사도행전 14
Korean Living Bible
14 이고니온에서도 바울과 바나바는 유대인의 회당에 들어가 설교하였 다. 이 설교를 듣고 수많은 유대인들과 그리스 사람들이 믿었으나
이고니온에서
2 믿지 않는 유대인들이 이방인들을 선동하여 바울과 바나바에게 악한 마음을 품게 하였다.
3 그래서 바울과 바나바는 오랫동안 그 곳에 머물러 있으면서 주님을 의지하여 담대하게 말씀을 전하였다. 주께서는 그들이 놀라운 기적을 행하게 하여 그들이 전하는 주의 은혜의 말씀을 증거해 주셨다.
4 그러나 그 도시 사람들은 견해가 엇갈려 유대인 편을 드는 사람도 있고 두 사도의 편을 드는 사람도 있었다.
5 이방인들과 유대인들이 그들의 지도자들과 함께 사도들을 괴롭히고 돌로 쳐죽이려고 하자
6 그것을 알아차린 사도들은 루가오니아 지방의 루스드라와 더베와 그 근방으로 피해 가서
7 기쁜 소식을 전하였다.
루스드라와 더베에서
8 루스드라에는 태어날 때부터 앉은뱅이여서 전혀 걷지 못하는 사람이 있었다.
9 이 사람이 바울의 설교를 듣고 있을 때 바울은 그를 주시하면서 그에게 고침받을 만한 믿음이 있는 것을 보고
10 큰 소리로 “당신의 발로 일어서시오!” 하였다. 그러자 그 사람이 벌떡 일어나 걷기 시작하였다.
11 사람들은 바울이 한 일을 보고 루가오니아 말로 “신들이 사람의 모습으로 우리에게 내려오셨다!” 하고 외쳤다.
12 사람들은 바나바를 ‘제우스’ 라 부르고 바울은 주로 말을 하기 때문에 ‘헤르메스’ 라 불렀다.
13 성 밖에 있는 제우스 신전의 제사장은 몇 마리의 황소와 화환을 성문에 가지고 와서 군중들과 함께 사도들에게 제사를 지내려고 하였다.
14 바나바와 바울은 이 말을 듣고 옷을 찢으며 군중 속으로 뛰어들어 이렇게 외쳤다.
15 “여러분, 왜 이러십니까? 우리도 여러분과 같은 사람입니다. 여러분은 이런 헛된 일을 버리고 하늘과 땅과 바다와 그 가운데 있는 모든 것을 창조하신 살아 계신 하나님을 믿으십시오. 그래서 우리가 여러분에게 기쁜 소식을 전하는 것입니다.
16 하나님께서는 과거에 모든 민족이 각자 자기 길을 가게 내버려 두셨지만
17 그렇다고 자기를 증거하시지 않은 것이 아닙니다. 하나님은 여러분에게 하늘에서 비를 내려 주시고 열매 맺는 계절을 주셔서 선한 일을 하시고 음식과 기쁨으로 여러분의 마음을 만족하게 하셨습니다.”
18 두 사도는 이 말로 겨우 군중들을 말려 자기들에게 제사를 지내지 못하게 하였다.
19 그때 안디옥과 이고니온에서 유대인들이 몰려와 군중들을 선동하여 자기들 편에 끌어들여 바울을 돌로 쳐서 죽은 줄 알고 성 밖에 내다 버렸다.
20 그러나 신자들이 모여들어 그의 주변에 둘러섰을 때 바울은 일어나 성 안으로 들어갔으며 이튿날 그는 바나바와 함께 더베로 떠났다.
시리아의 안디옥으로 돌아옴
21 그들은 그 도시에서 기쁜 소식을 전하여 많은 제자를 얻었다. 그러고서 그들은 루스드라와 이고니온과 비시디아의 안디옥으로 되돌아가서
22 신자들의 마음을 굳게 하고 언제나 믿음에서 살라고 그들을 격려하며 “우리가 하나님의 나라에 들어가려면 많은 고난을 겪어야 한다” 고 하였다.
23 또 그들은 각 교회에 장로들을 뽑아 세우고 금식 기도하며 장로들을 보호해 달라고 그들이 믿는 주님께 부탁하였다.
