginnend in Jerusalem.
48 Ihr aber seid Zeugen hiervon!
49 Und siehe, ich sende auf euch die Verheißung meines Vaters; ihr aber bleibt in der Stadt Jerusalem, bis ihr angetan werdet mit Kraft aus der Höhe!
Die Himmelfahrt Jesu Christi
50 Er führte sie aber hinaus bis in die Nähe von Bethanien und hob seine Hände auf und segnete sie.
51 Und es geschah, indem er sie segnete, schied er von ihnen und wurde aufgehoben in den Himmel.
52 Und sie warfen sich anbetend vor ihm nieder und kehrten nach Jerusalem zurück mit großer Freude;
53 und sie waren allezeit im Tempel und priesen und lobten Gott. Amen.
Read full chapterFootnotes
- (24,47) Hier steht das gr. Wort für »Heidenvölker«.
Lukács 24:36-53
Hungarian New Translation
Jézus megjelenik a tanítványoknak(A)
36 Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!"
37 Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
38 Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
39 Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."
40 És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát.
41 Mikor pedig még mindig nem mertek hinni örömükben, és csak csodálkoztak, megkérdezte tőlük: "Van-e itt valami ennivalótok?"
42 Erre adtak neki egy darab sült halat.
43 Elvette és szemük láttára megette.
44 Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban."
45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,
46 és így szólt nekik: "Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül,
47 és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve.
48 Ti vagytok erre a tanúk.
49 És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel."
Jézus mennybemenetele
50 Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket.
51 És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.
52 Ekkor leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe;
53 mindig a templomban voltak, és áldották Istent.
Read full chapter
Luc 24:36-53
La Bible du Semeur
Jésus apparaît aux Onze[a](A)
36 Pendant qu’ils s’entretenaient ainsi, Jésus se trouva au milieu d’eux et leur dit : Que la paix soit avec vous !
37 Mais ils furent saisis de crainte et d’effroi, croyant voir un esprit.
38 – Pourquoi êtes-vous troublés ? leur dit-il. Pourquoi les doutes envahissent-ils votre cœur ? 39 Regardez mes mains et mes pieds, et reconnaissez que c’est bien moi. Touchez-moi et regardez ! Car un esprit n’a ni chair ni os. Or, vous voyez bien que j’en ai.
40 Tout en disant cela, il leur montra ses mains et ses pieds[b]. 41 Mais ils étaient si heureux qu’ils ne parvenaient pas à croire et restaient dans l’étonnement. Alors il leur demanda : Avez-vous quelque chose à manger ?
42 Ils lui présentèrent un morceau de poisson grillé. 43 Il le prit et le mangea sous leurs yeux.
44 Puis il leur dit : Voici ce que je vous ai dit quand j’étais encore avec vous : « Il faut que s’accomplisse tout ce qui est écrit de moi dans la Loi de Moïse, dans les prophètes, et dans les Psaumes. »
45 Là-dessus, il leur ouvrit l’intelligence pour qu’ils comprennent les Ecritures.
46 – Vous voyez, leur dit-il, les Ecritures enseignent que le Messie doit souffrir, qu’il ressuscitera le troisième jour, 47 et qu’on annoncera de sa part à tous les peuples, en commençant par Jérusalem, qu’ils doivent changer pour obtenir le pardon des péchés. 48 Vous êtes les témoins de ces événements. 49 Quant à moi, j’enverrai bientôt sur vous ce que mon Père vous a promis. Vous donc, restez ici dans cette ville, jusqu’à ce que vous soyez revêtus de la puissance d’en haut.
Jésus enlevé au ciel
50 Par la suite il les emmena hors de la ville jusqu’aux environs de Béthanie[c] et là, élevant ses mains, il les bénit.
51 Pendant qu’il les bénissait, il les quitta et fut enlevé au ciel.
52 Quant à eux, après l’avoir adoré, ils retournèrent à Jérusalem, le cœur rempli de joie. 53 Là, ils se retrouvaient à toute heure dans la cour du Temple pour louer Dieu.
Read full chapterFootnotes
- 24.36 Voir Mc 16.14-18.
- 24.40 Ce verset est absent de certains manuscrits.
- 24.50 Village situé sur le flanc est du mont des Oliviers, colline séparée de Jérusalem par la vallée du Cédron.
