Add parallel Print Page Options

23  Jövendölés Tírus ellen.
Jajgassatok Tarsis hajói, mert elpusztíttatott, úgy hogy nincs benne ház és [abba] bemenet! A Kitteusok földérõl jelentetett meg nékik.

Némuljatok meg lakosi e partvidéknek, a melyet Sidon kalmárai, a kik tengeren járnak, töltöttek be [egykor.]

Melynek sok vizeken át a Sihór veteménye és a Nilus aratása vala jövedelme, úgy hogy népek vására volt!

Pirulj Sidon, mert szól a tenger [és] a tenger erõssége, mondván: Nem vajudtam, nem is szültem, és nem tápláltam ifjakat, [és ]nem neveltem szûzeket.

Mihelyt e hír Égyiptomba [eljut,] Tírus e híre miatt szenvednek [ott is].

Menjetek át Tarsisba, és jajgassatok ti partvidék lakói!

Ez-é a ti örvendezõ [város]tok? melynek eredete õsidõkbõl való; és most lábai viszik õt, bujdosni messzire!

Ki végezé ezt a koronás Tírus felõl? melynek kereskedõi fejedelmek, és kalmárai a földnek tiszteletesei.

A seregeknek Ura végezé ezt, hogy meggyalázza minden dicsõségnek kevélységét, és hogy megalázza a föld minden tiszteleteseit.

10 Terülj el földeden, mint a folyóvíz, Tarsis leánya, nincs többé megszorító öv!

11 Kezét kinyujtá a tenger fölé, országokat rettentett meg, az Úr parancsolt Kanaán felõl, hogy elpusztítsák erõsségeit;

12 És szólt: Nem fogsz többé örvendezni, te megszeplõsített szûz, Sidon leánya; kelj és menj át Kittimbe, de ott sem lészen nyugodalmad!

13 Ímé, a Káldeusok földe; a nép, mely eddig nem vala; Assiria adá azt a puszta lakosainak; felállítá õrtornyait, lerombolá [Tírus] palotáit, rommá tevé azt.

14 Jajgassatok Tarsis hajói, mert erõsségtek elpusztíttatott!

15 És lesz ama napon, hogy Tírus elfelejtetik hetven esztendeig egy király napjai szerint; hetven esztendõ multán Tírus [sorsa] a parázna nõ éneke szerint lészen:

16 Végy cziterát, járd be a várost, elfeledett parázna nõ; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jõjj!

17 És lesz hetven esztendõ multán, meglátogatja az Úr Tírust, és az ismét megkapja a maga keresetét, és paráználkodik a föld minden országaival a földnek színén!

18 S lészen az õ nyeresége és keresete szent az Úrnak, mely nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik, mert az Úr elõtt lakozóké lészen az õ nyeresége, hogy egyenek eleget, és szép ruházatuk legyen.

Prófécia Tírusz pusztulásáról

23 Súlyos kijelentés Tíruszról:

Jajgassatok tíruszi hajósok!
    Sírjatok, kik Társisból tértek haza,
mert elpusztultak otthonaitok,
    nincs ott már sem ház, sem kikötő!
Cipruson tudtátok meg ezt a hírt.
2-3 Némuljatok el a rémülettől,
    akik a parton laktok, szidóni kereskedők,
akiknek hajói bejárták a széles tengereket,
    hogy titeket gazdagítsanak!
Hiszen számotokra kereskedtek
    Nílus-völgyi gabonával,
    sihóri búzával, hogy ti meggazdagodjatok.
Így lettetek az egész világ kalmárai.

Gyászolj Szidón, mert így szól a tenger,
    ezt mondja a Tenger Bástyája:[a]
„Nem vajúdtam, nem is szültem,
    nem neveltem fiakat, sem leányokat!”[b]
Tírusz pusztulásának hírére
    gyötrődve bánkódik Egyiptom is.

Ti parton lakók, meneküljetek Társisba!
    Jajgassatok, és sirassátok Tíruszt!
Mi lett a híres városotokból?
    Mivé lett a vidám Tírusz,
amelynek gyökere az ősidőkbe nyúlik,
    s amelynek kereskedői
    oly sok távoli vidéken megtelepedtek?[c]
Ki határozta el, s vitte véghez Tírusz vesztét,
    a koronás város pusztulását,
amelynek kereskedői fejedelmek voltak,
    és kalmárait az egész föld tisztelte?
Az Örökkévaló, a Seregek Ura, ő határozott így,
    hogy megalázza a büszkék dicsekedését,
s megszégyenítse,
    akiket nagyra tartanak a földön.
10 Szabad vagy már, Társis népe,
    mint a gátak nélküli folyó!
Lehullott rólad, s nem szorítja derekad
    Tírusz öve többé.

11 Kinyújtotta karját az Örökkévaló a tenger fölé,
    és királyságokat döntött le.
Parancsolt a népeknek,
    hogy pusztítsák el Tíruszt és környékét,
    s annak összes erődítményét.
12 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Szidón, te szűz,[d] nem fogsz többé örülni,
    mert ellenségeid letaposnak!
Kelj fel, menekülj át Ciprus szigetére,
    de ott sem lelsz nyugalmat!”