24 그런 다음 그들은 비시디아를 거쳐 밤빌리아 지방으로 가서
25 버가에서 말씀을 전하고 앗달리아로 내려갔다.
26 그리고 그들은 거기서 배를 타고 안디옥으로 돌아왔는데 이 안디옥은 그들이 지금 완성한 그 일을 위해 전에 [a]하나님의 은혜로 전도의 사명을 받고 떠난 곳이었다.
27 그들은 교회 신자들을 모으고 하나님이 그들과 함께 행하신 모든 일과 이방인들에게 믿음의 문을 열어 주신 것을 보고하고
28 신자들과 함께 거기서 오랫동안 지냈다.
Footnotes
- 14:26 또는 ‘하나님의은혜에부탁하던곳’
Acts 14
New King James Version
At Iconium
14 Now it happened in Iconium that they went together to the synagogue of the Jews, and so spoke that a great multitude both of the Jews and of the (A)Greeks believed. 2 But the unbelieving Jews stirred up the Gentiles and [a]poisoned their [b]minds against the brethren. 3 Therefore they stayed there a long time, speaking boldly in the Lord, (B)who was bearing witness to the word of His grace, granting signs and (C)wonders to be done by their hands.
4 But the multitude of the city was (D)divided: part sided with the Jews, and part with the (E)apostles. 5 And when a violent attempt was made by both the Gentiles and Jews, with their rulers, (F)to abuse and stone them, 6 they became aware of it and (G)fled to Lystra and Derbe, cities of Lycaonia, and to the surrounding region. 7 And they were preaching the gospel there.
Idolatry at Lystra
8 (H)And in Lystra a certain man without strength in his feet was sitting, a cripple from his mother’s womb, who had never walked. 9 This man heard Paul speaking. [c]Paul, observing him intently and seeing that he had faith to be healed, 10 said with a loud voice, (I)“Stand up straight on your feet!” And he leaped and walked. 11 Now when the people saw what Paul had done, they raised their voices, saying in the Lycaonian language, (J)“The gods have come down to us in the likeness of men!” 12 And Barnabas they called [d]Zeus, and Paul, [e]Hermes, because he was the chief speaker. 13 Then the priest of Zeus, whose temple was in front of their city, brought oxen and garlands to the gates, (K)intending to sacrifice with the multitudes.
14 But when the apostles Barnabas and Paul heard this, (L)they tore their clothes and ran in among the multitude, crying out 15 and saying, “Men, (M)why are you doing these things? (N)We also are men with the same nature as you, and preach to you that you should turn from (O)these useless things (P)to the living God, (Q)who made the heaven, the earth, the sea, and all things that are in them, 16 (R)who in bygone generations allowed all nations to walk in their own ways. 17 (S)Nevertheless He did not leave Himself without witness, in that He did good, (T)gave us rain from heaven and fruitful seasons, filling our hearts with (U)food and gladness.” 18 And with these sayings they could scarcely restrain the multitudes from sacrificing to them.
Stoning, Escape to Derbe
19 (V)Then Jews from Antioch and Iconium came there; and having persuaded the multitudes, (W)they stoned Paul and dragged him out of the city, supposing him to be (X)dead. 20 However, when the disciples gathered around him, he rose up and went into the city. And the next day he departed with Barnabas to Derbe.
Strengthening the Converts
21 And when they had preached the gospel to that city (Y)and made many disciples, they returned to Lystra, Iconium, and Antioch, 22 strengthening the souls of the disciples, (Z)exhorting them to continue in the faith, and saying, (AA)“We must through many tribulations enter the kingdom of God.” 23 So when they had (AB)appointed elders in every church, and prayed with fasting, they commended them to the Lord in whom they had believed. 24 And after they had passed through Pisidia, they came to Pamphylia. 25 Now when they had preached the word in Perga, they went down to Attalia. 26 From there they sailed to Antioch, where they had been commended to the grace of God for the work which they had completed.
27 Now when they had come and gathered the church together, (AC)they reported all that God had done with them, and that He had (AD)opened the door of faith to the Gentiles. 28 So they stayed there a long time with the disciples.