Hebrews 7:26-8:2
New Revised Standard Version Catholic Edition
26 For it was fitting that we should have such a high priest, holy, blameless, undefiled, separated from sinners, and exalted above the heavens. 27 Unlike the other[a] high priests, he has no need to offer sacrifices day after day, first for his own sins, and then for those of the people; this he did once for all when he offered himself. 28 For the law appoints as high priests those who are subject to weakness, but the word of the oath, which came later than the law, appoints a Son who has been made perfect forever.
Mediator of a Better Covenant
8 Now the main point in what we are saying is this: we have such a high priest, one who is seated at the right hand of the throne of the Majesty in the heavens, 2 a minister in the sanctuary and the true tent[b] that the Lord, and not any mortal, has set up.
Footnotes
- Hebrews 7:27 Gk lacks other
- Hebrews 8:2 Or tabernacle
Ebrei 7:26-8:2
Nuova Riveduta 2006
26 Infatti a noi era necessario un sommo sacerdote come quello, santo, innocente, immacolato, separato dai peccatori ed elevato al di sopra dei cieli, 27 il quale non ha ogni giorno bisogno di offrire sacrifici, come gli altri sommi sacerdoti, prima per i propri peccati e poi per quelli del popolo, poiché egli ha fatto questo una volta per sempre quando ha offerto se stesso. 28 La legge infatti costituisce sommi sacerdoti uomini soggetti a debolezza, ma la parola del giuramento fatto dopo la legge costituisce il Figlio, che è stato reso perfetto in eterno.
Gesù Cristo, mediatore del nuovo patto
8 (A)Ora, il punto essenziale delle cose che stiamo dicendo è questo: abbiamo un sommo sacerdote tale che si è seduto alla destra del trono della Maestà nei cieli, 2 ministro del santuario e del vero tabernacolo, che il Signore, e non un uomo, ha eretto.
Hebräer 7:26-8:2
Schlachter 2000
26 Denn ein solcher Hoherpriester tat uns not, der heilig, unschuldig, unbefleckt, von den Sündern abgesondert und höher als die Himmel ist,
27 der es nicht wie die Hohenpriester täglich nötig hat, zuerst für die eigenen Sünden Opfer darzubringen, danach für die des Volkes; denn dieses [Letztere] hat er ein für alle Mal getan, indem er sich selbst als Opfer darbrachte.
28 Denn das Gesetz bestimmt Menschen zu Hohenpriestern, die mit Schwachheit behaftet sind; das Wort des Eidschwurs aber, der nach der Einführung des Gesetzes erfolgte, den Sohn, der in Ewigkeit vollkommen ist.
Jesus Christus als Hohepriester des wahrhaftigen, himmlischen Heiligtums
8 Die Hauptsache aber bei dem, was wir sagen, ist: Wir haben einen solchen Hohenpriester, der sich gesetzt hat zur Rechten des Thrones der Majestät im Himmel,
2 einen Diener des Heiligtums und der wahrhaftigen Stiftshütte[a], die der Herr errichtet hat und nicht ein Mensch.
Footnotes
- (8,2) w. des wahrhaftigen Zeltes (im AT bedeutet »Stiftshütte« wörtlich »Zelt der Zusammenkunft«). Ebenso V. 5.
Zsidók 7:26-8:2
Hungarian New Translation
26 Mert ilyen főpap illett hozzánk: szent, ártatlan, szeplőtlen, aki a bűnösöktől elkülönített, és aki magasabbra jutott az egeknél.
27 Neki nincs szüksége arra, mint a főpapoknak, hogy napról napra előbb saját bűneikért mutassanak be áldozatot, azután a nép bűneiért. Ugyanis ezt egyszer s mindenkorra megcselekedte, amikor önmagát adta áldozatul.
28 Mert a törvény erőtlen embereket rendelt főpapokká, a törvény utáni eskü igéje pedig a Fiút, aki örökre tökéletes.
Krisztus új szövetség közbenjárója
8 Az elmondottakban pedig ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a felséges Isten trónusának a jobbjára ült a mennyekben;
2 annak a szentélynek és igazi sátornak szolgájaként, amelyet az Úr épített, nem pedig ember.