13 Nézzétek a káldeusok országát!
    Hogy elpusztult!
    Nincs többé!
Asszíria megostromolta Babilont,
    földig rombolta palotáit,
    elvadult pusztasággá tette.

14 Jajgassatok tíruszi hajósok!
    Sírjatok, kik Társisból tértek haza,
    mert elpusztult Tírusz erődítménye!
15 Tíruszra akkor a feledés homálya borul,
    s így marad hetven évig: elfeledve,
    egy király éveinek száma szerint.

Azután ismét felkel Tírusz,
    mint az ének mondja:
16 „Fogd a citerát és énekelj,
    járd körül a várost,
    te rég elfeledett szajha!
Pengesd csak citerád,
    énekeld a régi dalokat,
    hátha emlékszik még rád valaki!”

17 Mikor letelik a hetven év, az Örökkévaló ismét talpra állítja Tíruszt. Az pedig megint kereskedni fog a világ összes országával, mint azelőtt — akárcsak az idős prostituált, aki folytatja mesterségét, és megkapja bérét. 18 De Tírusz akkor már az Örökkévalónak fogja szentelni a nyereségét. Nem gyűjti többé vagyonát kincstárába, hanem azokat szolgálja vele, akik az Örökkévaló jelenlétében élnek. Arra használja majd nyereségét, hogy az Örökkévaló szolgáinak bőségesen legyen mit enniük, és szép ruhákba öltözzenek.

Footnotes

  1. Ézsaiás 23:4 Tenger Bástyája Jelképes név, Tírusz városát jelenti.
  2. Ézsaiás 23:4 Nem vajúdtam… leányokat Valószínűleg azt jelenti, hogy „olyanná lettem, mintha nem szültem volna soha…” — vagyis a megszemélyesített Tírusz siratja megölt gyermekeit.
  3. Ézsaiás 23:7 oly… megtelepedtek Vagy: „… oly távoli vidékről telepedtek ide?”
  4. Ézsaiás 23:12 szűz A megszemélyesített város: Szidón.

Tírusz és Szidón pusztulása

23 Fenyegető jövendölés Tírusz ellen: Jajgassatok, Tarsís-hajók, mert elpusztult Tírusz! Nincs egy ház sem, nincs hova menni! Ciprus földjéről jövet mondták meg nekik.

Némuljatok el, ti tengerparton lakók, szidóni kereskedők, kiknek követei átszelik a tengert,

a nagy vizeket! Sihór gabonája, a Nílus aratása volt a jövedelme, s a népek vásárhelye volt.

Szégyenkezz, Szidón, mert így szól a tenger, a tengeri erődítmény: Olyan lettem, mint aki nem vajúdott, nem szült, nem nevelt ifjakat, nem dédelgetett leányokat!

Úgy gyötrődnek, akik Tírusz hírét hallják, mint amikor Egyiptomról hallottak.

Keljetek át Tarsísba, jajgassatok, ti tengerparton lakók!

Hát ez a ti vigadozó városotok, mely ősidők óta fennáll, amely messzire elment, hogy ott is megtelepedjék?

Kicsoda végzett így a koronás Tírusz felől, melynek kereskedői vezérek, és kalmárait tisztelik a földön?

A Seregek Ura végzett így, hogy meggyalázza a kevélységet, és megalázzon minden pompát, mindenkit, akit tisztelnek a földön.

10 Hagyjátok el az országot, mint a Nílus, ti Tarsís-hajók, nincs többé kikötő!

11 Kinyújtotta kezét a tengerre az Úr, megrendítette a királyságokat; azt parancsolta Kánaánról, hogy pusztítsák el erődítményeit.

12 Ezt mondta: Nem fogsz vigadni többé, Szidón leánya, te meggyalázott szűz! Rajta, kelj át Ciprusba, de ott sem lesz nyugtod!

13 Íme, a káldeusok országa! Még nem is volt ez a nép, amikor Asszíria kiépítette Tíruszt hajói számára. De ostromműveket állított ellene, palotáit lerombolta, rommá tette!

14 Jajgassatok, Tarsís-hajók, mert elpusztult erődítményetek!

15 Akkor majd elfelejtik Tíruszt hetven évig, ameddig egy király él. Hetven év múlva úgy jár Tírusz, ahogy a szajha-nóta mondja:

16 Fogd a citerát, járd be a várost, elfelejtett szajha! Szépen pengesd, dalolj sokat, hogy emlékezzenek rád!

17 Hetven év múlva az Úr meglátogatja Tíruszt, és az ismét megkapja bérét, mert paráználkodni fog a világ minden országával a föld színén.

18 De keresete és bére egyszer még az Úr szent tulajdona lesz. Nem teszik a kincstárba, hogy ott őrizzék, hanem az Úr színe előtt lakóké lesz ez a kereset, hogy jóllakásig ehessenek, és szép ruhába öltözzenek.