Footnotes
- Acts 14:2 embittered
- Acts 14:2 Lit. souls
- Acts 14:9 Lit. Who
- Acts 14:12 Jupiter
- Acts 14:12 Mercury
Apostolok cselekedetei 14
Hungarian New Translation
Ikóniumban
14 Ikóniumban történt, hogy együtt mentek be a zsidók zsinagógájába, és úgy szóltak, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívővé.
2 De azok a zsidók, akik nem hittek, felingerelték és megharagították a pogányokat a testvérek ellen.
3 Mégis elég sok időt töltöttek ott, és bátran szóltak az Úrban bízva, aki bizonyságot tett kegyelmének igéje mellett, és megadta, hogy jeleket és csodákat vigyenek véghez.
4 A város népe azonban meghasonlott, és némelyek a zsidókkal, mások meg az apostolokkal tartottak.
5 De a pogányok és zsidók vezetőikkel együtt összefogtak, hogy bántalmazzák és megkövezzék őket.
6 Ők azonban ezt megtudva elmenekültek Likaónia városaiba, Lisztrába, Derbébe és a környékre,
7 és ott hirdették az evangéliumot.
Pál meggyógyít egy sántát Lisztrában
8 Lisztrában élt egy sánta lábú ember, aki születésétől fogva sánta volt, és sohasem tudott járni.
9 Ő hallgatta Pál beszédét, aki rátekintett, és látta, hogy van hite ahhoz, hogy meggyógyuljon.
10 Ezért hangosan így szólt hozzá: "Állj a lábaidra egyenesen!" Ekkor az talpra ugrott, és járt.
11 Amikor a sokaság látta, amit Pál tett, likaóniai nyelven így kiáltottak: "Az istenek jöttek le hozzánk emberi alakban!"
12 Barnabást Zeusznak mondták, Pált pedig Hermésznek, mivel ő volt a szóvivő.
13 Zeusz papja pedig, akinek a temploma a város előtt volt, bikákat és koszorúkat vitt a kapuk elé, és a sokasággal együtt áldozatot akart bemutatni nekik.
14 Amikor meghallották ezt az apostolok, Barnabás és Pál, ruhájukat megszaggatva a sokaság közé futottak,
15 és így kiáltottak: "Emberek, miért teszitek ezt? Mi is hozzátok hasonló emberek vagyunk, és azt az evangéliumot hirdetjük nektek, hogy ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez, aki teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van.
16 Ő az előző nemzedékek során megengedte, hogy minden nép a maga útján járjon,
17 bár nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott nektek és termést hozó időket; bőven adott nektek eledelt és szívbéli örömet."
18 Így szóltak, és nagy nehezen lebeszélték a sokaságot arról, hogy áldozatot mutasson be nekik.
Pált megkövezik, de életben marad
19 Antiókhiából és Ikóniumból azonban zsidók érkezetek oda, akik annyira felbujtották a tömeget, hogy megkövezték Pált, és kivonszolták a városon kívülre, mivel halottnak hitték.
20 De amikor körülvették a tanítványok, felkelt, és visszament a városba. Másnap pedig Barnabással együtt elment Derbébe.
Pál és Barnabás visszatér a szíriai Antiókhiába
21 Miután hirdették az evangéliumot ebben a városban, és sokakat tanítvánnyá tettek, visszatértek Lisztrába, Ikóniumba és Antiókhiába.
22 Erősítették a tanítványok lelkét, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.
23 Miután pedig gyülekezetenként elöljárókat választottak nekik, böjtölve és imádkozva az Úrnak ajánlották őket, akiben hittek.
24 Azután Pizidián áthaladva eljutottak Pamfíliába,
25 hirdették az igét Pergében, és lementek Attáliába.
26 Innen Antiókhiába hajóztak, ahonnan az Isten kegyelmébe ajánlva indították el őket a most elvégzett munkára.
27 Amikor megérkeztek, összehívták a gyülekezetet, és elbeszélték, milyen nagy dolgokat tett velük az Isten, és hogy kaput nyitott a pogányoknak a hitre.
28 Aztán elég sok időt töltöttek ott a tanítványokkal.
Copyright © 1985 by Biblica, Inc.® Used by permission. All rights reserved worldwide.
Scripture taken from the New King James Version®. Copyright © 1982 by Thomas Nelson. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society