Hébreux 7:26-8:2
La Bible du Semeur
26 Jésus est donc bien le grand-prêtre qu’il nous fallait : il est saint, pleinement innocent, indemne de tout péché, séparé des pécheurs et il a été élevé plus haut que les cieux. 27 Les autres grands-prêtres sont obligés d’offrir chaque jour des sacrifices, d’abord pour leurs propres péchés, ensuite pour ceux du peuple. Lui n’en a pas besoin, car il a tout accompli une fois pour toutes, en s’offrant lui-même.
28 Les grands-prêtres institués par la Loi sont des hommes marqués par leur faiblesse. Mais celui que Dieu a établi grand-prêtre par un serment solennel, prononcé après la promulgation de la Loi, est son propre Fils, et il a été rendu parfait pour toujours.
Christ, grand-prêtre d’une alliance bien meilleure
8 Or, voici le point capital de ce que nous sommes en train de dire : nous avons bien un grand-prêtre comme celui-ci, qui s’est assis dans le ciel à la droite du trône du Dieu majestueux. 2 Il y accomplit le service du grand-prêtre dans le sanctuaire, c’est-à-dire dans le véritable tabernacle, dressé non par des hommes, mais par le Seigneur.
John 10:9-16
New Revised Standard Version Catholic Edition
9 I am the gate. Whoever enters by me will be saved, and will come in and go out and find pasture. 10 The thief comes only to steal and kill and destroy. I came that they may have life, and have it abundantly.
11 “I am the good shepherd. The good shepherd lays down his life for the sheep. 12 The hired hand, who is not the shepherd and does not own the sheep, sees the wolf coming and leaves the sheep and runs away—and the wolf snatches them and scatters them. 13 The hired hand runs away because a hired hand does not care for the sheep. 14 I am the good shepherd. I know my own and my own know me, 15 just as the Father knows me and I know the Father. And I lay down my life for the sheep. 16 I have other sheep that do not belong to this fold. I must bring them also, and they will listen to my voice. So there will be one flock, one shepherd.
Read full chapter
Giovanni 10:9-16
Nuova Riveduta 2006
9 Io sono la porta; se uno entra per me, sarà salvato, entrerà e uscirà, e troverà pastura. 10 Il ladro non viene se non per rubare, ammazzare e distruggere; io sono venuto perché abbiano la vita e l’abbiano in abbondanza.
11 Io sono il buon pastore; il buon pastore dà la sua vita per le pecore. 12 Il mercenario, che non è pastoree al quale non appartengono le pecore, vede venire il lupo, abbandona le pecore e si dà alla fuga (e il lupo le rapisce e le disperde[a]), 13 perché è mercenario e non si cura delle pecore[b]. 14 Io sono il buon pastore, e conosco le mie, e le mie conoscono me[c], 15 come il Padre mi conosce e io conosco il Padre, e do la mia vita per le pecore. 16 Ho anche altre pecore, che non sono di quest’ovile; anche quelle devo raccogliere, ed esse ascolteranno la mia voce, e vi sarà un solo gregge, un solo pastore.
Read full chapterFootnotes
- Giovanni 10:12 TR e M si dà alla fuga e il lupo rapisce le pecore e le disperde.
- Giovanni 10:13 TR e M Il mercenario si dà alla fuga perché è mercenario e non si cura delle pecore.
- Giovanni 10:14 TR e M e sono conosciuto dalle mie.
Johannes 10:9-16
Schlachter 2000
9 Ich bin die Tür. Wenn jemand durch mich hineingeht, wird er gerettet werden und wird ein- und ausgehen und Weide finden.
10 Der Dieb kommt nur, um zu stehlen, zu töten und zu verderben; ich bin gekommen, damit sie das Leben haben und es im Überfluss haben.[a]
11 Ich bin der gute Hirte; der gute Hirte lässt sein Leben für die Schafe.
12 Der Mietling[b] aber, der kein Hirte ist, dem die Schafe nicht gehören, sieht den Wolf kommen und verlässt die Schafe und flieht; und der Wolf raubt und zerstreut die Schafe.
13 Der Mietling aber flieht, weil er ein Mietling ist und sich nicht um die Schafe kümmert.
14 Ich bin der gute Hirte und kenne die Meinen und bin den Meinen bekannt,
15 gleichwie der Vater mich kennt und ich den Vater kenne; und ich lasse mein Leben für die Schafe.
16 Und ich habe noch andere Schafe, die nicht aus dieser Schafhürde sind; auch diese muss ich führen, und sie werden meine Stimme hören, und es wird eine Herde und ein Hirte sein.
Read full chapter
János 10:9-16
Hungarian New Translation
9 Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.
10 A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek."
11 "Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.
12 Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket.
13 A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal.
14 Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem,
15 ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért.
16 Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.
Read full chapter
Jean 10:9-16
La Bible du Semeur
9 C’est moi qui suis la porte[a]. Celui qui entre par moi sera sauvé : il pourra aller et venir librement, il trouvera de quoi se nourrir[b]. 10 Le voleur vient seulement pour voler, pour tuer et pour détruire. Moi, je suis venu afin que les hommes aient la vie, une vie abondante.
11 Moi, je suis le bon berger. Le bon berger donne sa vie pour ses brebis. 12 Celui qui n’est pas le berger, qui n’est pas le propriétaire des brebis, mais que l’on paye pour les garder, se sauve, lui, dès qu’il voit venir le loup, et il abandonne les brebis ; alors le loup se précipite sur elles, il s’empare de quelques-unes et disperse le troupeau. 13 Cet homme agit ainsi parce qu’il est payé pour faire ce travail et qu’il n’a aucun souci des brebis.
14 Moi, je suis le bon berger ; je connais mes brebis et mes brebis me connaissent, 15 tout comme le Père me connaît et que je connais le Père. Je donne ma vie pour mes brebis. 16 J’ai encore d’autres brebis qui ne sont pas de cet enclos. Celles-là aussi, il faut que je les amène ; elles écouteront ma voix, ainsi il n’y aura plus qu’un seul troupeau avec un seul berger.
Read full chapterFootnotes
- 10.9 Voir Mi 2.12-13.
- 10.9 Autre traduction : des pâturages.
Hebrews 1:10-2:3
New Revised Standard Version Catholic Edition
10 And,
“In the beginning, Lord, you founded the earth,
and the heavens are the work of your hands;
11 they will perish, but you remain;
they will all wear out like clothing;
12 like a cloak you will roll them up,
and like clothing[a] they will be changed.
But you are the same,
and your years will never end.”
13 But to which of the angels has he ever said,
“Sit at my right hand
until I make your enemies a footstool for your feet”?
14 Are not all angels[b] spirits in the divine service, sent to serve for the sake of those who are to inherit salvation?
Warning to Pay Attention
2 Therefore we must pay greater attention to what we have heard, so that we do not drift away from it. 2 For if the message declared through angels was valid, and every transgression or disobedience received a just penalty, 3 how can we escape if we neglect so great a salvation? It was declared at first through the Lord, and it was attested to us by those who heard him,
Footnotes
- Hebrews 1:12 Other ancient authorities lack like clothing
- Hebrews 1:14 Gk all of them
Ebrei 1:10-2:3
Nuova Riveduta 2006
10 E ancora:
«Tu, Signore, nel principio hai fondato la terra e i cieli sono opera delle tue mani.
11 Essi periranno, ma tu rimani; invecchieranno tutti come un vestito,
12 li avvolgerai come un mantello e saranno cambiati come un vestito[a]; ma tu rimani lo stesso, e i tuoi anni non avranno mai fine»[b].
13 E a quale degli angeli disse mai:
«Siedi alla mia destra finché abbia posto i tuoi nemici come sgabello dei tuoi piedi»[c]?
14 Essi non sono forse tutti spiriti al servizio di Dio, mandati a servire in favore di quelli che devono ereditare la salvezza?
Una così grande salvezza
2 (A)Perciò bisogna che ci applichiamo ancora di più alle cose udite, per timore di essere trascinati lontano da esse. 2 Infatti, se la parola pronunciata per mezzo di angeli si dimostrò ferma e ogni trasgressione e disubbidienza ricevette una giusta retribuzione, 3 come scamperemo noi se trascuriamo una così grande salvezza? Questa, dopo essere stata annunciata prima dal Signore, ci è stata poi confermata da quelli che lo avevano udito,
Footnotes
- Ebrei 1:12 TR e M omettono come un vestito.
- Ebrei 1:12 +Sl 102:25-27.
- Ebrei 1:13 +Sl 110:1.
Hebräer 1:10-2:3
Schlachter 2000
10 Und: »Du, o Herr, hast im Anfang die Erde gegründet, und die Himmel sind das Werk deiner Hände.
11 Sie werden vergehen, du aber bleibst; sie alle werden veralten wie ein Kleid,
12 und wie einen Mantel wirst du sie zusammenrollen, und sie sollen ausgewechselt werden. Du aber bleibst derselbe, und deine Jahre nehmen kein Ende.«[a]
13 Zu welchem von den Engeln hat er denn jemals gesagt: »Setze dich zu meiner Rechten, bis ich deine Feinde hinlege als Schemel für deine Füße«[b]?
14 Sind sie nicht alle dienstbare Geister, ausgesandt zum Dienst um derer willen, welche das Heil[c] erben sollen?
Ermahnung, auf die von Gott bestätigte Heilsverkündigung zu hören
2 Darum sollten wir desto mehr auf das achten, was wir gehört haben, damit wir nicht etwa abgleiten.
2 Denn wenn das durch Engel gesprochene Wort[d] zuverlässig war und jede Übertretung und jeder Ungehorsam den gerechten Lohn empfing,
3 wie wollen wir entfliehen, wenn wir eine so große Errettung missachten? Diese wurde ja zuerst durch den Herrn verkündigt und ist uns dann von denen, die ihn gehört haben, bestätigt worden,
Zsidók 1:10-2:3
Hungarian New Translation
10 "Te vetettél, Uram, alapot a földnek kezdetben; és a te kezed alkotása az ég.
11 Azok elpusztulnak, de te megmaradsz, és azok mind elavulnak, mint a ruha,
12 és összegöngyölíted őket, mint egy palástot, és mint a ruha, elváltoznak; te pedig ugyanaz maradsz; és esztendeid nem fogynak el."
13 Az angyalok közül kinek mondta valaha: "Ülj az én jobbomra, amíg ellenségeidet lábad zsámolyává teszem."
14 Vajon ezek nem szolgáló lelkek-e mind, akik azokért küldettek szolgálatra, akik örökölni fogják az üdvösséget?
Figyeljünk a Jézustól hallottakra!
2 Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk.
2 Mert ha az angyalok által hirdetett ige olyan erős volt, hogy minden törvényszegés és engedetlenség megkapta igazságos büntetését,
3 akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az Úr hirdetett először. Azok pedig, akik hallották, megerősítették ezt számunkra,
Hébreux 1:10-2:3
La Bible du Semeur
10 Il dit aussi :
C’est toi, Seigneur, |qui, au commencement, |as posé les fondations de la terre.
Le ciel est l’œuvre de tes mains.
11 Ils périront, mais tu subsistes,
tous s’useront comme un habit,
12 comme un manteau, tu les enrouleras,
comme un vêtement, tu les changeras.
Mais toi, tu es toujours le même,
tes années ne finiront pas[a] .
13 Or, auquel des anges Dieu a-t-il jamais dit :
14 En effet, que sont les anges ? Des esprits au service de Dieu, qui sont envoyés pour exercer un ministère en faveur de ceux qui vont hériter le salut.
Ne pas négliger le salut apporté par le Fils
2 Puisqu’il en est ainsi, nous devons prendre encore plus au sérieux les enseignements que nous avons reçus afin de ne pas être entraînés à la dérive.
2 En effet, la parole transmise à nos ancêtres par des anges est entrée pleinement en vigueur et chaque transgression, chaque désobéissance, a reçu la sanction qu’elle méritait. 3 Alors, comment pourrons-nous échapper nous-mêmes au châtiment si nous négligeons un si grand salut ? Car ce salut a tout d’abord été annoncé par le Seigneur lui-même, ceux qui l’ont entendu en ont ensuite confirmé la validité pour nous
Mark 2:1-12
New Revised Standard Version Catholic Edition
Jesus Heals a Paralytic
2 When he returned to Capernaum after some days, it was reported that he was at home. 2 So many gathered around that there was no longer room for them, not even in front of the door; and he was speaking the word to them. 3 Then some people[a] came, bringing to him a paralyzed man, carried by four of them. 4 And when they could not bring him to Jesus because of the crowd, they removed the roof above him; and after having dug through it, they let down the mat on which the paralytic lay. 5 When Jesus saw their faith, he said to the paralytic, “Son, your sins are forgiven.” 6 Now some of the scribes were sitting there, questioning in their hearts, 7 “Why does this fellow speak in this way? It is blasphemy! Who can forgive sins but God alone?” 8 At once Jesus perceived in his spirit that they were discussing these questions among themselves; and he said to them, “Why do you raise such questions in your hearts? 9 Which is easier, to say to the paralytic, ‘Your sins are forgiven,’ or to say, ‘Stand up and take your mat and walk’? 10 But so that you may know that the Son of Man has authority on earth to forgive sins”—he said to the paralytic— 11 “I say to you, stand up, take your mat and go to your home.” 12 And he stood up, and immediately took the mat and went out before all of them; so that they were all amazed and glorified God, saying, “We have never seen anything like this!”
Read full chapterFootnotes
- Mark 2:3 Gk they
Marco 2:1-12
Nuova Riveduta 2006
Gesù guarisce un paralitico
2 (A)Dopo alcuni giorni Gesù entrò di nuovo in Capernaum. Si seppe che era in casa, 2 e [subito] si radunò tanta gente che neppure lo spazio davanti alla porta la poteva contenere. Egli annunciava loro la parola.
3 E vennero a lui alcuni con un paralitico portato da quattro uomini. 4 Non potendo farlo giungere[a] fino a lui a causa della folla, scoperchiarono il tetto dalla parte dov’era Gesù; e, fattavi un’apertura, calarono il lettuccio sul quale giaceva il paralitico. 5 Gesù, veduta la loro fede, disse al paralitico: «Figliolo, i tuoi peccati [ti] sono perdonati». 6 Erano seduti là alcuni scribi e ragionavano così in cuor loro: 7 «Perché costui parla in questa maniera? Egli bestemmia![b] Chi può perdonare i peccati, se non uno solo, cioè Dio?» 8 Ma Gesù capì subito, con il suo spirito, che essi ragionavano così dentro di loro e disse: «Perché fate questi ragionamenti nei vostri cuori? 9 Che cosa è più facile, dire al paralitico: “I tuoi peccati sono perdonati[c]” oppure dirgli: “Àlzati, prendi il tuo lettuccio e cammina”? 10 Ma, affinché sappiate che il Figlio dell’uomo ha sulla terra autorità di perdonare i peccati, 11 io ti dico», disse al paralitico, «àlzati, prendi il tuo lettuccio e va’ a casa tua». 12 Ed egli si alzò e, preso subito il lettuccio[d], se ne andò via in presenza di tutti; sicché tutti si stupivano e glorificavano Dio, dicendo: «Una cosa così non l’abbiamo mai vista».
Read full chapterFootnotes
- Marco 2:4 TR e M Non potendo avvicinarsi…
- Marco 2:7 TR e M Perché costui bestemmia in questa maniera?
- Marco 2:9 TR I peccati ti sono perdonati.
- Marco 2:12 TR e M Ed egli si alzò subito e, preso il lettuccio…
Markus 2:1-12
Schlachter 2000
Die Heilung eines Gelähmten
2 Und nach etlichen Tagen ging er wieder nach Kapernaum; und als man hörte, dass er im Haus sei,
2 da versammelten sich sogleich viele, sodass kein Platz mehr war, auch nicht draußen bei der Tür; und er verkündigte ihnen das Wort.
3 Und etliche kamen zu ihm und brachten einen Gelähmten, der von vier Leuten getragen wurde.
4 Und da sie wegen der Menge nicht zu ihm herankommen konnten, deckten sie dort, wo er war, das Dach ab,[a] und nachdem sie es aufgebrochen hatten, ließen sie die Liegematte[b] herab, auf welcher der Gelähmte lag.
5 Als aber Jesus ihren Glauben sah, sprach er zu dem Gelähmten: Sohn, deine Sünden sind dir vergeben!
6 Es saßen aber dort etliche von den Schriftgelehrten, die dachten in ihren Herzen:
7 Was redet dieser solche Lästerung? Wer kann Sünden vergeben als nur Gott allein?
8 Und sogleich erkannte Jesus in seinem Geist, dass sie so bei sich dachten, und sprach zu ihnen: Warum denkt ihr dies in euren Herzen?
9 Was ist leichter, zu dem Gelähmten zu sagen: Dir sind die Sünden vergeben!, oder zu sagen: Steh auf und nimm deine Liegematte und geh umher?
10 Damit ihr aber wisst, dass der Sohn des Menschen[c] Vollmacht hat, auf Erden Sünden zu vergeben — sprach er zu dem Gelähmten:
11 Ich sage dir, steh auf und nimm deine Liegematte und geh heim!
12 Und er stand sogleich auf, nahm seine Liegematte und ging vor aller Augen hinaus, sodass sie alle erstaunten, Gott priesen und sprachen: So etwas haben wir noch nie gesehen!
Read full chapter
Márk 2:1-12
Hungarian New Translation
Jézus meggyógyítja a bénát(A)
2 Néhány nap múlva ismét elment Kapernaumba, és elterjedt a híre, hogy otthon van.
2 Erre olyan sokan gyűltek össze, hogy még az ajtó előtt sem volt hely; ő pedig hirdette nekik az igét.
3 Oda akartak hozzá menni egy bénával, akit négyen vittek.
4 Mivel a sokaság miatt nem fértek a közelébe, megbontották annak a háznak a tetejét, ahol ő volt, és nyílást vágva leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt.
5 Jézus pedig látva a hitüket, így szólt a bénához: "Fiam, megbocsáttattak a bűneid."
6 Ott ültek néhányan az írástudók közül, és így tanakodtak szívükben:
7 "Hogyan beszélhet ez így? Istent káromolja! Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?"
8 Jézus lelkében azonnal átlátta, hogy így tanakodnak magukban, és ezt mondta nekik: "Miért tanakodtok így szívetekben?
9 Mi könnyebb: azt mondani a bénának: Megbocsáttattak bűneid! - vagy azt mondani: Kelj fel, fogd az ágyadat és járj!?
10 Azért pedig, hogy megtudjátok: az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön - így szólt a bénához:
11 Neked mondom, kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!"
12 Az pedig felkelt, azonnal felvette az ágyát, és kiment mindenki szeme láttára; úgyhogy ámulatba estek mind, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: "Ilyet még sohasem láttunk!"
Read full chapter
Marc 2:1-12
La Bible du Semeur
Jésus guérit un malade et pardonne ses péchés(A)
2 Quelques jours plus tard, Jésus se rendit de nouveau à Capernaüm. On apprit qu’il était à la maison[a]. 2 Une foule s’y rassembla si nombreuse qu’il ne restait plus de place, pas même devant la porte ; et Jésus leur annonçait la Parole de Dieu. 3 On lui amena un paralysé porté par quatre hommes. 4 Mais ils ne purent pas le transporter jusqu’à Jésus, à cause de la foule. Alors ils montèrent sur le toit, défirent la toiture de la maison au-dessus de l’endroit où se trouvait Jésus et, par cette ouverture, firent glisser le brancard sur lequel le paralysé était couché[b].
5 Lorsqu’il vit la foi de ces gens, Jésus dit au paralysé : Mon enfant, tes péchés te sont pardonnés.
6 Or, il y avait, assis là, quelques spécialistes de la Loi qui raisonnaient ainsi en eux-mêmes : 7 Comment cet homme ose-t-il parler ainsi ? Il blasphème ! Qui peut pardonner les péchés si ce n’est Dieu seul ?
8 Jésus sut aussitôt, en son esprit, les raisonnements qu’ils se faisaient en eux-mêmes ; il leur dit : Pourquoi raisonnez-vous ainsi en vous-mêmes ? 9 Qu’est-ce qui est le plus facile ? Dire au paralysé : « Tes péchés te sont pardonnés », ou dire : « Lève-toi, prends ton brancard et marche » ? 10 Eh bien, vous saurez que le Fils de l’homme a, sur la terre, le pouvoir de pardonner les péchés.
11 Alors il déclara au paralysé : Je te l’ordonne : lève-toi, prends ton brancard, et rentre chez toi !
12 Aussitôt, cet homme se leva, prit son brancard, et sortit devant tout le monde.
Tous en furent stupéfaits et rendirent gloire à Dieu en disant : Nous n’avons jamais rien vu de pareil !
Read full chapterNew Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.